A vizsgálatok szerint a kártevő a déli fényes bodobács (Nysius cymoides), amely korábban csupán a természetes élővilág részeként fordult elő, most azonban komoly problémát okoz a szántóföldi és kertészeti kultúrákban.
A rovar felszaporodását Bács-Kiskun, Tolna, Fejér, Somogy, Baranya, Csongrád-Csanád és Pest megyékben észlelték. Elsősorban repcetarlókon és árvakelésű repcén kezdett terjedni, majd továbbvonult a környező kultúrákra és településekre.
A rovar szúrásnyomokat, foltokat és szövetelhalást okoz a leveleken és terméseken. A fiatal palánták lankadhatnak, a magképződés zavart szenvedhet.
Napraforgón a kaszatok sérülnek, míg paprikában és kukoricában a minőség romlik, csökken a piacképesség.
A száraz, meleg időjárás és az éghajlatváltozás kedvezett a fajnak, amely így rövid idő alatt az őshonos állatvilág háttérfajából jelentős kártevővé vált.
Megelőzés:
Védekezés:
Az idei évben a szőlőtermesztők is komoly kihívásokkal szembesültek: országszerte, így a Kunsági borvidéken is megjelent az aranyszínű sárgaság, a szőlő egyik legsúlyosabb betegsége.
Ez a karantén besorolású fitoplazmás fertőzés akár a tőkék hozamának felét is csökkentheti.
A kór kék és fehér szőlőfajtákat egyaránt veszélyeztet, terjesztői pedig a kabócák, amelyek válogatás nélkül telepednek meg a növényeken.
A témában minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca
Az eset rámutat, hogy nemcsak az inváziós, idegenhonos fajok jelentenek veszélyt a mezőgazdaságra, hanem az őshonos kártevők is, ha a környezet számukra kedvezően változik. A folyamatos megfigyelés és a megelőző védekezés ezért kulcsfontosságú a kár mértékének csökkentésében.
Forrás: Növénydoktor Kft.
Kép: britishbugs.org.uk
Megjelent a Fókuszban Podcast legújabb adása, melynek vendége Martos Gábor, akivel az idei Budapest-Bamako szépségeiről és kihívásairól is beszélgettünk, de a Kalo-Csapat tagja azt is elárulta, harmadszorra is nekivágna-e az embert próbáló kihívásnak.