2024. 03. 19. kedd
Bánk, József
: 394 Ft   : 362 Ft Benzin: 615.4 Ft/l   Dízel: 656.6 Ft/l   Írjon nekünk

Dunapataj – Bakodpusztán tartották a Közép - Duna Menti Kiemelt Térség agrárszakmai napját – Nívós előadások, nagy érdeklődés

Dunapataj – Bakodpusztán tartották a Közép - Duna Menti Kiemelt Térség agrárszakmai napját – Nívós előadások, nagy érdeklődés
Zsiga Ferenc  |  2022. 11. 18., 07:51

Három megyéből, a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget lefedő Bács-Kiskun, Tolna és Fejér megyéből érkeztek nagyszámban gazdálkodók november 17-én, csütörtökön Dunapataj – Bakodpusztára, ahol a természet ölelésében lévő Idegenforgalmi Centrum a Közép Duna Meneti Kiemelt Térség agrárszektor fejlesztése című szakmai napjának adott helyet. A Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem rektora, Font Sándor és Süli János országgyűlési képviselők, a házigazda, Dusnoki Csaba, Dunapataj Nagyközség polgármestere köszöntőjével kezdődő rendezvényt annak a pályázatnak a keretében tartották, amelynek legfőbb célja a precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetésének és elterjesztésének elősegítése. A pályázatot a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft-vel közösen, az Agrárközösség Kft. bevonásával valósítja meg.

Dusnoki Csaba polgármester a választott tisztségviselőket, az agrárszakma prominenseit, a gazdálkodókat köszöntő beszédében rámutatott:

A mezőgazdaság ez elmúlt évtizedekben több súlyos kihívással szembesült, ami sajnálatosan az utolsó egy-két évben sem változott, de a kihívások, nehézségek tulajdonképpen lehetőséget adtak, megtanították, hogy az agráriumra vigyázni kell, mert nagy szükségünk van rá! Fogalmazhatok úgyis: a lét a tét! A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az élelmiszerbiztonsági kihívások, az aszály, a magas energiaárak, az elszálló finanszírozási költségek a következő időszakban is meghatározóan lesznek jelen a mezőgazdaságban, ebből adódóan az élelmiszeriparban. Ezek a kihívások ráirányították a társadalom és a politika figyelmét arra, hogy akár a mindennapi betevő falat asztalra kerülése is bizonytalanná válhat. Ezért az egyik legfontosabb célunk most az agrárágazat modernizációja, és válságállóvá tétele. Az agráriumot egy megfiatalodó, megerősödő, versenyképes és környezettudatos ágazattá kell, hogy formáljuk! Ehhez elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságban a legkorszerűbb technikák, technológiák kerüljenek alkalmazásra, adatokat, információkat gyűjtsünk saját gazdaságunkról, legyen szó talajról, növényről, és ha ezeket az adatokat, információkat összerakjuk, elemezzük, bizonyosan jobb döntéseket tudunk hozni. Ehhez viszont elengedhetetlen a tudás.”– mondta egyebek mellett Dusnoki Csaba, mintegy a szakmai nap programjának esszenciáját adva, majd megköszönte, hogy a Kormány létrehozta a Közép-Duna Menti Kiemelt Fejlesztési Térséget, és 2022. április 1-től az egyetem és a munkaszervezet közösen tevékenykedik az itt élőkért, Magyarországért.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


A polgármester köszöntőbeszédét azzal zárta:

„Mezőgazdaság és energia! – ha erre a kettőre figyelünk, ha e kettő velünk lesz, és meg lesz, akkor biztonságos jövőben élhetünk.”

Font Sándor,
a térség országgyűlési képviselőjesaját életútján keresztül is felidézte azt a műszaki fejlődést, ami az ikonikus Commodore 64, a 8 bites, 1982-ben piacra dobott számítógéptől a mai, szinte már mindent tudó okostelefonig vezetett, és mint hangsúlyozta:

