2024. 09. 11. szerda
Teodóra
: 397 Ft   : 360 Ft Benzin: 596.6 Ft/l   Dízel: 600 Ft/l   Írjon nekünk

Dusnoki Csaba Sándor: Várakozásunkat felülmúlva zárult a betakarítás, az aszály már a jövő évi termést veszélyezteti (Nagyinterjú!)

Zsiga Ferenc  |  2024. 08. 28., 20:26

A kalocsai járás egyik meghatározó mezőgazdasági üzeme az 1000 hektár saját, ebből 200 hektár öntözhető területtel rendelkező, 400 hektárt integrált formában, 600 hektárt bérmunkában művelő dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. A társaság ügyvezetőjével, Dusnoki Csaba Sándor agrármérnökkel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara precíziós munkacsoportjának vezetőjével a betakarítás nehézségeiről, eredményeiről, a szinte két hónapja tartó aszály rövid és hosszú távú hatásairól, kihívásairól beszélgettünk.

Mérnök úr! Hetek, hónapok óta extrém időjárási körülményekkel szembesülünk. Az év első nyolc hónapja a mezőgazdaság számára miként alakult?

Egy viszonylag pozitív évkezdés után jött az a hatalmas nagy pofon, amit a magyar mezőgazdaság a mintegy 8 hete tartó aszály formájában kapott. Sajnos az aszály a Duna-Tisza közét egyértelműen, de az ország egész területét tekintve is sokkal nagyobb mértékben érintette, mint eddig bármikor. Sajnálatosan már a Dunántúlt is ide kell sorolni, holott hosszú évtizedekig arról volt híres: ha ott az ember nem felejtett el vetni, akkor rekordterméseket tudott elérni. Az elsivatagosodásnak, az aszálynak a negatív következménye országos szinten és a Kárpát-medencében is egyértelműen érezhető. Szerencsére ezt a generálisan nagyon rossz képet a társaságunk esetében árnyalni tudom.
A dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. számára pozitív eredménnyel, várakozásainkat felülmúlva zárult a betakarítás. Egyelőre csupán az őszi káposztarepce esetében tapasztaltunk az előző évek üzemátlagához képest visszaesést. Ez azt jelenti, hogy hektáronként mintegy 1 tonnával termett kevesebb, mint az előző esztendőben. Idén az üzemi átlag nettó 3,1 tonna/ hektár, míg tavaly ez a mutatószám 4 tonna/hektár körül alakult. A csökkenésért a tavasz második felében hiányzó csapadék okolható. 
Ezzel szemben az őszi árpa és az őszi búza esetében az aratást jó és nagyon jó termésátlagokkal tudtuk zárni. Árpából 8 tonna/hektár üzemi átlagot értünk el, ami egy jó közepes szint. Az őszi búzából minden várakozásunkat fölülmúlva 8 tonna/hektár, sőt, e fölé is sikerült mennünk. Volt olyan tábla, amelyik 10 tonna/ hektárig ment el, ami az idén ritkaságszámba megy. 
Kimagasló az is, hogy a raktárakba a minőséget tekintve 80 százalék körüli euró és malmi búza került. Tehát viszonylag kevés a takarmány búza, ami országosan sajnos nem mondható el. Aki Patajon odafigyelt a búzájára, az egy jó termést tudott betakarítani. Mindennek az alapját az ősszel nagyon nagy mennyiségben lehullott csapadék adta.


Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

Bíztató kezdet után jött a szárazság?

Igen, ahogy a nyári szezon elkezdődött, egyre csak mélyült bennünk a fájdalom. Immár kijelenthetjük, hogy a dunapataji határban közel kettő hónapja nem volt értékelhető mennyiségű csapadék, alkalmanként is csak egy-két milliméter esett. Mindeközben a közeli Kalocsán augusztus 20-án közel 20 milliméter esőt mértek. Hatalmas baj van, ki lehet jelenteni, hogy a kalocsai járásban a talajban jelenleg közel 200 milliméter a vízhiány, ami nagyjából a féléves csapadék mennyisége.

