A bátyaiak egy hónapig vártak a jégkár felmérésre – Novemberben fizet, ha egyáltalán fizet a kárenyhítési alap

Június 9-én szinte napra és helyre pontosan a tíz évvel korábbihoz hasonló rendkívüli, de talán még attól is intenzívebb jégeső zúdult a bátyai határ Fajsz felöli részére. A vizuálisabb típusú olvasóinkra is gondolva: a bátyai határnak arról a mintegy 100 hektárnyi területéről van szó, amely Baja irányába az 51-es főút Miske felöli bekötésének folytatásától az árvízvédelmi töltésig terül el.

Az akkori helyzetről több gazda, köztük Fekete Zoltán bátyai gazdálkodó tájékoztatta portálunkat, aki a földszomszédokkal együtt már június 11-én bejelentette a kárt a falugazdásznak. A kalocsai irodában annak rendje és módja szerint rögzítették a kérelmet és az érintett területet, majd az anyagot továbbították a kárenyhítési eljárás lefolytatására.

A gazdák sietségének az volt az oka, hogy

a magas költségek és forráshiány, talán a biztosítókkal szembeni bizalmatlanság okán sokan nem kötöttek egyedi biztosítást a földjeikre.

Abban bíztak, ha mégis beüt a krach, a kárenyhítési alapba évenként kötelezően befizetett, Fekete Zoltán esetében úgy évi 70 ezer forint összeg már megalapozza, hogy baj esetén részére is kártérítést fizessenek.

Természetesen ennek a lehetősége és a jogi alapja most is fenn áll, ám ahogy Fekete Zoltán és gazdatársai elmondták:

kicsit elvesztették a bizalmukat, mert hiába érdeklődtek, szakember csak közel egy hónap elteltével érkezett a jégkárfelmérésére.

Holott a ”nincs más hátra, mint előre” jegyében mentették ami menthető. Megkezdték, majd megismételték a növényregeneráló szerek kiszórását és a szokásos talajművelési feladatokat is folyamatosan elvégezik. Ha a termés nem hálálja meg, kárenyhítési alap ide vagy oda,

ezzel a plusz költséggel a veszteség csak még nagyobb lesz.

Szerencsére a kár felmérésére, dokumentálására előzetes értesítés nélkül érkezett szakemberrel a határban összefutottak, így szóban is elmondhatták az észrevételeiket.

Fekete Zoltán szerint a kecskeméti hivatal munkatársa azt ígérte: a kérelmeket feldolgozzák, az érintetteket határozatban értesítik a döntésről a esetleges kárenyhítés összegéről. Amennyiben a gazdák számára pozitív döntés születik, a kárenyhítés összegét várhatóan november végégig kifizetik.

Az élelmiszertermelés világszinten az egyik legfontosabb stratégiai kérdés, azonban a klímaváltozás komoly gondot jelent a mezőgazdaság számára. Az EU 28 tagállamában 12 millió mezőgazdasági termelő él, a mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt az összes munkahely 7 százalékát, az európai GDP 6 százalékát adja. A hosszú távú előrejelzések alapján a szélsőséges hatások bekövetkezésének a valószínűsége egyre nagyobb, régiónkban a heves téli és nyári esőzések és áradások, az aszály, a talajerózió fokozódása, a mezőgazdaságban alkalmazható növényfajták körének csökkenése és a terméshozamok csökkenése jelenti a fő problémát. Magyarországon a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény foglalkozik a káresemények enyhítésének szabályozásával. A kockázatok kezelésére a törvény egységes kárfelelősségi rendszert alakít ki, amelynek alapja a termelői kockázatközösség megteremtése. A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről, a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szól. A nemzeti költségvetésből való kárenyhítés szabályozási rendszere, a kár nagyságának és a hozamérték-csökkenés mértékének megállapítása, illetve a kárenyhítési igény kiszámítása hazánkban az uniós gyakorlatnak megfelelően történik.