Klímaváltozás

A számok és a tények ismét egyértelműen bizonyítják: ha lépést akarunk tartani a klímaváltozással, akkor nem elég alkalmazkodni, szemléletet kell váltani – hívta fel a figyelmet Szigeti Tamás, a KAP Hálózat vidékfejlesztési szakértője.

Sikeresen lezajlott az ,,Éghajlatváltozás a Közép-Duna mentén a térségi stratégiák tükrében, közös gondolkodás a szőlészet-borászat jövőjéért” című Climate_CRICES projekt Pilot Actions Kick-off & Stakeholder találkozója Kiskőrösön, a Szentpéteri Borházban.

Jó hozamokkal indult az aratás a közép-duna menti térségben, de a kukoricatermesztés jövője már nem ennyire biztató.

Árvíz, aszály, pusztuló csemeték – hazánkat is sújtja a klímaváltozás. A megoldás egyik kulcsa az erdősítés lehet, ahogy azt a Gemenc Zrt. példája is mutatja.

Videóra vették a kecskeméti kertészetben tomboló forgószelet, Soltvadkerten pedig több tízmilliós károkat okozott a szélvihar – a magyar mezőgazdaság is megszenvedi a klímaváltozás következményeit.

A kalocsai gyümölcs utcáknál induló uniós projekt a csapadékvíz megfelelő elvezetése mellett annak minél hatékonyabb visszatartását és nagy ökológiai értékű vizes élőhelyek kialaktását célozza, egyben hosszútávra rendezi az eddig meglehetősen elhanyagolt területet.

A magyar-szerb határ mentén működő gazdaságok a vidék fennmaradásában kulcsszerepet játszanak, ám hagyományos mezőgazdasági módszereik már nem elegendőek ahhoz, hogy szembenézzenek a változó klimatikus körülményekkel.

Magyarország a klímaváltozás okán az egyik legjelentősebben érintett égövben van, ezért jelentős lokális éghajlatváltozás megy végbe.

A jelenlévők értékes, sőt döbbenetes előadásokat hallhattak a klímaváltozásról, az emberiséget terhelő felelősségről, a szemléletváltás fontosságáról és sürgősségéről.

A zöldszakember képzés résztvevői egyebek mellett reális képet kapnak a klímaváltozás aktuális helyzetéről, megértik, hogy a zöldgazdaság elveinek használatával hogyan és miért járulnak hozzá a globális klímaváltozás által okozott hatások lassításhoz és a kibocsátások csökkentéséhez.

Magyarországon sok helyen jónál rosszabb a vízminőség, így nem tudnak pályázni a gazdák a fejlesztésre. Nagy kérdés: ilyen adottságok mellett hogyan lehetne növelni az öntözött területek számát?

Közel 40 gazda 700 hektár termőföldjét öleli föl a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség, amely nemrégiben kapta meg a működési elismerését. A hatodikként megalakult társulás a legnagyobb az országban, Magyarországon az első ilyen közösség pedig Hartán jött létre.

A krétai nemzetközi klímakonferencián tapasztaltakról az Agrárközösség kalocsai irodájának vezetője számolt be a KALOhíreknek.

Idén két alkalommal is képes riportban számoltunk be a városra törő viharról és következményeiről, a hírek szerint továbbiakra készülhetünk.