Miközben a repce, az őszi árpa és búza idén kiemelkedő termést adott, a kukorica és más tavaszi vetésű növények egyre inkább kiszolgáltatottak az időjárási szélsőségeknek. A mezőgazdaság jövője már nemcsak a szakmai hozzáértésen, hanem az alkalmazkodáson is múlik – figyelmeztetnek a szakértők.
2025 júliusában a közép-duna menti térségben az őszi vetésű növények teremése biztató: az olajos magvak, repce és árpa hektáronként 3,2–3,8 t, a búzák 6,2–7,5 t termésátlaggal zártak. A járási átlagok felülmúlták az elmúlt évek eredményeit, ám a tavaszi vetésűek — különösen a kukorica — már sokkal sérülékenyebbnek bizonyultak: az idén előforduló túlzott csapadék, viharok és helyenként mezőgazdasági tüzek is hozzájárultak a bizonytalansághoz.
Az aratás üteme az őszi árpánál június közepén kezdődött, s az országosan várható 5,6 t/ha eredmény mellett az őszi búza több mint felénél be is fejeződött a betakarítás – az átlag 5,3 t/ha. A májusi csapadék rendkívül kedvezett az őszi vetésűeknek, miközben a napraforgó stabilan fejlődik, a kukorica viszont már komoly aszály kockázattal néz szembe: Szigeti Tamás agrárszakértő szerint a tavaszi kultúrák klímaváltozásra való érzékenysége miatt “újragondolást” igényel a termesztési gyakorlat.
A szakértő hangsúlyozza: a termesztés ma már nem pusztán szakmai, de időjárási “szerencsejáték” is, hiszen a szélsőséges időjárási események — tavaszi sok eső, nyári aszály, viharok, tüzek — egyaránt befolyásolhatják a termésbiztonságot . A komponens szerint a gazdáknak egyszerre kell kihasználni a jelenlegi kedvező pillanatokat, és aktívan felkészülni a jövőbeli szélsőségek ellen — például megfelelő vetésforgóval, szárazságtűrő fajták választásával, precíziós technológiákkal és öntözési megoldásokkal.
A fenntartható agrárstratégia kulcsa a klímaadaptáció: az őszi vetésű növények termésátlaga növekszik, míg a tavasziak — kukorica, napraforgó — egyre sérülékenyebbek. Kutatások azt mutatják, hogy a század utolsó harmadában akár 30–80 %-os termésveszteség is megeshet, ha nem történik radikális paradigmaváltás.
Összegzésként elmondható, hogy bár az idei őszi aratás ígéretes eredményeket mutat, a jövő mezőgazdasága már nem az eddig megszokott logika mentén működik. Ahhoz, hogy a búza, árpa és repce mellett a kukorica is fenntarthatóan termelhető maradjon, a gazdák tudatos időjárási stratégiákat, precíziós technológiákat és klímatűrő fajtákat is be kell építsenek munkájukba. Szűk a határidő, de még nem késő a változtatás – a mezőgazdaság jövője a mostani döntéseken is múlik.
Forrás, kép: agrarszektor.hu
Megjelent a Fókuszban Podcast évzáró adása, melynek vendége dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita, akivel életéről, érseki munkájáról és az advent üzenetéről is beszélgettünk.