A digitális fejlődés az élet minden területén, így a mezőgazdaságban is keresi a helyét, szerepét. A digitalizáció félelmetes ugrása azonban a gazdálkodókat eleinte nem érintette meg igazán, hiszen ugyan azt csinálják 30-40 éve, visszamenve az időben néhány száz, vagy ezer éve. Aztán jöttek a fiatal kutatók, akik leszögezték, hogy a digitalizációnak, a robottechnikának a hagyományos tudás mellett helye van a mezőgazdaságban is.Már kevés, hogy jó minőségű, nagy hatékonyságú gépeket gyártanak, ha az nem párosul a két új fogalommal jellemzett technológiával.Az emberiség akkorveszi észre a mezőgazdaság teljesítményének csökkenését, amikor zajlik az orosz-ukrán háború, és egy időjárási szempontból is nagyon rossz mezőgazdasági éven vagyunk túl. Ez a kettő most szerencsétlenségünkre egy időpontban összegződött, és olyan mértékű élelmiszer- áremelkedés következett be, ami a politikai, társadalmi hangulatot is megváltoztatta. Amikor mindez rendben van, az emberek egy kicsit elfelejtik, egy kicsit „lesajnálják” a mezőgazdasággal foglalkozókat. Sajnálatos módon azonban mezőgazdasággal foglalkozók is elfelejtették érzékeltetni a társadalommal, hogy a mezőgazdaság élelmiszert termel, és ha ez megbicsaklik, annak iszonyúan súlyos következményei lesznek. A tudomány csak 6-8 évvel ezelőtt kapcsolt rá, hogy a megszerzett tudás és technológiai fejlődés csak a gépek vonatkozásában nem elég, kell a digitalizáció, robotizáció, és mindezen erőforrások maximális hatékonyságának a kihasználása” - mondta a képviselő.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


Süli János,
a paksi választókörzet országgyűlési képviselője, volt miniszter arról beszélt, hogy mérnökként sem tudott elszakadni a mezőgazdaságtól. Abban nőtt fel, látta, hogy mennyire fontos terület, és hogy mindig is támogatásra szorult. Amikor az új atomerőmű építésének előkészítése megkezdődött, az első kommunikációs fórumokat Kalocsán és Foktőn tartották, és akkor, 2014-ben már arról beszéltek, hogy kell egy híd, ami összeköti a Duna két partját. Ez a híd Magyarország leggyorsabban megépülő hídja lesz, és 2024-re, de ha minden jól alakul, akkor van esély arra, hogy már 2023 végére sikerül átadni.
A képviselő rámutatott, hogy a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. létrehozásának az is az egyik fontos célkitűzése, hogy az agrárszakképzéssel, kutató intézetekkel, agrárcégekkel együttműködjön, hogy az ide érkező embereknek elsősorban helyi termékekkel oldják meg az élelmezését. 

A TEIT-ről szólva Süli János felidézte, hogy abban a tanácskozásnak kitűnő helyet biztosító Dunapataj csak sok küzdelem áron, nagyon nehezen került be. A nagyközség most egyike annak a 99 településnek, amely a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget alkotja, és örül, hogy a témában tartott harmadik rendezvénynek Dunapataj ad helyet. Egy nagy ipari beruházásnak az is a célja, hogy húzza magával a régió más ágazatait is. Ez azért is fontos, mert a térségben, Kecskemétet leszámítva nem jelentek meg nagyberuházások, de a híd révén, mivel az összeköt, kinyílnak a lehetőségek, megvalósul a megyek közötti átjárás, együttgondolkodás és együttműködés.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


Prof. Dr. Gyuricza Csaba elmondta: „Ez a harmadik alkalom, hogy ebben a térségben gazdafórumon találkozunk, és hogy azt a programot, amit az egyetem és a Közép Duna Menti Kiemelt Térség elkezdett, bemutassuk a gazdálkodóknak és a sajtónak. A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség agrárszektor fejlesztése című projektje közel 100 településen segíti a precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetését. Ennek keretében, a partnerekkel együtt, az egyetemi tudásbázisra építve, innovatív megoldási javaslatokkal és képzésekkel támogatják a helyi gazdálkodókat, a bővülő infrastrukturális kapacitásokra támaszkodva pedig új befektetéseket szeretnének a térségbe vonzani.”


