Emelkedett, vidám augusztus 20-i programok Dusnokon

Már a Barai Szabadidőparkban fölállított színpad régmúltat idéző díszlete, a színpad előtt szépen elrendezett öt, nemzeti színű szalaggal átkötött, áldásra előkészített új kenyér látványa is megalapozta azt az érzést: miközben a falu apraja-nagyja élvezi a közös együttlét, a kikapcsolódás, a felszabadult szórakozás megannyi élményét, az ünnep nemzeti és vallási tartalma is hangsúlyosan megjelenik majd.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Az augusztus 20-i, délelőtti és kora délutáni programokat kifejezetten a jövő generációira, az óvodás és iskolás korú gyermekekre szabták. A hancúrozó, vidáman szaladgáló, kacagó gyerekek legfeljebb a Papné Rogács Tímea vezette arcfestés és csillámtetoválás, no’ és persze a fedett pavilon alatt, Gulyás Éva kézműves műhelyében elsajátítható báb-és egyéb alkotások elkészítésének idejére álltak meg. Az ugrálóvár, az íjászat Huber Lacival szűnni nem akaró, népes forgalma is azt bizonyította: hál’ Istennek ősztől igencsak szükség lesz az új óvodai csoport indítására.

Ezzel együtt is a gyerekeket a Kalocsán is hamarosan, az új játszótér felavatásakor fellépő Csurgó Zenekar parádés, egészen a főműsor kezdetéig tartó, egyórás gyerekkoncertje röpítette a mese világába.

Nem mehetünk el szó és elismerés nélkül az önkormányzat sátra mellett sem, ahol három bográcsban főtt a kitűnő dusnoki halászlé, amit az önkormányzat vendégei, intézményvezetői, dolgozói finom rétesek kíséretében fogyasztottak el.
Az ünnepi pohárköszöntőt ezúttal is Mindszenti István polgármester mondta, aki egy kicsit maga is meglepődött, amikor munkatársai István nap alkalmából egy kis ajándék kíséretében köszöntötték.
A rendezvényen a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot Vedelek Norbert alelnök képviselte.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

A 18:30-kor kezdődő ünnepi műsor két okból is kiemelésre érdemes: egyfelől a himnusz közös elhangzását követően a Zsigó Róbert országgyűlési képviselő, államtitkár által elmondott, nagy ívű ünnepi beszéd még a sok hasonló rendezvényen részt vett tudósító számára is olyan átütő erejűnek, jól összefogottnak, és emelkedettnek bizonyult, ami példaértékű.

Mint a beszédben egyebek mellett elhangzott:

„A történelem egyik tanulsága, hogy a kiszámítható, fejlődést hozó időszakokat gyakran zűrzavar előzi meg. Így volt ez hazánk több, mint 1100 éves historiájának kezdetén is. Az országot akkoriban nagyfejedelemségek alkották, amelyeknek alapja a pogány időkből megmaradt ősszövetség volt. István, a magyarok királya jól tudta, ez a fajta társadalmi berendezkedés nem alkalmas arra, hogy Európában fennmaradhasson. A királynak ugyanakkor különös képességet adott a Jóisten: egyszerre volt képes tárgyilagosan szemlélni a jelent és ugyanilyen éleslátással vizsgálni a jövő lehetőségeit is. Világosan látta, hogy a későbbi nemzedékek érdekében szembe kell szállnia a korábban uralkodó eszmével, a törzsi berendezkedéssel. Bár István törekedett arra, hogy a változásokkal járó átalakulás békés legyen, néha nem maradt más választása, mint kardot ragadni.
Mindig akadnak olyanok, akik abban érdekeltek, hogy a nemzeti egység ne valósulhasson meg. Mindig akadnak olyanok, akik a békés álarc mögé bújva mégis a békétlenséget, a széthúzást, az ellentéteket szítják. Akkor is így volt ez, és ma sincs ez másképpen. Az ellenszegülőket, az egységet megbontókat akkoriban Vazuloknak, Koppányoknak nevezték, céljuk pedig az volt, hogy a kereszténység útjáról letérítsék a nemzetet, és hogy az így létrejövő országban ők tehessék fejükre a koronát. Tervük azonban nem járt sikerrel. Akaratukat megtörte István, aki így folytathatta az építő munkát. Azt az Istentől kapott feladatot, amelynek eredményeként létrejött a független Magyar Királyság, hazánk pedig beléphetett a keresztény nemzetek sorába.
Szent Királyunk egyebek mellett ezt írta intelmeiben fiának, Imre hercegnek: „Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is.”
Ezek nélkül a vértek nélkül a magyarság azon népek közé tartozott volna, amelyek eltűnnek a történelem útvesztőiben, az utókor csak régészeti leletekből ismerné a nevüke...Szent István öröksége a keresztény bizonyosság. Annak a tudata, hogy összefogva, egymást segítve, közösen elöljük ki az utat, amelyen haladni szeretnénk. Neve mellé éppen ezért nem csak a szent, hanem az államalapító jelző is odakerült…Szent Istvánnak és utódainak köszönhetően a Magyar Állam ma olyan sorsközösségé formálódott, mely hűen tükrözi a nemzet egységét határon belül és határon túl egyaránt. Közös kötelességünk mindent megtenni azért, hogy ez a jövőben is így megmaradhasson. Fontos kötelességem emlékeztetni Önöket arra, hogy ezt ma sem adják ajándékba, ezért ma is meg kell küzdenünk! Megtisztelő, hogy Önökkel együtt ünnepelhetek! Isten éltesse Magyarországot! Köszönöm a figyelmet!”– mondta a szónok.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Ezt követően a Kalocsai Művészeti Alapfokú Iskola Dusnoki Gyermek - és Ifjúsági Néptáncegyüttes szólistáitól kalocsai friss csárdást és marsot láthatott a közönség.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

A Hagyományőrző Asszonykórus, az Igazgyöngy Asszonykórus fellépését követőenKiss József, az egyházközség plébánosa áldotta meg az új kenyeret, amit felszelve a közönség is megkóstolhatott.

Az est hátralévő részében a Végvár Zenekar történelmi témájú rockzenei koncertje, a Bara bálban pedig, a tábortűz gyújtását követően a helyi Zabavna Industrija, és a Koktél Zenekar szórakoztatta hajnali kettőig a közönséget.