Az elhíresült dusnoki gyámügy előzményei és utóélete – Feljelentések pró és kontra, beszállt az Alkotmányvédelmi Hivatal

Mint emlékezetes: ahogy arról portálunk elsőként beszámolt, január 22-én a Bajai Járási Hivatal Gyámügyi és Igazgatásügyi Osztálya rendőri jelenlét mellett vitte el szüleitől, H. Ágnestől és B. Istvántól négy és fél hónapos gyermeküket, másnap pedig szimpatizánsaik demonstráltak több helyszínen.

Az esettel portálunk híre nyomán – részben hivatkozva is cikkeinkre – foglalkozott szinte a teljes magyar sajtó. A teljesség igénye nélkül, írt róla a Szeretlekmagyarország.hu, a Hvg.hu, a 24.hu, és külön cikkben foglalkozott az Index a baba kiemelésével, valamint szintén külön cikkben a Magyar Nemzet értesülése nyomán az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálódásával, az RTL Klub pedig rövid helyszíni riportot is forgatott.

A SAJTÓBAN MEGJELENT TÖBBLETINFORMÁCIÓKAT E CIKKÜNKBEN ÖSSZEFOGLALJUK, AZ ÚJABB SAJÁT ÉRTESÜLÉSEINKKEL KIEGÉSZÍTVE.

A gyermek nevelésbe vétele

A gyermek elvitelének – hivatalos kifejezéssel nevelésbe vétele  – oka az volt, hogy a szülők a gyermeket nem anyakönyveztették, a terhesgondozást, majd később a gyermekjóléti szolgálat semmilyen szolgáltatását sem vették igénybe. A kötelező védőoltásokat nem adatták be a gyermeknek.

A rendőrség jelenlétét az indokolta, hogy a már korábban, tavaly novemberben megkísérelt gyermekkiemelést a gyámhatóság szerint meghiúsította az egyik közeli házból kijött 10-15 személy, akik a hatóság munkatársaival szemben fenyegetően léptek föl.

A demonstráció

A dusnokiak körében felröppent szóbeszéd alapján azt írtuk, hogy a szülők valamiféle „földalatti szerveződésnek” lehetnek a tagjai, amelyről pontosabban nem sikerült megtudnunk, hogy milyen szervezetről volna szó.

A gyámhatósági eljárás másnapján ugyanakkor mintegy húsz fő magánszemély demonstrált, elmondásuk szerint a Kalocsai Rendőrkapitányságon is – amely rendőrségi biztosítást adott a gyámhatósági eljáráshoz –, valamint a szülők házánál, ahol lapértesülések szerint a gyermek nagyszüleivel éltek együtt.

Ezeken a demonstrációkon tiltakozók szószólója – amint azt a család lakásán másnap történtekről szóló tudósításunkban szintén megírtuk–Posta Imre, a Köztársasági Őrezred egykori szakpszichológusa, aki azóta nemzeti radikális jogvédőként és politikai aktivistaként már többször fölhívta magára afigyelmet, nyilvános rendezvényeken és saját oldalán népszerűsítve nézeteit.

A dusnoki és kalocsai demonstrációra is ő hívta a világhálón a résztvevőket az azt megelőző napon, már az eredményes hatósági akció tényének ismeretében.
Cikkünkben azt is megírtuk, hogy az egyik aktivista különböző dokumentumokat mutatott föl, amelyek szerinte több eljárási szabálytalanságnak, sőt, a hatóságok által elkövetett „bűncselekménynek” okirati bizonyítékai.

Följelentések pró és kontra

A TÖRTÉNTEK UTÁN VALÓBAN SZÜLETTEK FÖLJELENTÉSEK.

A gyámhatóság az édesanya ellen tett szabálysértési följelentést, amiért ő az eljáró hatósággal nem működött együtt, és a hatóság munkatársait fizikai föllépésével igyekezett meggátolni a gyermek nevelésbe vételét célzóhatározat végrehajtásában- amint arról már az ügyről szóló első cikkünkben is írtunk, és annak alapdokumentumáról másolatot is közöltünk.