A professzor rámutatott:

A második világháború óta úgy élt a világ, hogy abba belekényelmesedtünk; folyamatosan volt elegendő energiánk, élelmiszerünk, ráadásul olcsón, de az elmúlt három évben hirtelen annyi mindent zúdult ránk, annyit mindennel szembesültünk, amit az életünk, és elődeink élete során sem kellett hogy megtapasztaljunk. Most azonban szembesültünk azzal: nem természetes az, hogy az élelmiszer áruházak polcain ott van a kenyér, nem természetes, hogy az energia csak úgy jön a házakba, lakásokba, hanem ezek nagyon komoly energiaforrások, amiért meg kell dolgozni, és meg kell becsülni. A jelenlegi helyzet mindannyiunk figyelmét ráirányította ezekre az értékekre, és hogy dolgozni kell azért, hogy ezeket elérhető mennyiségben megtermeljük magunknak. Ennek a projektnek is az a célja, hogy ebben a térségben, amely a hazai energiaellátás központja, és különböző adottságokkal rendelkező agrártérséget alkot, kiváló minőségű élelmiszert tudjunk előállítani. A mezőgazdaság az elmúlt öt évben olyan mértékű technológiai fejlődésen ment keresztül, ami korábban nem volt. Ma már nem lehet érzésből színvonalas, versenyképes és fenntartható mezőgazdálkodást folytatni. Ez egy nagyon komoly csúcstechnológia, tudás alapú ágazattá vált, amely követeli a folyamatos fejlődést, a folyamatos tudásgyarapodást. Ebben nagyon komoly szerepet játszik az informatika, a digitalizáció megjelenése."
mondta a professzor, hozzátéve: „Azért szeretném, ha ezt nem értékelnénk túl, mert ezek a bűvös szavak ugyan betörtek már az agráriumba is, és sokszor azt az érzetet keltik, hogy mindenre megoldást jelentenek. Ez azonban csak akkor igaz, ha meg van az az alaptudás, ami szükséges ahhoz, hogy ezek az új ismeretek azt támogassák. Alapvető szaktudás, alapvető adatok nélkül ezek a tudományterületek csak félrevisznek bennünket, tehát szimbiózisban kell használni. A projektnek az a célja, hogy a korszerű ismereteket keresse-kutassa, átadja a térség gazdálkodóinak. Ezért is örülök, hogy ennyi fiatalt látok, akik már fogékonyak ezekre az új technológiákra. Ők már tudják, hogy akár egy telefonnal egy egész gazdaságot lehet irányítani a világ másik részéről is, ha a sors úgy hozza. Immár elkerülhetetlen, hogy mindenki ehhez igazodjon, alkalmazkodjon. Ezért olyan megoldásokat szeretnék felmutatni, amelyeket mindenki alkalmazhat. Alkalmazkodhat a megváltozott klímafeltételekhez, és ezeket a jó példákat mindenki a maga területén tudja használni. Az agrárium egy rendkívül konzervatív világ, csak azt fogadja el, amit maga lát, és a környezete visszaigazol. Nekünk azonban nem a szomszéd a legfontosabb konkurensünk, hanem az a holland, az a dán gazda, aki csúcstechnológiát alkalmaz. Hozzájuk kell felzárkóznunk, velük szemben kell versenyképesnek lenni, helyben kell az ellátási láncokat lerövidíteni annak érdekében, hogy jó minőségű, helyi terméket tudjunk előállítani, és hogy ezt a nemzeti célkitűzést is meg tudjuk valósítani, az élelmiszer önrendelkezésünket tudjuk erősíteni. Ha beüt egy válság, akár egy járvány, akár egy háború, akkor ne legyen probléma, hogy hirtelen eltűnnek élelmiszerek, egyes termékek, hanem az itt, és helyben rendelkezésre álljon. A globalizációval akkor tudjuk legjobban felvenni a versenyt, ha az ellátási láncokat rövidítjük, a jó minőséget helyben állítjuk elő, és azt helyben tudjuk értékesíteni. Ez csak akkor lehetséges, ha ezt a munkát a csúcstechnológia révén versenyképesen és fenntartható módon végezzük. Na’, ezt a célt szolgálja ez a projekt, amelyet elkezdtünk itt a térségben! Nem titkolt szándékunk, hogy ez egy olyan mintaprojekt legyen, ami az ország más régióiban is használható” – zárta a gondolatsort Prof. Dr. Gyuricza Csaba.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


Az első előadást Dr. Máté László, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Központ vezetője, egyben a projekt vezetője tartotta meg, és ismertette az eddig elvégzett szakmai feladatokat.

Mint elhangzott, akiemelt térség az ország egyik legnagyobb kiterjedésű fejlesztési térsége, amely három megye, Bács-Kiskun-, Fejér- és Tolna megye közös metszete. A legfontosabb társadalmi és munkaügyi adatokból az látható, hogy az idei évre vetítve a térség a maga 252 ezer lakosával az ország teljes lakosságának a 2,6 százalékát teszi ki, a lakosság elöregedőnek bizonyul. Mindamellett a foglalkoztatási ráta elmarad az országos munkaerő-piaci trendektől, ezzel arányosan az álláskeresési ráta is magasabb az országosnál. A jövedelmi adatok szerint a térségben az átlagos egy főre jutó éves jövedelem messze elmarad az országos átlagtól. Ebből adódik, hogy az egyik legfőbb cél, hogy a térségben még vonzóbbá váljon az élet.