Mi a helyzet a kukoricával és a napraforgóval?

A partnereinknél, akiknél bérszolgáltatóként dolgozunk, jelenleg a kukorica és a napraforgó betakarítása zajlik. Végleges számok még nincsenek, de nagyon szórt a termésátlag. Vannak jó kategóriájú és a nagyon rossz kategóriájú területek. Egy-egy vállalkozás technológiai fegyelme igazán ezek között az extrém, szélsőséges időjárási körülmények között mutatkozik meg. Betartják, vagy nem tartja be az adott technológiát, mennyire figyeltek a növényre - most leginkább ezeken múlik, hogy milyen terméseredményt érnek el. Immár a kétkedők számára is vitán felüli és kézenfekvő, hogy felértékelődött az egyes technológiai elemek precíz alkalmazása.


Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

Idén hamarabb van a betakarítás. A vetés ennek megfelelően alakul?

Beszélgetésünk időpontjában ott tartunk, hogy lassan az őszi káposztarepcét kellene vetni, de ezt a jelenlegi környezeti adottságok nem tesznek lehetővé. Sem a talaj, sem a magágy előkészítés nem megoldott, ugyanis ezeket a munkálatokat a nagy szárazság miatt nem, hogy jó, de még elfogadható minőségben sem tudjuk elvégezni. Ebből következik, hogy vetni sem tudunk. Extrém helyzetek persze vannak. Ahol volt egy kis csapadék, több gazda a magot még a rosszabb talajba is elvetette. Ennek viszont óriási a kockázata. Ki merem jelenteni: jelenleg nagyon veszélyes üzletág a repcetermesztés, ugyanis ahogy a csapadékmentes időben haladunk előre, a vetés akár csak szeptember vége felé történhet meg. Ha ki is kel a repce, nem tud majd megerősödni, ezért már egy átlagos tél esetében is baj lehet. Az ilyen kis potenciálú repcével ugyanannyit kell dolgozni, mint egy jóval, ezért a jövedelmezőség már rögtön az elején veszélybe kerül. Úgyhogy én azt javaslom mindenkinek: ha szeptember 20-ig nem sikerül olyan körülmények között elvetni a repcét, ami megfelelő, akkor el kell engedni, és mást kell helyette termeszteni. Sajnos az előrejelzések nem jók, és az 5-10 milliméter eső sem jelent megváltást.

Mi van az öntözött területekkel?

Társaságunk önjáró és teljesen önműködő, táv vezérelhető rendszerrel több mint 200 hektárt öntöz folyamatosan. Emellett lehetőségünk van további 200 hektárt úgynevezett dobos öntözéses rendszerrel locsolni. Viszont ez sokkal munkaigényesebb, drágább, és a hatékonysága sem akkora, mint az önjáró, önműködő rendszernek. Az öntözött területtel elsősorban a vállalkozásunk stabilitását próbáljuk elősegíteni. Ki kell mondani, 40-45 fokban persze ezzel sem tudunk mit kezdeni. Ilyenkor hiába öntözzük a területet, akkor is lesz benne termésveszteség, csak menteni tudjuk, ami menthető, hogy sokkal kevesebb víz menjen veszendőbe, és lehetőleg még az önköltség felett tudjunk bevételt generálni. Ezért is elgondolkodtató, hogy öntözésnél a dobos rendszert elhagyjuk-e, ugyanis drága munkaerő mellett annyi vizet ki kell juttatni, hogy az egész veszteségbe csúszhat. Tehát a konklúzió: munkaerő hatékony, energia hatékony és a vízzel jól bánni tudó öntözőrendszert kell építeni, mert a mezőgazdaságban a víz az úr, a víz a második arany!


Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

Lesznek öntözési pályázatok?

