Ritka rézkori leleteket tártak fel a régészek Dusnok határában

Lantos Andrea, az ásatást vezetője emlékeztetett: az elmúlt év őszén a kalocsai Viski Károly és a bajai Türr István Múzeum szakembereinek közös leletmentése során két, női ékszerekben és használati eszközökben gazdag szarmata sírt tártak fel a Dusnok-Halom elnevezésű lelőhelyen.

A Dusnok határában folytatott ásatást egy múzeumpártoló tag leletei nyomán kezdték meg, a férfi ugyanis honfoglalás kori ezüst rozettás lószerszámvereteket és egy szarmata, zománcos díszítésű fibulát, vagyis egy ruhakapcsoló tűt szolgáltatott be a területről.

Leletmentő ásatás Dusnokon

Kelta, szarmata és honfoglaláskori tárgyak kerültek múzeumba.

bővebben ...

A gazdag leletanyag mellett fontos volt, hogy a szántás során lekoptatott halmon rabolatlan sírokat tárhattak fel. Munkájuk során az is kiderült, hogy a szarmata temető alatt egy kelta telep is található. Az egyik sír szintje alatt ugyanis különféle objektumok maradványai rajzolódtak ki és előkerült egy kelta grafitos kerámia is. A lelőhely értékét növelte, hogy három kultúra, népesség nyomait sikerült dokumentálni, melyek több mint ezer évre nyúlnak vissza. Az ásatáson szakmai munkatársként Andrási Réka, a bajai Türr István Múzeum régésze is részt vett – tette hozzá.

Lantos Andrea elmondta: az egyik sír kiemelt lelete egy ezüstözött, bronzból készült kör alakú tükör. A szarmatákra jellemző volt a gyöngyökkel gazdagon kivarrt öltözet, ezt támasztja alá a számos gyöngylelet is. A sírból előkerült még egy borostyán gyöngyökből álló nyaklánc és egy üveggyöngyökkel díszített karperec is. Az amulettfunkciót is betöltő dudoros gyűrűkről pedig úgy vélik, az övre felvarrva viselték.

A másik sírban ezüstlemezzel borított bronz fibulát találtak az elhunyt nő mellkasán és egy szintén bronzból készült kocka alakú díszt a nyakán, mely feltehetően a nyakláncára felfűzve viselt. Ruháját és az oldalán hordott kis szütyőt különféle anyagú gyöngyök díszítették. A kis táskából egy szokatlanul nagy üveggyöngy került elő, számos ép, óriási méretű kalcedon gyöngy, valamint érdekes szokásra utal, hogy ebben helyezték el fülbevalója párját is.

Kisebb használati eszközöket – egy orsógombot, bronztűt, egy csontnyelű kést is – tettek a sírba. A leletek nagyjából 1800 éves, korai szarmata korból származóak.

A feltárási munkákat egy sikeres pályázatnak köszönhetően idén májusban folytatták. A szakemberek először két női és két férfi, szintén szarmata, a második századra keltezhető temetkezést tártak fel. A férfi sírok mellett késre, illetve ruhakapcsoló tűre leltek és feltehetően megtalálták a honfoglaló temetkezés helyét is, melyet a sírba helyezett lócsontok és a nyugat-keleti tájolású sírgödör is alátámaszt. Idén is feltártak rozettás lószerszámvereteket, ami egyértelműen női temetkezésre utal.

A munkák során a halom középső részéből egy késő bronzkori temetkezés nyomai kerültek elő: egy nagyon szép, a halomsíros kultúrához köthető hatalmas edény és egy díszes bronztűvel eltemetett felnőtt csontváz.

Ezen kívül kelta objektumok, majd egy rézkori temetkezés nyomait tárták fel. Innen, az időszámítás előtti 4. évezredből származó emberi csontok, illetve nagyobb edénytöredékek is előkerültek. A régészek úgy vélik, hogy az egykori dombot a rézkori temetkezés fölé halmozott földdel alakították ki.

Lantos Andrea régész kiemelte: a lelet jelentőségét az adja, hogy a halom aljában magát a sírkamrát és annak faszerkezetét is sikerült megfigyelniük. Igaz, hogy a sírt korábban kirabolták, de az embercsontok és edénytöredékek mellett így is találtak négy, épségben maradt aranykorongot, amit feltehetően ruhadíszként használt viselője. Ezen a vidéken hasonló rézkori leletet – hiteles körülmények között feltárva – korábban még nem találtak, párhuzamait a bulgáriai Várnában fedezték fel – tette hozzá.

Forrás: MTI