Az őszi árpa aratása már a befejezéséhez közelít, és Péter-Pál-kor pedig - nemcsak a hagyományokhoz híven – az optimális időben, szeptember 15. és október 15. között vetett őszi búza betakarítása is megkezdődött a kalocsai és a környékbeli települések határában. Azt egyelőre még nem lehet pontosan megmondani, legfeljebb jól megbecsülni, hogy valójában milyen terméshozamra számíthatnak a gazdák, ugyanis az időjárás nem csak tavasszal, de az elmúlt napokban is elég szeszélyes volt – tájékoztatta portálunkat állandó agrár szakértőnk, Szigeti Tamás agrármérnök.
A szakember elmondta: a várható termést illetően a pénteki, majd az azt követő viharok is okozhatnak meglepetéseket. Ugyan a NAK jégkárelhárító rendszere a tapasztalatok szerint a környékünkön is teljes kapacitással működött, azonban a kánikulának két napra véget vető hidegfront eleve jéggel teli hozta a viharfelhőket.
Az pedig példátlan, hogy egyszerre tíz szupercella vonuljon át az országon, amelyek között akadt olyan is, amely 750 négyzetkilométeres, például a makói járást elérő vihar ezer négyzetkilométeres területet érintett. Ugyan minden jégkárenyhítő generátor működött, helyenként mégis jégverést okozott a vihar – szögezte le a szakember.
Szigeti Tamás sokadszor hívta fel a figyelmet arra, hogy a gazdák kössenek - az állam által is támogatott – biztosítást, mert a mezőgazdaságnak egyre nagyobb az időjárási kitettsége, amit az elmúlt napok is bizonyítanak.
Mint rámutatott,
a kárfelmérés még javában zajlik, a kárbejelentések megtételére a Magyar Államkincstár és a biztosítók felé 10 napjuk van a gazdáknak.” A határszemlék alapján az látszik: nem lehet azt mondani, hogy egységes sávban taroltak a viharok, inkább sok kis lokális gócban okoztak károkat – mondta Szigeti Tamás, aki szerint a legnagyobb károkat talán a betakarítás előtt álló repcetáblák szenvedhették el.
Van olyan gazda, akinek becslése szerint a várható termés mintegy 50 százalékát verte el a jég, vagy rázta ki az érett magokat a földre a viharos erejű szél. Annyi már most biztos, hogy lesz terméskiesés a viharok miatt, de ez minőségi problémákat nagy valószínűséggel nem okoz a búzánál. Ugyanakkor az erős szelek miatt több helyen is megdőltek a kalászok, ami hátráltathatja majd a búza aratását is” - tette hozzá az agrármérnök.
Szigeti Tamás a már ismert és várható termésátlagokról és felvásárlási árakról szólva kifejtette:
Az árpa felvásárlási árak döntően attól függően alakulnak, milyen távolságban van a tábla a Dunától, de befolyásolja a mennyiség és a hektolitersúly is.
Azt kimondhatjuk, hogy rég nem volt ennyire sikeres éve az árpának, beelőzte a búzát!
A termés 7,5-9 tonna/ hektár körül alakult, de volt, ahol meghaladta a 10 t/ ha-t is. Az ára 55 ezer – 60 ezer Ft / tonna között szóródik.”Ez ugyan újtermés esetén rekordnak számít, azonban ha a termelés emelkedő költségét is figyelembe vesszük – például az őszre kapott tonnánkénti 140 ezer forintos alapműtrágya árajánlatot –, már korántsem akkora a nyereség, miközben az állattartás egyre nehezebben tudja kigazdálkodni a rekordmagas takarmányárakat – fűzte hozzá.
A búzáról szólva elhangzott: a szeszélyesen alakuló csapadékmennyiség miatt egyes helyeken t örülnek, máshol pedig bánkódnak a gazdák. Az őszi elhúzódó vetési időszak miatt bőven vannak ugyanis olyan búzatáblák, amelyeken még segíthet is a hét végi csapadék, mivel vannak még fejlődő állományok, de az aratásra szánt tábláknál inkább hátráltatja a betakarítás megindulását.
A jelenlegi mérleg szerint a hosszan tartó aszály nem tett jót a búzának, a termés: 6-6,5 tonna/ ha. A felvásárlási árak: takarmánybúza 55-57.000 Ft / tonna; malmi búza: 60.000 Ft / tonna; étkezési búza 62.000 Ft / tonna.”Mint elhangzott, az őszi káposztarepcéneknem volt jó éve, nem voltak megfelelőek az időjárási körülmények.
A betakarított termés: 1,8-3 tonna/hektár között alakult, az átlagtermés 2,3 t/ha.
A jégverte helyeken hatalmas károk keletkeztek. Főleg ahol nem volt biztosítás, ugyanis ott a termés akár 1 tonna/ha is lehetett.
Ennek megfelelően az ár kimagasló, soha nem látott: 190-200 ezer Ft / tonna.”
Szigeti Tamás szerint
azok a gazdák azonban aligha bánják a pénteki és az azt követő hidegfrontot, akiknek elég csapadékot kapott a kukorica vagy a napraforgó táblája. Az elmúlt héten ugyanis a szárazság és a nagyon erős UV-sugárzás eléggé megviselte a növényeket.” Az agrármérnök szólt arról is: a szárazság miatt már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a talaj nedvességtartalma, az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak.
Emiatt a Kamara már a múlt héten kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ez azért lényeges, mert ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy mesterséges vízpótlással (öntözéssel) mérsékelhetők legyenek az aszályos időjárás hatásai – mondta Szigeti Tamás agrármérnök.
legfrissebb videók
