Gazdafórum Kalocsán – Uniós költségvetés, ukrán csatlakozás, Mercosur, gázolajellátás, pályázatok és támogatások a figyelem középpontjában

Gáspár Ferenc bevezetőjében elmondta: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének a gazdatársadalmat érintő legfontosabb problémákról szóló országjáró gazdafórum-sorozatának ez már a harmadik állomása volt vármegyénkben, és még két további Bács-Kiskun vármegyei településen tartanak hasonló tájékoztatót, amellyel az idei év munkáinak tervezését igyekeznek támogatni, a gazdatársadalmat érintő rengeteg bizonytalansági tényező ellensúlyozásaképp.

Az előző időszak nehézségeit sorra véve az aszályt, az állategészségügyi járványhelyzeteket, a klíma és aszály miatti kockázatokat, valamint az ingadozó felvásárlási árakat, a háború, az energiaválság és Brüsszel rossz döntéseit említette, és úgy fogalmazott: e kihívások közt a gazdatársadalom egyetlen támasza a Kormány. Az elnök kiemelte: a kamara országosan 700 fős, vármegyénkben 70 fős falugazdász-hálózatot tart fönn, amely a pályázatok ingyenes megírásában és az egyéb adminisztrációs terhek vonatkozásában is áll a gazdálkodók rendelkezésére.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Ukrajna „csökkel kopogtat”

Font Sándor saját magát aktív, földön járó gazdálkodóként jellemezte, ám a friss nemzetközi politikai események nyomán mégsem mezőgazdasági, hanem nemzetközi politikai kérdéssel indított, fölidézve: Zelenszkij, aki országát az EU-ba és a NATO-ba is be szeretné léptetni, úgy, hogy semmilyen feltételnek nem tesz eleget, és az Európai Unió ennek ellenére is felvenné, most halálosan megfenyegette a NATO tagország és uniós tagállam Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort.

Az esetleges ukrán uniós csatlakozás következményeiről elmondta: a 2028-tól életbe lépő uniós költségvetés jelenlegi tervezetében a mezőgazdasági támogatások 20%-os csökkentést irányozzák elő, és tervbe vették, Ukrajna minden feltétel teljesítése nélkül felvételét 2027-28-ra.
Kifejtette: jelenleg a 27 uniós tagországban 160 millió hektáron gazdálkodnak, míg Ukrajna egymagában is 42 millió hektár termőfölddel rendelkezik. Tehát a tervezett 20%-os csökkenés utána megmaradó forrás 20%-a Ukrajnába menne, az uniós gazdáknak ezzel összesen 40%-os csökkenést eredményezve.

Ehhez járul az amerikai-izraeli-iráni konfliktus, amely az energiaárakra gyakorol drasztikus növelő hatást, ami a gazdálkodókat is nagy értékben érinti, de közvetlen hatással van a műtrágya árára is.
Mindez együtt soha nem látott kihívás elé állíthatná a magyar mezőgazdaságot.

Itt most nincs itt az ideje a kísérletezgetésnek, hogy egy olyan esetleges kormány kerüljön hatalomra, aki még életében nem látott nemzetközi politikát, életében nem vezetett országot, életében nem látott mezőgazdaságot közelről (…) Szeretnénk azt hinni és azt érzékeltetni a gazdákkal, hogy mindig mellettük voltunk, és minden lehetséges eszközzel a legnagyobb krízisek közepette is győztesen hoztuk ki a gazdákat. Most is erre készülünk.”
Később kérdésre válaszolva hozzátette: a hazai „mindenmentes” gazdálkodás helyett Ukrajnában GMO szennyezett növénytermesztés folyik, és a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírások sem vonatkoznak rájuk, az átállásukra pedig elvárás sem fogalmazódott Brüsszelből, miközben tudjuk, hogy a termőföldjeik nagy részén már most is multinacionális nagytőkés vállalkozások gazdálkodnak.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Dél-Amerikai dömping tarolhatja le az európai agráriumot

Viski József három fő témáról szólt a sajtó, illetve később az összegyűlt gazdák előtt.
Egyrészt ő is említette az ukrán csatlakozás következményeit, főleg a dömping áras, de gyenge minőségű gabona behozatala által, de más mezőgazdasági termékek esetén is már most piaci zavarokat okoznak az ukrán mezőgazdasági termékek. Ezért Magyarország egyoldalú védintézkedéseket vezetett be az ukrán termékek behozatala ellen, ami miatt az Európai Bizottság napi büntetéssel sújtja Magyarországot.

