Dusnok - Kenyérszentelés, lecsó- és szilvalekvár főzés, mulatság az államalapítás ünnepén

Augusztus 20-át, Szent István király ünnepét, a keresztény magyar államalapítást, a magyar állam fennállásának emléknapját Dusnokon augusztus 19-én, hétfőn délután kezdték ünnepelni, hogy aztán keddre virradóra teljesedjen ki mindaz a vidámság, öröm, amely az új kenyérhez is kötődik.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Az új helyszín, az 51-es főút melletti Lenes csárda, az előtte lévő parkoló és park méltó helyet biztosított a 16 órakor kezdődő programoknak.

A közönség számára meghirdetett kezdési időpontban azért van egy kis hamisság, mert aki ismeri a lecsó, és különösen a hagyományos házi szilvalekvár főzési idejét, az tudja, hogy két-három óra kevés ahhoz, hogy a kitűnő, koromfekete, sűrű szilvalekvár elkészüljön.

AHOGY NAGYANYÁINK, A HAGYOMÁNYŐRZÉSÜKRŐL HÍRES DUSNOKI ASSZONYKÓRUS TAGJAI IS A SZABADBAN, HATALMAS BOGRÁCSBAN FŐZTÉK A SZILVALEKVÁRT.

Régen nem adtak hozzá cukrot, sőt, semmi mást sem, csak keverték, keverték és keverték, sok-sok órán keresztül. Mindaddig, mígnem sűrű, fekete masszává főtt a gyümölcs, amit aztán üvegekbe kitöltve, több éven keresztül lehetett fogyasztani. Ám ezért 6-8 órát is a tűz mellett kellett állni, és a keverésbe ahogy régen a család, most a dusnokiak apraja- nagyja bekapcsolódott.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Amíg a lecsó és a szilvalekvár főtt, a gyerekek a Kincskereső Egyesület szervezésében a népi játszótéren kézműves foglalkozásokon tehették próbára ügyességüket.
Aki izgalmasabbra vágyott, lőhetett íjjal, és amit senki ki nem hagyott volna, lovagolhatott önállóan, vagy a legkisebbek,  félénkebbek úgy, hogy a lovarda tulajdonosa bátorító szavak mellett, kötőszáron vezette a lovat.

A lovaglás technikájának bemutatása érdekében olykor-olykor a felnőttek is nyeregbe pattantak.

A 19 órakor kezdődő ünnepi műsor a helyi hagyományőrző asszonykórus előadásával indult, a sükösdi Ripityom Néptánccsoport, majd az Igazgyöngy asszonykórus fellépésével folytatódott.

A keresztény kultúra, a keresztény ember legszentebb imádságában, a „Miatyánkban” elmaradhatatlanul imádkozzuk: „…Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…”, de 

SZÉP MAGYAR HAGYOMÁNY AZ IS, HOGY SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPÉN AZ ATYA MEGSZENTELI ÉS MEGÁLDJA A NEMZETI SZÍNŰ SZALAGGAL ÁTKÖTÖTT ÚJ KENYERET, AMELY AZ EMBER SZÁMÁRA AZ ÉLETET, A MEGÉLHETÉST, AZ OTTHONT JELENTI.

Ezek a gondolatok világlottak ki Kis Tamás István dusnoki plébános mondanivalójából is, amikor megszentelte a három, nemzetiszínű szalaggal átkötött, kovászos új kenyeret.

A felszeletelt új kenyér jól jött a lecsó és a szilvalekvár kóstolásához, amikor az is kiderült, hogy amit a két asszonykórus tagjai a hagyományokhoz ragaszkodva főztek, az bizony fenséges a maga műfajában.

A Lenes csárda teraszára az ott feltálalt kitűnő sültkolbász, pecsenye illata csábította a közönséget, amelyhez bent a csárdában lehetett hideg italokat kapni.

Szükség is volt minderre, mert ugyan a szél lengedezett, de azért a hőmérő tartósan 28-30 fok körüli meleget mutatott.

Mire a Zabavna Industrija hangolni kezdett, a nagyparkoló a körülette lévő sátrakkal együtt dugig megtelt a már az utcabálra érkező közönséggel.

A hajnalig tartó, a dél-szláv és a magyar zenét egyaránt felvonultató mulatság végén az óra már jócskán elütötte az éjfélt, így az már augusztus 20 - án hangzott el: Isten áldd meg Magyarországot! Isten áldd meg Dusnokot, a dusnokiakat!