Baj van, tíz éves átlag felénél kevesebb csapadék hullott – Öntözési fórumot szervezett az Agrárközösség

A szerdán délelőtt és délután tartott előadásokon mintegy negyven, elsősorban Fajszról, Bátyáról, Dusnokról érkezett gazda, gazdálkodó szervezet tagja vett részt. Az érdeklődők Szigeti Tamás agrármérnök, Sági János vízügyi szakmérnök, Csutar Jenő, a Bauer Hungarica Kft. képviselője, valamint Farkas Anita, az Agrárközösség munkatársa finanszírozási kérdésekről szóló előadását hallhatták. A fórumon részt Bukros Zoltán, a fajszi Öntözőfürt Szolgáltató Kft. új tulajdonosa is.

Szigeti Tamást arra kértük, ossza meg velünk a fórum összehívásának okait.



Szigeti Tamás előadása bevezetőjében ismertette az Agrárközösség több szakterületet felölelő szolgáltatásait, majd a vízgazdálkodás aktuális kérdéseiről tartott prezentációt. Mint elhangzott, míg az uniós tagállamok a mezőgazdasági művelés alá vont területek 9-10 százalékát öntözik, hazánkban ez a szám két százalék.

A cél az, hogy a mintegy 90 ezer hektár magyar földterület öntözöttsége a jelenlegi öt millió hektárról 2024-re megduplázódjon.

A szakember rámutatott, az OMSZ adatai szerint az elmúlt három hónapban fele annyi csapadék hullott, mint a 10 éves átlag. Jelenleg a talajnak országosan 100 milliméter csapadékra lenne szüksége.

Az Alföldön tavaly augusztus óta érdemi csapadék nem esett, amire az elmúlt 40 évben ne volt példa.

A tartósan vízhiányos állapotban a növények életfolyamatai, fejlődésük, termésképzésük leáll, mindez visszafordíthatatlan károsodást okoz. Ugyanakkor

öntözéssel 40-50 százalékos termésnövekedés érhető el

– mondta Szigeti Tamás, aki kiemelte: hazánk speciális helyzetben van, több vizet engedünk ki, mint amennyi beérkezik, ezért a víztározók építése kiemelt feladat lesz.

Ebbe az elgondolásba illeszkedik a bátyai mintaprojekt, amely a településen keletkező csapadékvíz megtartását, szükség szerinti felhasználását, valamint az ökológiai egyensúly fenntartását segíti.

Mint elhangzott, sajnos országosan a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodók 65 százaléka, az Alföldön 75 százaléka öntözött, tehát sokan nem használták ki a rendelkezésükre álló lehetőséget.

Az agrármérnök szerint a víztározók környezetében a vízfelület nagyságától függően kimutatható, hogy ott a mikroklíma hatása következtében kisebb az aszállyal sújtott terület.

Sziget Tamás előadását azzal zárta, hogy a kormány döntése értelmében

egyszerűsítik a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását, továbbá az engedélyek érvényességi idejét a jelenlegi öt évről húszra emelik.

Kormányhatározat született arról is, hogy a klímához és az igényekhez igazodóan

az új öntözési idény március 1-től október 31-ig tart.

Ez azért fontos, mert az öntözési alapdíj 70 százalékát ebben az időszakban az állam téríti, tartósan vízhiányos állapot esetén áprilistól nem kell vízkészlet járulékot fizetni – tájékoztatott az agrármérnök.

Vízjogi engedély

Sági János vízügyi szakmérnök azokat a jogszabályokat és eljárás rendeket ismertette, amelyeket a különböző hatóságok alkalmaznak a végső cél, a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásakor. Mint kifejtette, a vízjogi engedélyezési eljárás során az eljáró hatóság a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság bajai vízügyi hatósága, melynek eljárása illetékmentes.

A közreműködő szakigazgatási szervek közül a NÉBIH kecskeméti talajvédelmi hatósága jár el, itt az eljárási illeték 50 ezer forint. A NÉBIH közegészségügyi hatósága, a Kalocsai Járási Hivatal illetékes osztálya 25 ezer forintos eljárási díj ellenében adja ki hozzájárulását a vízjogi engedélyhez. Létesítési vízjogi engedélynél további két hatóság lép be, a Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi Főosztály, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Főosztály, ugyanis ez esetben már konkrét építési munkálatokat engedélyeznek. És még ott van az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, amely a kezelői hozzájárulást, illetve az úgynevezett objektum azonosító okiratot adja ki – mutatta rá a szakember a bürokrácia bonyolult, hétköznapi gazda számára már szinte követhetetlen útvesztőire.

Egyéni gazdálkodó is pályázhat öntözőberendezésre

Sági János előadásában egyebek mellett az is elhangzott:

az is önállóan pályázhat, akinek öntöző telepen belüli területen van földje.

Ám ilyenkor a pályázathoz szükséges, hogy a támogatott önálló vízjogi engedéllyel rendelkezzen, mert az Öntözőfürt Szolgáltató Kft. engedélye, illetve a vele kötött szerződés ilyenkor nem elég. Könnyebbséget jelent azonban, hogy öntözőberendezés pályázathoz elegendő a saját névre szóló elvi vízjogi engedélyt csatolni.

A fórum résztvevői előadást hallhattak még az öntöző beruházásokhoz szükséges eszközök beszerzésének lehetőségeiről, valamint a banki hitelből történő finanszírozás feltételeiről.