Mindszenti István, Dusnok új polgármestere: Őszintén szólva nem lepett meg, hogy a település élére választottak

– Először is gratulálunk polgármesterré választásához, ami valljuk be, sokak számára meglepetést okozott. Talán nem minden alap nélkül, hiszen Dusnok arról ismert, hogy itt ciklusokon átívelően rendben mennek a dolgok. A legtöbb pályázati forrást innen hívták le, számos beruházás valósult meg, egy sor folyamatban van. Aztán jött október 13-a. Dusnok döntően horvát nemzetiségűek lakta település. Az új polgármester milyen identitású?

– „Betelepült” vagyok Dusnokra, nemesnádudvari származású. Harminc éve élünk Dusnokon a feleségemmel, aki dusnoki, és horvát identitású. Én édesanyámat és édesapámat tekintve is sváb származású vagyok. Nevünk, a Mindszenti magyarosított név, a Melcherről lett magyarosítva még a második világháború idején.

Nagyapám 1943 körül döntött a magyar családnév mellett. A Mindszenti név Mindszenty bíboros érsek révén legendás. Ehhez kötődően nem véletlen a nevünk, mert a hercegprímás Mindszenty Józsefnek nagy tisztelője volt a nagyapám. Ám az új családnevünk végére mégsem vette át az ipszilont, mert úgy gondolta, ha magyar nevet akarunk, akkor az legyen magyaros.

– Azt látom, hogy a feszület ott van a polgármesteri iroda falán, a magyar címer alatt. Ezt Ön rakta oda?

– Nem, ezek itt voltak a polgármesteri iroda falán. Olyan jelképek, amelyek mindenképpen maradnak a polgármesterségem ideje alatt.

– Azt mondja, 30 éve él Dusnokon, de az elmúlt 5-10 évben a helyi közéletben nem hallottunk magáról.

– Ugyan nem az utóbbi két ciklusban, de korábban, a 2002-2010-ig tartó időszakban önkormányzati képviselő voltam. Akkor is Palotai Péter volt a polgármester.

– Milyen volt akkor és milyen most az Önök személyes kapcsolata?

– Abban az időben én kántorként dolgoztam a településen, a kántori szolgálatot láttuk el a feleségemmel. Részt vettem a karitatív tevékenységben, az önkormányzat szociális bizottságának voltam a tagja. Most egyházi tisztséget nem töltök be, de jó kapcsolatot ápolok Kis Tamás István plébánossal, aki 1974 óta töretlenül látja el az egyházi szolgálatot Dusnokon.

Palotai Péterrel beszéltünk, beszélünk, nincs szálka, ami a választások előtti időkből bennem maradt volna. Ugyanakkor tőle tudom, hogy ő nem tud napirendre térni, egyelőre nem is tudja megemészteni ezt a helyzetet. Mindez érthető, hiszen 17 év munka után döntöttek másként az emberek, ráadásul Palotai Péter a rendszerváltás utáni négy évben is polgármestere volt a falunak.

– Mi a végzettsége, miből tartott el egy ekkora családot?

– A Sapiencia Hittudományi Főiskolán szereztem teológiai diplomát 2007-ben. Ez csak látszatra van távol az önkormányzati munkától, mert ott az elmélet mellett olyan gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztunk, mint a közösség építés, közösség vezetés, de mások mellett szociológiát is tanultunk.  Ebből adódóan vettem részt a helyi Karitász életében, és közel 10 éven át voltam a Kalocsai Karitász szervezet igazgató-helyettese.

Ha már a családról beszélek, örömmel mondom, hogy a feleségemmel 30 éve vagyunk házasok. Ez idő alatt kilenc gyermekünk született. Ha kérdezik, tréfásan hozzátesszük, egy fészekaljból. Hat lányunk és három fiunk van. A legidősebb 29 éves, ő közgazdász. A következő lányunk pszichológus, de van gyógypedagógus is a családban. Jelenleg már csak két gyermek él velünk, a legkisebb 10 éves, de nyár óta már egy unokánk is van.

Valóban, egy ekkora családot eltartani, mint a miénk, nem volt kis feladat. A környék egyik legnagyobb, 300 családból álló méhtenyészete a miénk. Talán Ön is találkozott termékeinkkel Kalocsán, a mézárusító pultnál, a Tescoban.

– Önt meglepte az eredmény, hogy jelentős szavazatkülönbséggel választották polgármesternek?

– Őszintén szólva nem lepett meg. Nagyon sok emberrel voltam napi kapcsolatban, akik elmondták, Dusnokon valóban nagyon sok beruházás, fejlesztés, nagyon sok jó dolog valósult meg Palotai Péter polgármestersége alatt. Ugyanakkor magam is azt tapasztaltam, hogy az előző faluvezetés eltávolodott az emberektől.

Hiába történtek nagyon jó dolgok, ezeket a valóban fontos, anomáliákkal terhelt beruházásokat még sem érezték igazán magukénak az emberek. Talán ez okozta a nagy szavazatkülönbséget, és hogy háztartásról háztartásra járva beszélgettem az emberekkel, az ő valós problémáikra, igényeikre alapozva állítottam össze a polgármesteri programomat. Valószínűleg több szavazókörben éppen ilyen okok miatt választottak új képviselőt.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Dusnokon három nemzetiségi önkormányzat is működik. Ebből az 5 tagú horvát a leginkább aktív a kulturális életben, a horvát nemzetiségi hagyományok ápolásban, de van egy 3 tagú roma és egy 3 képviselőből álló német nemzetiségi önkormányzat is.