Az előrejelzések szerint az idei év végén, de legkésőbb jövő év elején újra kiírásra kerül az öntözésfejlesztési pályázat. Ennek keretében üzemmérettől függő támogatás mellett a meglévő rendszereket lehet korszerűsíteni, vagy teljesen újakat lehet telepíteni. A pályázatot nagy várakozás előzi meg, ennek megfelelő nagy érdeklődés kíséri. Tegyük hozzá, ebbe a fejlesztésbe csak az tud belevágni, akinek meg van az önerőhöz szükséges tőkéje. Az utóbbi 3-4 évben mindig volt olyan negatív hatás, ami a hasznot elvitte. A banki finanszírozásról nem is beszélek, mert olyan kamatszintek vannak és olyan bonyolult folyamat, amitől nagyon sokan ódzkodnak. Mindez az öntözés kiterjesztését, népszerűségét átmenetileg ugyan csökkentheti, de az egyértelmű, hogy ebbe az irányba, a minél hatékonyabb öntözéses gazdálkodás irányába kell menni. Mindeközben nem szabad megfeledkezni arról, hogy lehet vízmegőrző, talajkímélő gazdálkodást is folytatni; ezt hívjuk úgy, hogy alkalmazkodó mezőgazdaság, alkalmazkodó talajművelés. Például takarással segíthetjük, hogy minél több nedvesség maradjon a talajban. Ezek elérhető praktikák, de sajnos van egy szint, amin az ember nem tud túllépni!


Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

A közeljövőben mi a legfontosabb teendő?

Visszatérve napjainkhoz: most a legfontosabb, hogy megfelelő minőségű magágyat tudjunk készíteni és el tudjuk vetni az őszi kalászosokat. Ha most nézzük az előrejelzéseket: szeptemberre nem ígérnek nagyobb esőt. Ezt követően pedig maradt három hónap az évből arra, hogy 250-300 milliméter csapadék essen. Ekkor jön a nem mezőgazdaságból élők nem éppen jóindulatú kedvenc fordulata: ha esik az a baj, ha nem esik, az is baj. Igen, így van, ugyanis ha nagy mennyiségben esik, akkor is rá kellene menni a földekre, hogy a technológiai sort tartani tudjuk. 2030-ra azt jósolják a tudósok, hogy 6 hónap nyarunk lesz, amiből 2-3 hónapban a hőség akár a 40-45 fokot is elérheti. Nem marad más tehát, mint az alkalmazkodás, az alkalmazkodó mezőgazdaság!

– mondta Dusnoki Csaba Sándor, agrármérnök, a dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara precíziós munkacsoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 09. 09., 13:31
Nem mindennapi építészeti megoldást alkalmaz majd a Paks II. Atomerőmű a hűtővíz Dunába való visszavezetésére: a folyóba visszaengedett víz ugyanis egy hídon keresztezi majd a hidegvíz-csatornát. A cég vízgazdálkodási építményekkel foglalkozó szakemberei nemrég a hasonló funkciót ellátó, a németországi Magdeburg mellett található Kanalbrücke üzemeltetőjénél jártak egyeztetni a tervezési és üzemeltetési tapasztalatokról. (x)
2024. 09. 07., 13:56
Strandolás közben tűnt el egy ember csütörtök délután Dunapatajon, a Szelidi-tóban. A hatóságok a búvárszolgálat munkatársaival találták rá a fürdőzőre. A mentősök hiába küzdöttek az életéért, már nem tudtak segíteni rajta.

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2024. 09. 10., 13:42
A dílereket a rendőrök már korábban elfogták, most az ellátójuk kezén kattant a bilincs. Még >>>
2024. 09. 09., 10:00
A melegaszfaltos eljárásból adódóan a felületek zárásával szakaszosan tudnak haladni, így az utakon átmeneti akadályokkal találkozhatunk. A munkálatok idején közlekedjünk fokozott óvatossággal! Még >>>
2024. 09. 09., 08:28
A jármű vezetőjét a mentők kórházba szállították. Még >>>
2024. 09. 08., 09:13
A hazai vízügyi ágazat jelentős része ebben az intézményben szerezte diplomáját. Még >>>
2024. 09. 07., 14:05
A diákok összesen legalább 1 millió forintot hagytak a díler párosnál. Még >>>
2024. 09. 06., 13:26
Két 18 és egy 17 éves fiú letartóztatását kezdeményezik a kiskunhalasi nyomozók. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK