Jogászkodna a gazda, ha lenne segítsége- Digitális forradalom a könyvelésben – Agrárközösség Roadshow 2020 Kalocsa

A kalocsai származású dr. Vörös Balázs „Jogászkodna a gazda, ha lenne hozzá segítsége” című előadásában ahogy fogalmazott, triviálisnak mondható, de mégis gyakran előforduló azon hibákra, jogesetekre hívta fel a figyelmet, amelyek az alaptanul megelőlegezett bizalom, a jóhiszeműség miatt okoznak, okozhatnak esetenként hatalmas károkat a földvásárlásba, egyéb jogügyletbe fogott gazdáknak.

Az előadás alcíme is ezt tükrözte: „Tények, javaslatok egy modern gazdálkodás működtetéséhez, az elmúlt évek tapasztalatai alapján”.

Az ügyvéd először arra a kérdésre adta meg a választ: Melyek azok a körülmények, amelyek egy modern, minden eshetőségre felkészült gazdaság működtetéséhez elengedhetetlenek?

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

Az elmúlt évek negatív tapasztalatait konkrét példákon keresztül is érzékelhető előadó rámutatott: alapvetés, hogy a modern, minden jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdaság anyagi hasznot termel, nem pedig elveszít.

MINÉL TÖBB A „FEKETE LYUK” A GAZDASÁGUNKBAN, MINÉL INKÁBB JOGILAG ALULSZABÁLYOZOTT A MŰKÖDÉS, ANNÁL TÖBB PROBLÉMA ÜTHETI FEL A FEJÉT,

amelyekre utóbb nehéz jogszerű és „fájdalommentes” megoldást találni. Kellően szabályozott esetben pénzt spórolhatunk meg, probléma felmerülése esetén hatékonyabban felléphetünk – mondta dr.Vörös Balázs.

Az előadó csokorba szedte azokat a területek, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Nevezetesen: ha valaki termőföldet kíván megszerezni; a legmegfelelőbb gazdasági formát keresi; növekszik a gazdaság és dönteni kell arról, kivel és milyen jogi formában dolgoztasson; a szerződéses állomány felülvizsgálata és rendbetétele; kintlévőség állomány hatékony kezelése, amelynek előfeltétele a megfelelően szabályozott szerződéses viszonyok.

A szakember ez utóbbival kapcsolatban hívta fel a figyelmet:

NE LEGYEN AUTOMATIZMUS A VÁLLALKOZÓ ÁLTAL ORRUNK ALÁ DUGOTT SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA,

és erősen gondolkodjunk el azon, hogy bánatpénzről rendelkezik-e a szerződés, ami végső esetben a mi érdekeinket szolgálja.

Dr. Vörös Balázs kiemelten foglalkozott a termőföld manapság már nem is olyan egyszerű megszerzéséről. Mint elhangzott, minden esetben termőföld átruházásában jártas ügyvéd segítségét kell kérni.

A KIFÜGGESZTÉS ÉS A HATÓSÁGI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁT KÖVETŐEN GYŐZŐDJÜNK MEG A ZÁRADÉKOLT ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÉS A TULAJDONJOG-BEJEGYZÉSI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁRÓL.

Az ügyintézési határidő leteltét követően kérjünk elektronikus formában legalább egy példányt a bejegyzésről szóló határozatból, illetve kérjük le az ügyfélkapun a nem hiteles tulajdoni lapot. Ha a tulajdonjog nem került bejegyzésre, azonnal érdeklődjünk ennek okáról – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.

Dr. Vörös Balázs még számos gyakorlati példán keresztül érzékeltette a nem kellő odafigyelésből, hanyagságból eredő károkat. Arra is állított példát, amikor annyira rossz, illetve egyoldalú volt a szerződés, hogy az abban foglaltak érvényesítésébe kár lett volna belevágni. Így a jogosult inkább lenyelte a kárt, mintsem a nem éppen olcsó, nem sok reménnyel kecsegtető bírósági procedúrának tegye ki magát. Ám mindez megelőzhető! – mutatott rá.

Dr. Vörös Balázs azt is a hallgatóság elé tárta, ha növekszik a gazdaság, kivel és milyen formában célszerű dolgoztatni. Nem utolsó sorban annak fényében, hogy a NAV ellenőrzései, szankciói e területen is szigorodnak.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A megbízásos jogviszony és munkaviszony közötti választási lehetőség előnyei és hátrányai bemutatása mellett szó volt arról is, hogy egy friss törvénytervezet szerint a kormány - igen magas büntetési tételek mellett - jövőre kötelezővé tenné a feketemunka bírságolását. Feketefoglalkoztatás esetén minden érintett gazdasági szereplőre bírságot szabnának ki, úgy, hogy mellőzésnek nem lenne helye. Előírnák azt is, hogy a bírságok összege mekkora legyen. Az ügyvéd utalt arra, hogy a KATA szigorítása már vélhetően ezt készíti elő. Az előadó végül arra a kérdésre is megadta a választ, miért érdemes munkaviszonyban foglalkoztatni a megbízásos jogviszonnyal szemben, bár ez utóbbi előnyeire is rávilágított.

Törökné Rácz Erzsébet, az Agrárközösség mezőgazdasági szakértője a tőle megszokott alapossággal és közérthetőséggel „Digitális forradalom az adójogszabályok és a könyvelés területén” címmel tartott előadást.

A szakember elsőként a többnyire tavaly, évközben változó szabályozást érintette, majd a már ismert és alkalmazott adójogszabályi változásokon túl azt is elmondta: az EHO 2018.december 31-én szűnt meg. Ezt a szociális adó váltotta, melynek mértéke tavaly július 1-től 2 százalékkal csökkent.

A 2020. évet érintő adójogszabályi változások ismertetésekor elhangzott: változtak a TB jogszabályok; a 1,5 százalék utáni családi kedvezmény; eltörölték a társas és E.V. alsó határát;

2020. JÚLIUS 1-TŐL NYUGDÍJASOKNÁL MINDEN KERESŐ TEVÉKENYSÉG MENTES A JÁRULÉKOKTÓL.

Mint elhangzott, ugyancsak

AZ IDEI ÉV JÚLIUS 1-TŐL VEZETIK BE, HOGY AZ ADÓMENTES ÜGYLETEKET (INGATLAN ELADÁSOKAT) IS SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI.

Számla kibocsátásnál a teljesítési idő 15 napról 8 napra rövidül, KIVA-nál 13-ról 12-re csökkent az adó mértéke.

A szakértő az őstermelőket, mezőgazdasági vállalkozókat érintő változásokat is számba vette, ennek leírása helyett a prezentációban lévő diát mutatjuk be.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)