Azt is megírtuk, hogy a tiltakozók közül többen kilátásba helyezték, hogy a hatóság – szerintük – törvénytelen eljárása miatt szintén följelentést tesznek majd.

Arról, hogy ők végül beváltották-e azt a fenyegetést, egyelőre nem érkezett hírünk. Viszont Molnár F. Árpád, a Magyar Érdekvédő és Jogvédő Egyesület és Molnár Fodor Brigitta Andrea, a szervezet elnökhelyettese nemzetközi fórumoknak, valamint számos állami szervnek – köztük a fővárosi rendőr-főkapitányságnak és több kerületi rendőrkapitányságnak – eljuttatta az interneten is közzétett, „Egyesületi Feljelentés a hírhedt dusnoki gyermek-kiemelési bűnügyi botrányban” című beadványát, amelyben a hatóságokat kiskorú gyermek veszélyeztetésével és többrendbeli közokirat-hamisítással, az eljárásban résztvevő hatósági személyeket pedig közhivatali helyzettel való visszaéléssel, illetve bűnpártolással gyanúsítják meg, és kérik az állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges feljelentéseket.

A szöveg megfogalmazói azt írják, hogy január 22-én telefont kaptak vidékről, hogy délelőtt B. Istvánon, H. Ágnesen és csecsemőjükön ismét rajtuk ütöttek a – mint írják –nevükben „gyermekvédelmi” hatóságok, és elvették a kisbabát.

A följelentés azt is írja, hogy a hatóságok előző nap „idézést küldtek a család nagyszüleinek címezve, hogy mialatt ők ma a rendőrségen vannak, addig egy kisebb hadsereg rajtaüthessen a békés édesapán és édesanyán, és gyermeküket erőszakkal elvehesse”.

A formailag följelentés helyett inkább a hatóságok elleni vádirat és valamiféle publicisztika keverékéhez jobban hasonlító szövegezésű, a magyarországi gyermekvédelmi szervek elleni kirohanásokat is fölvonultató beadvány konkrétan a Büntető Törvénykönyv (BTK) 306. §-a alapján közfeladati helyzettel visszaélés, valamint a BTK 165. §-ába ütköző és annak 3. bekezdése szerint minősülő foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettének tényállását véli megvalósultnak az eljárásban, azáltal, hogy a gyermeket édesanyjától elszakították. Abban a tényben pedig, hogy a gyermeket végül K. P. néven, K. J.gyermekeként anyakönyvezték, a BTK 342. §-a szerinti közokirat-hamisítás bűncselekményét vélik megvalósulni.

Okirat-hamisítás?

Ez utóbbival kapcsolatban a gyámügyi eljárásokban jártas szakembertől úgy értesültünk, hogy a nevek eltérésének oka az, hogy az anyakönyvezési eljárás elmaradása miatt jogi értelemben a gyermek szülei ismeretlenek. Ezen nem változtat az a tény, hogy a dusnoki pár a gyermek édesszüleiként tünteti föl magát, függetlenül attól, hogy a biológiai leszármazás fönnáll-e, hiszen ez jelenleg nem bizonyított. Ismeretlen szülőktől származó gyermek esetében pedig – a gyermek személyiségi jogainak védelmében – adott szabályok szerint kell neki nevet adni, és anyjaként fiktív személyt kell föltüntetni. Tehát a hatóságok a vonatkozó törvények alapján jártak el. A Molnár F. Árpád és társa által tett följelentés hivatkozik arra az interneten elérhető videofelvételre is, amely egy tavaly októberben Kalocsán a már említett Posta Imre kezdeményezésére tartott fórumon készült, és amelyen a gyermek és szülei is föltűnnek, sőt, a szülők meg is szólalnak – erre még alább visszatérünk.

Emellett arra is utal a szöveg, hogy a feljelentők által működtetett HírAréna.com portálon munkatársuk, Nagy Sándor már korábban is publikált egy cikket, a sokat mondó „Hősök a frontvonalban” címmel.

Előzmények I. – Az anya levele a gyermek kiemeléséhez vezető eseményekről

Az említett cikk idézi a szülők levelét, amelyben leírják az addig történteket. A levélből, amelyet a következőkben változatlan formában közlünk, az is körvonalazódik, hogy miként került az eset a dusnoki jegyző közbenjárásával a hatóságok látókörébe.


