250 milliós pályázati forrást nyert fenntartásra és fejlesztésre a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség – Ötvenmillió saját erőt hozzátettek

A sajtótájékoztató résztvevőit dr. Filvig Géza polgármester köszöntötte, aki elöljáróban rámutatott:

Ahhoz, hogy „élhető város” legyen Kalocsa, nem csak az a fontos, hogy rendben legyenek a közterületek, jó programok szolgálják az itt élőket, hanem hogy dinamikusan fejlődjön a gazdaság teljesítőképessége. A helyi és környékbeli gazdasági szereplők között jelentős létszámmal vannak jelen az agrárszektorban tevékenykedő társaságok és egyéni gazdálkodók, akik más, vízigényes szántóföldi növények mellett a város hírnevét is megalapozó hungarikumot, a fűszerpaprikát, majd az abból készített fűszerpaprika őrleményt állítják elő. A jó minőségű késztermékhez elengedhetetlen a jó minőségű fűszerpaprika, mely termesztésének feltételeit jelentősen javíthatja az öntözés."

Ennek szükségességét a termelők a helyi értékének megfelelően kezelik, hiszen így jött létre kalocsai székhellyel a térségi öntözési közösség, amely az ország legnagyobb taglétszámú ilyen szervezete. Az öntözési közösség ugyan közvetve, de hozzájárul a város iparűzési adóbevételének, ezáltal a közösségi élet fejlesztésének növeléséhez.

Font Sándor országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke emlékeztetett: az öntözés problémája a rendszerváltozás időszakára nyúlik vissza, amikor a földek magánkézbe adása történt meg, de bizonyos technikai elemek, amelyek szükségesek a gazdálkodáshoz, más tulajdonosi körhöz kerültek, köztük a térségben is az öntözőrendszerek. Ezek működéséhez kell egy csatornahálózat, műtárgyak, gépészei berendezések, hogy az öntözéshez szükséges megfelelő vízhozam és vízmennyiség biztosítva legyen. Ám mivel a területek különböző tulajdonosi körhöz tartoznak, az üzemeltetés területén jelentkező problémák, a csatornahálózat és más eszközök amortizálódása miatt az öntözés alulmúlja a lehetőségeket. Magyarországon jelenleg 100-120 ezer hektár öntözhető, a kalocsai és hasonló programok megvalósításával ez a szám 200 ezer hektárra emelkedhet. A cél az, hogy az öntözhető terület az országban 400 ezer hektár legyen a következő öt évben – szögezte le a képviselő.

Hozzátette:

A gazdák közösséget alkotva törekednek arra, hogy a területeik öntözhetők legyenek. Ugyan mindezek zsebbe nyúló kérdések, a jövő mégiscsak az, hogy a gazdálkodók társulásba tömörülve, az erők és eszközös összpontosításával emeljék az öntözhető területek nagyságát a nagyobb, kiszámíthatóbb termésmennyiség elérése érdekében.”Font Sándor példaként hozta fel, míg egy kombájnt nem éri meg vásárolni és fenntartani egy 10 hektárral rendelkező gazdanák, addig 50-100 hektár esetében, ha a gazdák összefognak, ez már kifizetendő lesz. Ugyanez érvényes az öntözés esetében is, össze kell fogni a gazdáknak, hogy ezen a területen is a hatékonyság elve érvényesüljön.

A továbbiakban Szigeti Tamás, a közösség elnöke megköszönte az Agrárminisztériumnak, Font Sándornak és dr. Filvig Gézának a pályázat sikere érdekében nyújtott támogatását, majd kifejtette: Az 50 millió forint önerővel együtt 300 milliós fejlesztés egyes költséghelyei úgy állnak össze, hogy fenntartásra-üzemeltetésre három év alatt mintegy 180 millió forintot, beruházásra 41 millió forintot költhetnek, a fennmaradó összeget pedig az Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központja a szükséges tervek, engedélyek beszerzése formájában biztosítja. Az elnök szólt arról is, hogy az öntözési közösségnek jelenleg egy további 150 milliós pályázata van elbírálás alatt, amelyhez ugyancsak kérte Font Sándor támogatását.

Újságírói kérdésre válaszolva elhangzott: a részletezett pályázati összegek az EU és Magyarország központi költségvetési támogatásából tevődnek össze.