Ünnepi szentmisével zárult a XXI. Duna Menti Folklórfesztivál

Mészáros István, aki maga is rangos díj birtokosa a hagyományőrzés terén végzett kimagasló munkájáért, szentbeszédében felidézte Szent Istvánnak fiához, Imréhez írott intelmeit, melyben többek között arra buzdít, hogy legyünk befogadó nemzet. Így fogalmazott a templomigazgató:

Mi ennek az elmúlt napokban példásan eleget is tettünk. Ugyan, ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy nem a józan ész és a szeretet irányítja az életünket, sőt az egész emberi közösség is mintha történelmi, társadalmi csapdába került volna. Riadtan keressük, de mindmáig nem találjuk a módját, hogyan legyen béke, biztonság. Félünk, és a terror alatt nyögünk. Ezzel együtt mi itt, Kalocsán mégis befogadók vagyunk a Szent István-i intelmek szerint, lehetőséget kínálva kultúrák és nemzetek találkozásának.

Ezt követően Kalocsa és a szállások „szeretett népének” gazdag népművészetéről és hagyományairól beszélt a szónok. Kiemelte: a hímzés, a viselet, a pingálás és a tánc itt még élő hagyomány, a fűszerpaprika pedig féltve őrzött nemzeti tartalék; ugyanakkor mindenütt, az ország bármely pontján meghúzódó legkisebb településnek is megvan a maga megőrzendő, továbbhagyományozandó értéke.

A hagyományok ápolása soha nem volt könnyű munka. A múlt értékeinek átörökítését már az emberi élet legelején meg kellene kezdenünk: ott a helye a gyermek játékában, versében, meséjében, zenéjében, alkotásában, táncában egyaránt. Már a kicsikkel meg kell ismertetni és meg kell szerettetni a népi kultúra tárgyait, a népművészetet és a népszokásokat – hangsúlyozta Mészáros István. – Ennek eredményeként a gyerek érdeklődve hallgatja a népzenét, népmesét, népi mondókát; ízlésvilága befogadja a népművészet tárgyait, eszközeit, megismeri és megéli a közös ünnepeket, jeles napokat, hagyományőrző tevékenységeket.

– Nagyon örülök annak, hogy szülők, pedagógusok, koreográfusok is jelen vannak itt a szentmisén. Szeretném megerősíteni őket abban, hogy páratlanul értékes hivatásuk, sőt küldetésük van! Egykor apáról fiúra szálltak a hagyományok. Ma a pedagógusok, koreográfusok, népművészet mesterei és népi iparművészek, írók, hímzők, pingálók és táncosok fényesítik újra és adják tovább az eleinktől kapott, élethosszig megőrzendő mesebeli kincseket – mutatott rá a szentmise celebránsa.

Majd felhívta a figyelmet arra, hogy állandóan keresnünk kell a módját annak, hogyan lehet a néphagyományt aktualizálni posztmodern korunkban, érdemes visszatekinteni elődeink szellemi és tárgyi világára, melyben a természettel való harmónia, a kétkezi munka és az ősöktől örökölt bölcsesség volt az egyedüli lehetőség.

Meggyőződésem, hogy a rohanó jelenből a lassú léptékű múltba történő visszapillantás igenis rejt emberi tartalmakat számunkra, és azok értékek. Becsüljük meg, amink van! Történelmünket, múltunkat, hagyományainkat. Mindez erős gyökér: jelen és jövő belőle él. Ki-ki a maga helyén legyen elkötelezett őrzője és továbbhagyományozója mindennek  – zárta szentbeszédét Mészáros István.

Forrás: Magyar Kurír