Sziasztok!
Pár hete megszületett otthon a kisfiunk, a faluban (Dusnok) elkezdődtek a pletykák, hogy akkor biztos nem lett anyakönyveztetve, mert otthon született.
A jegyzőnek és a védőnőnek ezt lejelentették. A védőnő utána nézett és még terhesgondozáson sem jártunk. Amúgy semmilyen állami támogatást nem kértünk soha sehol.
És a továbbiakban sem akarunk semmilyen gyest, családipótlékot felvenni, ugyanis szabad embernek szültük a gyermekünket.A jegyző elkezdte küldözgetni a családsegítőt, hogy menjünk be anyakönyvezni, ez csak egy papír...
Mi azért tudjuk, hogy itt nem csak erről van szó, hanem, hogy lemondunk a gyerekünkről és átruházzuk a tulajdonjogot Magyarországnak. Emberként szeretnénk eljárni ez ügyben, de azt csak a UCC alapján tudjuk megtenni, amiben sokat segít nekünk K. Zoli is. Navval kapcsolatban volt már egy sikeres jogérvényesítésünk, de ez most ugye egészen más ügy.
Hétfőn a jegyző kiküldött egy idézést, hogy másnap kötelezi, hogy azonnal jelenjünk meg és anyakönyvezzük a babát. Mi arra azonnal küldtünk egy válaszlevelet, ő amikor azt szerdán megkapta a reagálás, hogy a helyi körzeti 2 rendőrt ki is küldte hozzánk. Csütörtökön a védőnőt és a családsegítőt küldte, meg egy esetkocsival fenyegetőztek, hogy eljönnek megvizsgálni a babát, mert szerintük itt kiskorú veszélyeztetése áll fenn, mivel "senki" nem látta a babát, azaz orvos...
Hiába mondtuk, hogy látta, de nekünk nem kell erről papír. Ma délelőtti órákban pedig kiküldött 2 gyámügyest és vagy 10 rendőrt meg ki tudja még kiket, jöttek vagy 5 autóval. Aztán végre a jegyző is megérkezett, aki kijelentette, hogy az én levelemre amiben leírtam, hogy Magyarország cégként van bejegyezve az USA-ban és a hivatal, amiben dolgozik már rég törvénytelenül működik, azt válaszolta, hogy nem tudja cáfolni a levelemet, mert nem tud erre mit írni és nem is akar... És ennyi... Neki nem kell eleget tennie nekünk...
Mi a UCC szerint védtük magunkat, amivel ők nem igazán foglalkoztak, de még csak nem is igazolta magát egyik személy sem.Kényszerítés hatására beengedtük a 2 mentőápolót, hogy megvizsgálja a babát, mert csak ennyit akarnak, csak erről akarnak meggyőződni, hogy a baba jól van-e.
Ez megtörtént és ők el is mondták, hogy megvizsgálták minden rendben a babával. Akkor mondtuk nekik, ha nem vádolnak semmivel, mert ez nem vád, hogy kiskorú veszélyeztetése és főleg úgy, hogy bebizonyosodott, hogy jól van, akkor mi bemegyünk a házba és menjenek el. Ekkor a férjem be akarta csukni az utcai ajtót és az egyik rendőr megelégelte a szerinte időhúzást, azt mondta: ebből elég, ráverte a férjemre az ajtót, betörtek és azonnal a földre kényszerítették és már rajta is volt a bilincs. Én be akartam jönni a házba, de engem is lefogtak, szó szerint lerángatták rólam a köntöst, hálóinget és csak azt kiabálták, hogy viszik a babát. 
Anyukám bent volt a házban a babával és a szobában lévő ajtót bezárta, ami nagyon nem tetszett nekik és folyamatosan fenyegetőztek...
Ezután azt mondták, hogy elvisznek minket a kalocsai kórházba, hogy megvizsgálják a babát és beoltsák. Valameddig el tudtuk húzni az időt és végig aUCC-t hangoztattuk, de igazából annyian voltak és csak a megfélemlítésünk volt a cél, hogy nem is foglalkoztak semmivel, nekik nem kellett magukat igazolni... 
A lényeg, hogy kényszerítés hatására elvittek, be kellett ülnöm a mentőautóba, akkor már férjemet rég elszállították a kalocsai rendőrségre. Először a kórházba, hogy mossák magukat ugye, semmi baja sem történt. Mivel a férjem semmit sem írt ott alá, így azt mondták, hogy kb. tűnjön a francba.
Mi addig a kórházban voltunk, ahol egy kedves doktornő megvizsgálta a babát, mindent rendben talált és azt mondta, nem fogja felvenni, mivel jól van és nincs kiemelve a családból.
Menjünk haza! De a gyámügyesek tovább fenyegetőztek, hogy küldik majd az idézést amire kötelesek vagyunk megjelenni és ha nem, akkor megint jönnek a rendőrökkel.
Úgy gondoljuk, hogy az anyakönyvezést nem vagyunk kötelesek aláírni, nem kényszeríthetnek semmire, ha mi nem akarjuk. 
Ha tud valaki ebben segíteni, annak nagyon örülnénk!
Van valakinek valami ötlete, mit tudunk még lépni aUCC-n kívül is?
Nagyon köszönöm!!!A levelet idéző cikk azzal zárul, hogy egy jogvédő – őt a cikk nem nevesíti– melléjük állt, a szerzőnek azt írta üzenetében, hogy „már nem kell segítség, ott vagyunk mellettük”, amihez az cikkíró azt fűzi hozzá, hogy„a szuverenitás-kinyilvánításhoz kaptak segítséget az USA-ból és Olaszországból”, amit az UCC-tmár hónapok óta propagáló Nagy Sándor a "nemlétező" magyar összefogás megnyilvánulásaként kommentált.