– Amikor új vezető kerül egy szervezet élére, azonnal felmerül, lesznek-e személyi változások? Lesznek?

– Egyelőre nem tervezek változtatásokat, úgy gondolom, együtt tudok dolgozni mindenkivel. Már az első napokban elmondtam, mindenkinek számítok a munkájára, szakértelmére.

– Ön hogy tekint a saját nagyközségére, milyennek látja?

– Nyugodtan kijelenthetem,olyan összetartó közösség, amelyik ilyen mélyen megéli a horvát nemzetiségét, vallását, emberségét, a gyermekvállalást, még egy nincs az országban. Dusnok nem csak azért van rendben, mert az önkormányzat fejleszt, hanem mert az itt élő emberek szorgalma, munka - és rendszeretete ilyen.

Ezzel nem azt mondom, hogy a hivatal és az intézmények nem tesznek ezért semmit, de 90 százalékban mindez az itt élő emberek mentalitásán múlik.

– A kötelező átadás-átvétel már megtörtént a leköszönő és az új polgármester között. Hogyan áll az önkormányzat büdzséje?

– Az önkormányzatnak nincs hitele, kiegyensúlyozottnak mondható a gazdálkodása. Ugyanakkor olyan sok pályázat van folyamatban, olyan sok kifizetetlen számla érkezik, hogy ez majd csak az év végén látszik, hiszen több pályázathoz önerőre is szükség van. Megnyugtató, hogy hiány, adósság nincs.

– Mi a lényege az Ön, mint látszik, nyerő polgármesteri programjának?

– Ahogy mondtam, a program úgy állt össze, hogy nagyon sok háztartásban jártam. Így arra koncentráltam, amit ott mondtak, illetve hiányként élnek meg.

Elsősorban a munkahelyek számának a növelése a cél, mert a helyi munkahelyek nagyon hiányoznak. Ha legalább néhány olyan cég lenne, amely helyben tudna munkát biztosítani, már nagyot lépnénk előre. Ugyan a munkahelyteremtés nem direkt önkormányzati feladat, de azért úgy érzem, ezen a területen volt néhány olyan lehetőség, amivel nem éltünk Dusnokon.

Van egy 10 hektáros, csak nevében ipari parkunk, amibe kijelölése óta egyetlen kapavágás nem történt az elmúlt 20 év alatt. Kukoricát termesztenek benne, de se vízzel, sem egyéb infrastruktúrával nincs ellátva. Ezen változtatni szükséges.

A másik kérdés, ami gyakorlatilag mindenhol klasszikus probléma, az idősek helyzetének a megoldása. Nagyon sok olyan idős ember van a községben, akinek a gyerekei, unokái már nem itt élnek, így az ellátásuk elég nagy problémát okoz. Az ő helyzetük kezelése, ellátásuk érdekében lenne nagy szükség egy idősek otthonára, vagy kisebb lakóotthonokra Dusnokon. A magatehetetlen idősek ápolását a mindenhol hatalmas várólisták miatt máshol nem lehet, nem tudjuk megoldani.

Dusnokon több százra tehető a 30 év alatti fiatalok száma, ugyanakkor 190 gyermek jár iskolába, az óvodába is közel 100. Ezeknek a kötelező napi testneveléssel is érintett, mozgásigényes korosztályoknak viszont csak egy kis, az ötvenes években épült szűk tornaterem áll a rendelkezésükre.

A környező, sokkal kisebb falvaknak is van önálló torna, vagy sportcsarnoka, tehát ezen a területen nagyon lemaradtunk. Ezen a helyzeten változtatnunk kell. A kultúrával szorosan összefügg, hogy nincs tájházunk. Egy-két alkalommal az iskolatermekben vannak kiállítások, de ez nem pótolja a tájházat.

Dusnoknak van egy nagy szerencséje, hogy itt él és alkot Frank Nándor bácsi, naiv művész, akinek festészetben, szobrászatban, szövésben fantasztikus alkotásai vannak. Ezek a művészeti értéket képviselő tárgyak egy raktárban porosodnak, holott már Mexikó városba is vittek kiállításra ezekből a munkákból. Ez is a következő évek megoldandó feladatai közé tartozik.

– Mi a legközelebbi célkitűzése?

– Ismerkedek az egész helyzettel, szeretném átlátni a működés mechanizmusát, de első lépésben mindenképpen az ipari parkot szeretnénk olyan állapotba hozni, hogy vonzó legyen a vállalkozások számára.

– Milyen a kapcsolata az országgyűlési képviselővel, Zsigó Róberttel?

– A piacbővítés beruházás átadó ünnepségen találkoztunk, ahol éppen a kampány időszakában ismertettem vele a programomat. Akkor azt mondta, ha engem választanak meg, mindenben támogatja a települést, továbbra is segít, hogy Dusnokra minél több kormányzati támogatáshoz jusson.

Ideológiai, vagy politikai különbségek nem terhelhetik a kapcsolatunkat, mert egy pártcsaládon belül vagyunk. Ugyan függetlenként indultam, de a faluban szinte mindenki tudja rólam, hogy 2002 óta tagja, illetve alapító tagja vagyok a FIDESZ – nek.