Teltház, örömzene, fergeteges bál az V. Dusnoki Tamburafesztiválon – A Kossuth-díjas Vujicsics Együttes is színpadra lépett

A horvát nemzetiségűek lakta település, Dusnok immár ötödik alkalommal hívta meg az ország legjobbjai közé tartozó tamburazenekarokat, adott helyet a Tamburazenekarok Fesztiváljának. A nemzetiségi hagyományaikat példaértékűen ápoló dusnokiak körében is népszerű tambura és a tambura zene elsősorban a Balkánon terjedt el, ideértve Horvátországot, Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Montenegrót.

Képgaléria megtekintése (7 db kép)

A dusnoki koncerten fellépő tamburások is elsősorban ezeknek a népeknek a dalait énekelték, muzsikálták, de mint kiderült, a több évszázados együttélés eredményeként sok magyar dal is bekerült a repertoárjukba. Ám hogy az eredetiséget illetően egy kis kétség merüljön fel, vagy csak kedvességből, a zenekarok néhány alkalommal magyarul és horvátul is elénekelték, előadták ugyan azt a dalt.

Az idei fesztiválon is fellépő budapesti Babra zenekar muzsikáját ezúttal is a megfellebbezhetetlen profizmus uralta.

Mintegy fél órás fellépésük alatt a közönség több alkalommal merülhetett alá a tamburazene vérpezsdítő dallamainak világába.

A profizmust a Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomák mellett az is igazolta, hogy a zenekar tagjai immár a negyedik éve játszanak ugyan abban a formációban. Az autentikus népzene megszólaltatásában meghatározó szerep jutott az énekes és egyben tamburabőgős Varga Veronikának, de Kollár Dániel, Pozsonyi Dávid tamburások, Babcsán Bence tamburabrácsos, Réti Benedek harmonika játéka, a szóló kiállások is hozzájárultak a stílusos, kristályosan tiszta, többszólamú zenei megszólaláshoz, előadáshoz.

Képgaléria megtekintése (7 db kép)

A Dusnoki Tamburafesztivál ötödik alkalommal sem a versengésről, megmérettetésről szólt, de

bátran kijelenthetjük, hogy a Babra, na és persze különösen a később fellépő Vujicsics Együttes produkcióját, az ilyen kvalitású zenekarokat és előadóművészeket bármelyik nagyszínpadon szívesen látják.

A többi zenekar, Pántlika, Ledina orkestar, Čefa zenekar,a helyi Zabavna Industrija  tamburásai, harmonikásai, tamburabőgősei és fúvósai is a népi hangszeres örömzenének azt a hagyományőrzésre, szórakoztatásra alapított változatát mutatták be, amely nemcsak az egyes dalok autentikus formában történő előadására, de a közönség szórakoztatására, hangulati változására is figyel.

A közös zenélés, az egy együtteshez tartozás örömét is közvetíteti. A közönség gyakran ütemes tapssal, közös énekléssel jelezte, hogy zenekaroknak ez  a törekvése célba ért, nagyra értékeli, ha bevonják a produkcióba.

Igazi népzenei csemegének vitathatatlanul a Vujicsics Együttes fellépése bizonyult.

A világot járó, Kossuth-díjas együttes fellépése már előzetesen magas értékelést adott a dusnokiak szervező munkájának,

 hiszen a nagyszínpadokhoz szokott együttes ezúttal egy művelődési ház közönségét tisztelte meg jelenlétével és zenéjével. A zenekar tagjainak, Borbély Mihálynak, Eredics Áronnak, Eredics Gábornak, Eredics Kálmánnak, Szendrődi Ferencnek, Vizeli Balázsnak oda ítélt  megosztott Kossuth-díj a közönség elismerő, szűnni nem akaró tapsa szerint is jó helyre került.

Miután a közös zenélés után a vendég együttesek a színpadról levonultak, a dusnoki Zabavna Industrija zenekar élőzenés táncháza következett, amelyen amellett, hogy mindenki kitűnően szórakozhatott, a délszláv táncok alaplépéseit is elsajátíthatta.