Előzmények II. – Fórum Kalocsán a család részvételével

Visszatérve Molnár F. beadványára, abban az áll, hogy a kalocsai Posta Imre-féle fórumon elhangzottak „roppant hátrányosan érintik a családot megtámadó, a mi pénzünkön eltartott szervezetek munkatársait és vezetőit, mivel totálisan átütő, hogy roppant szerető szülőkről van szó, akiknek annyi a bűnük, hogy a magyar államról másként gondolkodnak, és gyermeküket nem akarják aláírásukkal a magyar államnak kiszolgáltatni.”

Az említett, négy és fél órás fórumot tavaly október 19-én tartotta Kalocsán Posta Imre, aki a gyámhatósági eljárás után a nevelésbe vett gyermek szülei mellé állók vezetőjeként lépett föl a Dusnokon és a Kalocsai Rendőrkapitányságon tartott demonstrációk során.

A fórumon mások mellett előadást tartott Farkas Csaba János – ez az előadásról készült videó első részében látható, aki átlagember számára alig követhető jogi fejtegetésében igyekezett eszmei alapot teremteni az állami jogrend és a civil jog hatályától való elzárkózáshoz, illegitimnek titulálva többek közt a hatályos Alaptörvényt és általában a polgári jogot, illetve ez utóbbinál magasabbnak mondott, nemzetközi jogforrásból, egyebek mellett a Vatikáni Kánonjogból és különböző nemzetközi chartákból vezetve le az alternatívaként idealizált „szuverén emberi” életformát.

De tulajdonképpen micsoda az az UCC?

Ezt a szuverén létet szolgálja az „UCC”, illetve az abból, mint jogforrásból – legalábbis az efféle mozgalmak követői szerint – származtatható jogok, és az azok által megalapozható szuverén emberi életforma.
Az UCC egy nemzetközi jogi törvénykönyv, az Uniform CommercialCode, azaz Egységes Kereskedelmi Kódex, vagy Egységes Kereskedelmi Törvénykönyv. Az UCC mozgalmak követői szerint ez az egyes országok jogszabályaitól független, globális jogrendszer, amely mindenkire vonatkozik, az emberiség jogi helyzetét és a Föld kereskedelmi életét szabályozza. Ennek letéteményese, az OPPT, azaz OnePeople's Public Trust (Egy Emberiség Nyilvános Érdekképviselet), amely az Amerikából indult mozgalom követői szerint ebben a törvényrendszerben „visszavonta a bankok, kormányok és vállalatok működési engedélyét”, eltörölte az összes adósságot, helyreállította az emberek jogi alaphelyzetét – azaz lényegében kollektíven fölmondta a meglévő társadalmi szerződéseket. Ha valaki számára nem világos, ne aggódjon, nincs egyedül! Ha próbálna többet megtudni róla, itt, vagy itt érdemes keresgélni, de böngészhetnek szabadon is, mivel a médiában is megjelentek róla- többnyire kritikus hangvételű- írások. A „minta”