Másrészt a dél-amerikai államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény, az Európai Bizottság egyoldalú döntésével hatályba is léptetett Mercosur-megállapodás hatásait említette. Az államtitkár rámutatott: az ukrajnainál is sokkal nagyobb területen folyó termesztés lazább jogi környezete és környezetgazdálkodási előírásai, az Európában évtizedek óta kivont vegyszerekkel és GMO-technológiákkal, illetve a hatalmas méretű gazdaságok miatt az uniós gazdáknál jóval olcsóbban tudnak termelni, ráadásul ellenőrizetlen körülmények között, és egészségtelen termékekkel árasztják el Európát, rontva Magyarország exportlehetőségeit.
Az uniónak hátrányos lépések ellen a Minisztérium minden Európai Európai Tanácsülésen, illetve az Európai Parlamentben tiltakoznak a polgári kormány képviselői, és a gazdák is több alkalommal felemelték a szavukat Brüsszel és Strasbourg utcáin a közös agrárpolitikai javaslat elfogadása ellen.

Tavaszi fagyok és száraz forróság váltja egymást

Viski János kitért továbbá az mezőgazdaság időjárási viszonyok okozta káraira, tekintettel a 2022-es és 2025-ös, évtizedek óta nem látott aszályra, az új állatbetegségekre, a korábban szokatlan tavaszi fagyokra, a 37 ezer hektáron, többek közt vármegyénkben is okozott komoly fagykárokra.

Ennek kapcsán elmondta: az Agrárminisztérium az unióban egyedülállóan a megengedett legnagyobb kiegészítő támogatást, 80%-os nemzeti társfinanszírozást nyújt a gazdáknak, amit a továbbiakban is fönnkíván tartani, a károkat pedig rendkívüli támogatásokkal hidalja át.
A kárenyhítési rendszerben 28 milliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre a tavalyi károk kompenzálására, amelyet az Agrárminisztérium a napokban forrás-átcsoportosítással megemelt, így közel 46 milliárd forintnyi kárt fognak kompenzálni a gazdálkodóknak.

Emellett az adminisztrációs terhek csökkentésével és az ellenőrzéseknek az uniós előírások szerinti minimumra csökkentésével is igyekeznek dinamikusabbá tenni mind a közvetlen támogatásoknak a kifizetését, de a minisztérium több mint 1000 milliárd forintnyi fejlesztési pályázat vonatkozásában hozott már támogatói döntést a tavaly kiírt pályázatok kapcsán.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Programok, pályázatok és energiabiztonság

Ennek köszönhetően már most több mint 2000 milliárd forintnyi mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztés valósulhat meg Magyarországon, és ehhez még egy körülbelül 500 milliárd forintnyi döntést meg fog nyár végéig hozni a minisztérium, úgyhogy a rendszerváltás óta és az uniós csatlakozás óta Magyarország legnagyobb mértékű vidékfejlesztési programját tudjuk a most a 2020-as években végrehajtani.”
Az államtitkár hozzátette: elkötelezettek, hogy ezt az irányt tartva folytassák, és 2027-2029 után is ezen a fejlődő és növekvő pályán tartsák a magyar mezőgazdaságot.

Később a gazdák előtt mindezt részletesebben is kifejtette dr. Viski János, ismertetve az egyes támogatási formákkal és programokkal kapcsolatos tudnivalókat.
Emellett arról is biztosította a gazdálkodókat, hogy az agráriumban nélkülözhetetlen gázolajellátást a nemzetközi nehézségek ellenére is biztosítani fogják, és megígérte, hogy védelmet nyújtanak a hektikusan változó üzemanyagárakkal szemben is. Így a traktoroknak emiatt nem kell állniuk az előttünk álló, a gazdaságok életében rendkívül fontos tavaszi időszakban, és az év későbbi hónapjai során sem.