Dunapataj adott otthont a Bárány Napnak – A Bévárdi major kiváló bárányát főzte, sütötte a Tanya Bisztró

Amint arról Bévárdi Pál és Kollár Gyula beszámolt: különösebb hírverés nélkül is sorra érkeztek a vendégek április 13-án, szombaton a Tanya Bisztróba, hogy a bárányból készült ételeket fogyasszák, ismerkedjenek a horvátországi nyaralások, szerbiai, déli országokban tett kirándulások alkalmával kihagyhatatlan sült és főtt báránnyal, a birkapörkölt helyi, Dunapatajon garantáltan kitűnő változatával.

Legyünk őszinték, húsvét előtt egy héttel a legtöbben azért a sonka különböző változatainak beszerzésével voltunk elfoglalva. Legfeljebb kicsit irigykedve olvastunk arról, hogy az ünnepek közeledtével megkezdődött a bárányok elsősorban olasz és francia piacokra való tömeges kiszállítása.

A felvásárlási árak hallatán elgondolkodtató volt, hogy a családi ünnep alkalmával nálunk is a keresztény, a zsidó és az arab kultúrkörben egyaránt jelentőséggel bíró bárány kerüljön-e az asztalra?

A gondolatbeli féket az sem mindenkinél oldotta, hogy a híradások szerint

EURÓPÁBAN NINCS VERSENYTÁRSA A MAGYAR BÁRÁNYHÚSNAK.

– Itthon a 20-24 kilogrammos, negyedelt pecsenyebárány ára a 3 ezer forintot is elérte húsvétkor. A legdrágább a bárányborda, ami a maga kilónkénti 5-6-7 ezer forintos árával sok család számára nem megfizethető. Nem is beszélve a 20 kiló alatti tejesbárányról, ami ettől is drágább – tájékoztatta portálunkat Holló Mátyás, uszódi birka- és báránytenyésztő gazda, aki maga is híve annak, hogy a hazai fogyasztást növelni kellene, ha már ilyen kitűnő, egészséges alapanyaggal rendelkezünk.

Bévárdi Pál elmondta: úgy gondolja, hogy

A HAZAI BÁRÁNY- ÉS JUH FOGYASZTÁSÁNAK NÖVELÉSE LEHET A MAGYAR AGRÁRIUM EGYIK KITÖRÉSI PONTJA.

Egy kis népszerűsítés, a dunapatajihoz hasonló kedvcsinálás nagyot lendíthet a hazai vásárlási, fogyasztási kedven. Ezt bizonyította a dunapataji Bárány Nap is, hiszen a Bévárdi majorból frissen leszállított, a Tanya Bisztróban Kollár Gyula és segítői által elkészített báránynak, birkának nagy volt a keletje – fejtette ki az őshonos magyar állatok tartásáról is ismert vállalkozó.

Hozzátette: hazánkban mintegy 1 millió anyajuh van, ami a bárányok számát természetesen behatárolja.

Spanyolországban az anyaállatok száma ennek a nyolcszorosa, mégis a fogyasztók összehasonlítása alapján a magyar bárány a favorit.
Ennek oka, hogy a

TERMÉSZETKÖZELI TARTÁSMÓD MIATT NÁLUNK ÍZLETESEBB ÉS EGÉSZSÉGES BÁRÁNY- ÉS JUHHÚS KERÜLHET AZ ASZTALRA

azokban a családokban, akik ezeket a húsféleségeket felveszik a konyhai repertoárba. Néhány étel elkészítése után a fogyasztó rájön, hogy a természetes tartás, a sok mozgással járó életmód következtében az állatoknak jobb a zsírsav összetételük, és a húsuk is ízletesebb.

Bévárdi Pál azt is megosztotta velünk, hogy a majorban ezer darab, Lacaun fajtájú anyabirka nevelkedik. Ez a fajta arról ismert, hogy nagyon sok bárányt és tejet ad. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a

MAGYAR BÁRÁNYHÚS MELLETT A MÁSIK ÜTŐS EXPORTCIKKÜNK A BIRKATÚRÓ,

amelynek hazai fogyasztása is a várakozásokon alul marad.

A vállalkozó szerint mi hazai fogyasztók is megérdemeljük, ha már ilyen kiváló minőségű, Európa-szerte ismert és megbecsült alapanyaggal rendelkezünk, hogy magunk is fogyasszunk ebből a kiválóságból. Mert ugyan ki ne kedvelné meg például a rozmaringos báránysültet, ami mások mellett készült a Bárány Napon a Tanya Bisztróban? – tette fel az önmagáért beszélő kérdést a gazdálkodó.

Bévárdi Pál az ezzel kapcsolatos még több információ, érdekesség érdekében portálunkkal közösen ajánlja: minden érdeklődő tekintse meg az alábbi kisfilmet a Bárány Napról, amit most íme, a nagyközönség elé tárunk.
[A videón balra Bévárdi Pál, középen dr. Kukovics Sándor, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet és a Magyar Juh- és Kecsketej-gazdasági Közhasznú Egyesület elnöke, az Európai Farmerek Szövetsége, Juh és Kecske Munkacsoportja elnökhelyettese, jobbra Kollár Gyula.]