A továbbiakból kiderült, hogy itt a mezőgazdasági vállalkozások száma jóval magasabb, mint a kedvezőbb térségekben. A mutatók azt is igazolták, hogy a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódóan az érintett megyékben az életszínvonalnak tovább kell javulnia.

Az eredmények összegzésekor elhangzott:

Sikerült nyolc darab felmérő és beavatkozó drónt beszerezni, amit a térség gazdálkodóinak rendelkezésére tudunk bocsátani. Szolgáltatás- beszerzést követően az Agrárközösség Kft. végez felméréseket, illetve működteti a farmer-menedzser szoftvert. Kérdőívet is készültek a gazdálkodók számára, ezek kiküldése folyamatban van, és várhatóan 312 olyan reprezentatív eredményt fogunk kapni, amely 99 településről nyújt információkat. A drónpilóta képzést is sikerült megszervezniük. Az oktatás 2023. január hónapban indul Szarvason, ez lesz a Dél - Alföldi Régió első drónpilóta képzése. A szakemberek drónos felméréseket, talajminta-vételezéseket, tápanyag gazdálkodási tervet, tápanyag-ellátottsági-, kijuttatási térképet készítettek, ezek eredményeiről a következő előadás keretében számolunk be."
mondta Dr. Máté László.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


Dr. Gulyás Miklós
, a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem docense a talajmintavétel - és tápterv készítés, a tápanyag-ellátottság térkép, valamint a differenciált anyagkijuttatási térkép elkészítéséről és hasznosságáról beszélt.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


Török Zoltán
, az Agrárközösség Kft. ügyvezetője a precíziós gazdálkodás alapját képező farm-menedzsment szoftver alkalmazási lehetőségeiről, a gazdálkodási év kiértékeléséről tartott előadást.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


Hogy az eddig felvázolt lehetőségek miként érvénysülnek a gyakorlatban, arról Ifj. Dusnoki Csaba dunapataji agrármérnök a saját földterületeken történt alkalmazás tükrében beszélt. A szakember a mindennapok tapasztalatai alapján mutatta be az adatgyűjtés, a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás közgazdasági értelemben is kimutatható előnyeit.

Ifj. Dusnoki Csaba
a jól felépített, szabatosan és közérthetően előadott prezentációjában egyebek mellett rávilágított arra: a mai szűk munkaerő-kínálati helyzetben a munkavállalókat arról is meg kell győzni, hogy egy agrárvállalkozásban is tudnak a komfortérzetüket kielégítő módon dolgozni. A precíziós gazdálkodás esetén a „lehetőség” szót kell többszörösen aláhúzni, mert például ha egy éjszakai sorközművelésbe a hagyományos módon kell beleállni, az bizony nagyon fárasztó lehet. Viszont a robottechnikának teljesen mindegy, hogy nappal van, vagy éjszaka, ugyanúgy dolgozik. Az előadó szerint a 2022. évi kiemelt aszály megmutatta, hogy az optimális időben való munkavégzés elengedhetetlen a sikerhez.

A növényvédelmi gépek szakaszvezérléséről szólva elhangzott: ha 3-4 méterenként, vagy fúvókánkét szakaszolt GPS - technológiával működik a növényvédelmi munkagép, elkerülhető a termésdepresszió. Az is pontosan tudható, hogy a dupla növényvédőszer - kijuttatásnak milyen káros következményei lehetnek, hiszen az amellett, hogy terméskiesést okoz, nagyobb növényvédőszer felhasználást is eredményez. Nem csak a permetezőgépek esetében használható a szakaszvezérlés, hanem akár a műtrágyaszóró, és a vetőgépek esetében is. Mint az előadás folytatásból kiderült, már a vetőgépeket is felszerelik GPS szakaszvezérléssel, és talán nem is gondolnánk, hogy ennek mekkora haszna van.