Az előadásról készült film második részében, a felvétel 49. percétől 1 óra 13 percig Posta Imre fölvezetése után és levezető beszéde előtt a család is szerepel, példájukkal precedensként tűnve föl az Iszkra TSZ rendezvénytermét, a „Gödört” megtöltő, a program moderátora szerint mintegy 50 kocsival érkezett résztvevők előtt, akik már ott támogatásukról biztosították a családot. Közülük valószínűleg többen megjelentek a január 23-ai demonstráción is.

Az egésznapos program során, még a délelőtt folyamán Farkas Csaba János által elmondottak szerint minden embernek módja van kivonnia magát a civil jogrend alól, így a nemzetközi jog révén egy, a nemzeti államok fölött álló, valamiféle „szuverén egyének” által alkotott közösség tagjává válni. Az előadó utalt arra, hogy ennek a nemzetközi jogban már kijárt útja van, az így szuverénné vált személyeket és jogi ügyleteiket számos állam elismeri.

Elképzelhető, hogy ebben a szellemben zárkóztak el a nevelésbe vett dusnoki gyermeknek a szülei is, akiknek története így a fenti elveket valló, radikális közösség tagjainak egyfajta mintájává váltak.

Alkotmányossági és biztonsági aggályok?

A „minta” szó azáltal is különös jelentőséget nyer e történetben, mivel a fiatal párral szimpatizálók sajtóértesülések szerint a MAG – Mintaként Alkalmazott Gondviselés Mozgalom – szimpatizánsai is egyben.
Portálunknak ez a MAG mozgalom korábban nem került látókörébe, azt a Magyar Nemzet hozta képbe a dusnoki eset kapcsán született egyik cikkében, amelyben ez áll:

(…) a MAG (Mintaként Alkalmazott Mozgalom) sokak által szektának tartott szerveződés vezetője a világhálón mozgósította híveit „Keressük Bolvári Bátor Nyilast!” (sic!) címmel. Géczy azt írja: „A rendőrök semmilyen papírral nem igazolták magukat, az anyukát lefogták, és letépték róla a gyereket babahordozó kendőstől. Az anyukát előállították Kalocsán »ellenállásért«, a gyermeket ismeretlen helyre szállították.” Majd a hatóságok, a rendőrök és a gyámügyesek számonkérésére buzdította a MAG-osokat. Emellett arra is felszólítja híveit, hogy „javasoljátok a Terror Háza kibővítését egy Gyámügyi Szárnnyal (erőszakos oltatás, erőszakos orvosi beavatkozások stb.)”. A lap szerint a MAG később visszakozott, és kompromisszumra szólította fel a szülőket és a hatóságokat. Ebben a cikk szerint közrejátszhatott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal extrém szervezetekkel foglalkozó részlegének tagjai értesüléseik szerint vizsgálódni kezdtek a MAG körül, vélhetően azért, mert a szervezet kétségbe vonja a magyar állam fennhatóságát az állampolgárai felett, és tagjai nem hajlandóak a legelemibb együttműködésre sem az állami szervekkel.

MAG, termékeny földben

Az esetről publikált cikkeink megjelenése után megkereste szerkesztőségünket: Géczy Gábor, a MAG mozgalom vezetője, mivel a portálunk nyomán az országos sajtóban megjelent cikkek az általa vezetett szervezetet nevesítették, mint a dusnokiak körében terjedő szóbeszéd által emlegetett titokzatos szervezetet, amelynek ideológiáját föltételezték a szülők motivációjaként a hatóságokkal való együttműködés, a gyermek anyakönyvezése, illetve a kötelező védőoltások megtagadása mögött.

Géczy levelét, amelyben nagy vonalakban vázolja céljaikat, valamint azok okait, az alábbiakban változatlan formában tesszük közzé:

Tisztelt Szerkesztőség!
Géczy Gábor vagyok a MAG vezetője és a napokban megjelent hírekre reagálva írom levelem, bízva abban, hogy a másik oldal véleménye is megjelenik hasábjaikon.
Sok negatív jelzővel illetnek bennünket, de mindenre van magyarázat ami némikép árnyalhatja a rólunk kialakult képet. Nem feltétlen az oltásellenesség ellen vagyunk vagy a személyazonosság ellen. Mi is foglalkozunk gyógyító tevékenységgel, de elsősorban a természetes gyógymódokat részesítjük előnyben, melyekkel bő száz évvel ezelőtt is több betegséget le tudtak győzni. Érdekes, hogy az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan jelent meg több és több betegség, mely felveti azt a gyanút, a gyógyszerlobbi szándékosan állít elő betegségeket, hogy aztán az oltóanyagot eladva tudjon meggazdagodni. Egyik tagtársunk a kanadai magyar Tyíremeter János ép Kínában Vuhangban tartózkodik immáron egy hónapja mint vendégelőadó a helyi egyetemen. A várost övező hegyekben található egy katonai támaszpont, ahová a helyi egyetemekről toboroznak elsősorban biológusokat és biokémikusokat. Innen már többször is szabadultak el vírusok, de ez az első eset, hogy Vuhangot is elérte és nem tudják megfékezni. Az első gyanús esetek a támaszpont körüli falvakban már októberben megjelentek. Decemberben már oltásokat osztogattak, de nem mondták meg mi ellen és erről senki sem kapott orvosi papírt, ahogy társunk János sem mikor megérkezett. Nem szeretnénk a gyógyszerlobbi áldozatai és fejős tehenei lenni. Az anyakönyvezés megtagadásával nem volt más célunk, mint felhívni a figyelmet egy globális megfigyelő és nyilvántartó rendszerre, mely számára mi nem vagyunk mások mint adathalmaz, mely alapján osztályozni tudnak abból a szempontból, hogy kiről mennyi bőrt tudnak lehúzni. Mint vallási szekta vagyunk megbélyegezve, mi inkább szubkultúrának tartjuk magunkat, de szeretnénk nemzetiséggé válni. Egy rég feledésbe merült mesterséges nyelvet a volapüköt beszéljük és a kósza nemzetség tagjainak tartjuk magunkat. Célunk egy zárt közösség kialakítása a Mecsekben vagy a Zselicben. Ahogy a romák és a feministák úgy mi is igényt tartunk a területi önrendelkezésre mivel velünk a mindenkori hatalom nem egyeztetett, nem állapodott meg a társadalmi szerződésről. Ez születésünkkor fogva ránk van kényszerítve. Jogot formálunk arra, hogy erről minden állampolgár maga döntsön 18 éves korában és amennyiben ezt nem fogadja el úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kivonulhasson a társadalomból és az állam ellenőrzése alól. Mi alapvetően egy természeti közösség vagyunk. Facebook oldalunk a kósza krónikák is erről szól és kerüljük a politikát, bár néha rákényszerülünk, hisz rendszeresen támadnak bennünket mert nem felelünk meg a többségi társadalmi normáknak. A dusnokicsecsemő akit mi Éljenjeninek neveztünk el az anyakönyvezéssel a katonai nyilvántartásba is bekerült volna - ergo automatikusan rákerült volna a sorozhatóak listájára. Nekünk és a többségi magyar társadalomnak nincsenek problémáik sem a szomszédokkal sem más nemzetekkel. Ha a mindenkori hatalomnak van azt középkori lovagok módjára rendezze le egy mezőn, de ne küldjön önös érdekéből ártatlan polgárokat a halálba, ne teremtsen számunkra ellenséget! Megszólaltak a szülők

Az RTL Klub stábja Dusnokon megkereste a szülőket, akik korábban maguk vették föl azt a később az ismert videomegosztón közzétett filmet, amelyet a hatósági eljárás során készítettek:

Forrás: bubó Doki / Youtube

Az RTL-nek később otthonuk kapuja előtt nyilatkoztak, azt hangoztatva, hogy korábban elveszítették bizalmukat az állami hivatalokban, ennek ellenére együttműködnek, ha megmondják nekik, hová regisztrálják a gyereküket.
Az anya elmondása szerint ők a természetességre törekszenek, ahogy törekedtek a várandósság, a szülés alatt is, és szerinte a babának nincs szüksége anyakönyvre vagy más hivatalos iratra.

Portálunk is megkereste a szülőket, akik úgy nyilatkoztak, hogy a lakásukon készült videofelvételeink felhasználásához nem járultak hozzá, és kérdéseinkre csak az alábbi rövid nyilatkozatot adták:

Férjemmel nem járulunk hozzá semmilyen formában a felvételek közzétételéhez, ugyanis szomorúan tapasztalom, hogy nem tükrözik azt a képet, ami a valóságnak megfelel, és kiforgatható, másképp értelmezhető, mint azt a szívünkben érezzük.
Mi békés, tisztességes magyar emberek vagyunk, akiket megfosztottak gyermeküktől embertelen, tisztességtelen módon.Nem vagyunk szektások, dusnoki katolikus keresztények vagyunk, ahogy a falu 80-90%-a is.Jó kapcsolatot ápolunk a falubeliekkel, sokan támogatnak minket, viszont az ügyünk kapcsán elterjedt pletykák miatt vannak, akik elhatárolódtak, de személyesen nem érdeklődtek.” A hatóság álláspontja

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Bajai Járási Hivatal Gyámügyi és Igazgatásügyi Osztályát mint eljáró hatóságot, majd miután ott választ nem kaptunk, annak felettes szervét, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt is, ahonnan az alábbi válasz érkezett:

"A kormány minden magyar gyermek jogait megkülönböztetés nélkül biztosítja. A gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülhessen. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal bejelentés folytán értesült arról, hogy Dusnokon 2019 szeptemberében gyermek született, ismeretlen szülőktől. Az anya nem vett részt várandós gondozáson, az eltitkolt terhességet követően otthonában szülte meg gyermekét, az otthonszülésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vétele nélkül. A szülők a gyermek anyakönyveztetését megtagadták. A család Magyarország joghatóságát nem fogadja el, minden jogi szabályozástól, minden állami szervvel való kapcsolatfelvételtől elhatárolódnak, a gyermekre vonatkozó minden egészségügyi ellátást elutasítanak. Miután a szülők a többszöri kötelezések ellenére sem teljesítették a jogszabályban előírtakat, a kormányhivatal döntött a gyermek családból történő kiemeléséről és az ideiglenes gondozási helyének kijelöléséről." Tekintettel a szülőket valamiféle szektával, vagy földalatti csoportosulással összefüggésbe hozó falusi szóbeszédre és arra, hogy a lakásukban rendezett körülményeket, a gyermekneveléshez mindenben alkalmas környezet találtunk, a Kormányhivataltól azt is megkérdeztük, hogy

• van-e a hatóságnak a családot szélsőséges csoportokkal összefüggésbe hozó értesülése, illetve az anyakönyveztetés és a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés elmaradása mellett van-e más ok, amely indokolta a gyermek nevelésbe vételét
• Volt-e a szülőkkel kapcsolatban bármilyen korábbi eljárás, akár gyámügyi, akár bármely más, amelyről a Kormányhivatalnak tudomása van
• van-e jogi lehetőségük a gyermek szüleinek arra, és ha igen, akkor mit kellene tenniük avégett, hogy visszakaphassák, nevükre vehessék és elnevezhessék a nevelésbe vett gyermeket.

E kiegészítő kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy

ADAT-ÉS GYERMEKVÉDELMI OKOKBÓL A KORMÁNYHIVATALNAK NEM ÁLL MÓDJÁBAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓT SZOLGÁLTATNI.