Mint elhangzott:

Három-négy éve vásároltuk először az első szakaszvezérelt precíziós vetőgépünket. Az első szezon végén, amikor közel 700 hektáron alkalmaztuk, sikerült kimutatatni, hogy a fel nem használt vetőmag a „sok kicsi sokra megy” elv alapján mekkora mennyiséget tesz ki. A gépkezelő a „szegésben” általában kettő méterrel később veszi fel a vetőgépet, hogy biztosan az összes területet megmunkálja, és általában 3 méterrel előtte rakja le. Tehát egy fordulóban öt méterről van szó, így egy hatsoros vetőgép esetében 22,8 négyzetméterről beszélünk. Nem soknak tűnik, de ez csak egy forduló! Viszont az adott táblára kiszámítva már jelentős négyzetméter jön össze, és most csak négyzet, vagy téglalap alakú területről beszéltünk. Ám a magyar birtokszerkezetet nem éppen ezekről a táblákról híres, hanem háromszögekkel, beugrókkal tarkított. És persze ez a tápanyag-kijuttatás során is ugyanígy lejátszódik. Számokat ígértem, hogy miért is éri ez meg: 700 hektár tavaszi vetés esetén, konkrét táblákat fölmérve 748 ezer forint volt az el nem használt vetőmag értéke, és még csak a vetőmagról beszéltem, nem említettem a növényvédőszert, a talajfertőtlenítőt, a műtrágyát, ami árban még jelentősebb tételt jelent. A példában szereplő gép egy 15 millió forint értékű vetőgép volt, még a korábbi beszerzési áron. Ennél a példánál maradva a megtakarítás a gép beszerzési értékének mintegy 5 százalékát teszi ki.”

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek


A továbbiakban a szakember a differenciált vetés fontosságáról beszélt, valamint hogy a különböző potenciállal rendelkező zónákat miként próbálják meg maximálisan kihasználni.

Egy 50 hektáros területre ugyan azzal a tőszámmal vetünk minden négyzetméterre, de akármilyen homogénnek is gondolunk egy táblát, abban különböző adottságú részletek vannak. Ha ezeket a zónákat megpróbáljuk külön kezelni, megnézzük, az adott terület milyen vetésszámot képes eltartani, akkor tudjuk a termésmaximalizálást, a vetőmagpazarlás csökkentését elérni.”
monda az agrármérnök.

A továbbiakban Ifj. Dusnoki Csaba táblázatba rendezve beszélt például a napraforgó tápanyag-gazdálkodási tervről, annak hasznosságáról, a megtakarítást ezúttal is precízen kimutatta. Az előadó a meggyőző, számokkal alátámasztott érvelése ellenére azt mondta: mindezt mindenkinek a sajt gazdaságában kell megtapasztalni, és csak akkor derül ki az eredmény, ha tisztességesen, becsületesen, az egyes technológiai elemeket elválasztva kontrolláljuk a hozadékot. Végezetül mindenkinek, aki el kíván indulni ezen az úton sikeres gazdálkodást, bő csapadékot és jó termést kívánt.

Az agrárszakmai nap egy pár perces, a technológiai folyamatokat bemutató, összegző videóval, majd az eszközök, gépek, drónok szabadtéri bemutatójával zárult.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Forrás: KALOhírek

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

Még több friss hír

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2024. 03. 18., 11:53
Egy szemléletformáló előadás keretében az érdeklődők megtanulhatják a telepítés helyes módját, majd ezt követően a gyakorlatban is létrehozhatnak egy igazi esőkertet. Még >>>
2024. 03. 14., 09:29
Egy B kategóriás jogosítvány körülbelül félmillió forintba kerül, azonban 2024. szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak. Még >>>
2024. 03. 12., 15:13
Az idegenek vezetékes telefonon hívják fel a gyanútlanokat, és azzal a történettel állnak elő, hogy közeli hozzátartozójuk bajba keveredett, ami miatt a rendőrök elvitték őket, de bizonyos összeg fejében kikerülhetnek a rendőrségi őrizetből. Még >>>
2024. 03. 11., 09:59
Dr. Filvig Géza a polgármesterjelölt, és négy új képviselőjelölt van a csapatban, akiket a sajtóeseményt követően rövid bemutatkozásra kért a városi televízió. Még >>>
2024. 03. 10., 08:39
Fontos összetartó tevékenységüket, amivel a nyugdíjasok életét színesítik, Kalocsa Város Önkormányzata a jövőben is maximálisan támogatja. Még >>>
2024. 03. 09., 11:44
Helyszíni beszámolók szerint rengeteg a tűzoltó a népszerű hotelnél. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK