A Paks II. kínálta lehetőségekről helyi vállalkozóknak tartottak információkban gazdag előadást - II. rész

Az Iparkamara nagytermét megtöltő közönség nagy érdeklődéssel, feszült figyelemmel kísérte Csuka László Zoltánnak, a Paks II. kerítésen kívüli beruházásaiért felelős PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának az előadását.

A szerteágazó, a Paks II. megvalósítását, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztését, a Kalocsa-Paks Duna-híd építését, a Foktői úti laktanya 3000-3500 fős szálláshellyé történő alakítását, a helyi vállalkozók lehetőségeit felölelő előadás egyik legfontosabb bejelentése:

A DUNA JOBB PARTJÁRÓL ÉRKEZETT SZAKEMBER TOVÁBBRA IS SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉST, INFORMÁCIÓÁRAMLÁST, PARTNERI VISZONYT ÍGÉRT A VÁLLALKOZÓKNAK ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOT KÉPVISELŐ DR. FILVIG GÉZA POLGÁRMESTERNEK.

Mint Csuka László Zoltán mondta: Süli János tárca nélküli miniszter üdvözletét is tolmácsolja, aki elkötelezett amellett, hogy Kalocsa és térsége minél nagyobb mértékben részesüljön a beruházás kínálta fejlesztési lehetőségekből, az itt működő vállalkozások minél szélesebb körben vegyenek részt a megaprojekt megvalósításában.

Az ügyvezető igazgató magáról szólva elmondta: ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek egyes tagjai még kikerülhettek a Moszkvai Energetikai Egyetemre. Az ott megszerzett műszaki tudást a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen bővítette. Először az OTP-nél dolgozott, majd a Lakástakarék Pénzár alapításában vett részt, de 1999-ben már az FHB Banknál tevékenykedett, ahonnan az OTP megbízásából a moszkvai OTP Bank lakossági irodájának vezetője lett, mint vezérigazgató-helyettes. Mivel egy orosz banktól hasonló megbízást kapott, az orosz üzleti szférában nyolc éven keresztül dolgozott.

A Paks II. projekthez Moszkvából hazatérve, 2018-ban csatlakozott, mígnem Süli János megbízta a PIP Kft. vezetésével.

Mi a feladata a PIP Kft-nek?

Az ügyvezető a továbbiakban kifejtette: „A céget Paksi Ipari Park Kft. néven még a paksi önkormányzat alapította, majd az állam 2017-ben azzal a speciális céllal vásárolta meg, hogy a Süli János miniszter alá tartozó, „kerítésen kívüli” ügyek intézésével foglalkozó két államtitkárság rendelkezzen a megvalósításhoz szükséges szervezettel- mondta az ügyvezető.

Hozzátette: „ A jelenleg PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprifit Kft. néven működő társaságnak három nagy feladata van: az egyik az összes olyan infrastruktúrának a létrehozása, ami a Paks II. megépítéséhez szükséges. A másik terület gyakorlatilag azt fedi le, hogy a

Közép-Duna menti térségben lévő vállalkozói kör hogyan, miként tud a beruházáshoz kapcsolódva olyan többlet profitot elérni, ami a saját boldogulása mellett, a helyi iparűzési adón keresztül a székhely település fejlődését is segíti.”
A harmadik feladat a kft. teljes nevében is kifejezésre juttatott térségfejlesztés. A térségfejlesztés valamikor egyértelműen megegyezett a Paks II.-höz kapcsolódó térségfejlesztéssel, de immár több területen önálló funkciót jelent”- hangzott el.

Csuka László Zoltán példaként a turizmust, a mezőgazdasági kistermelőket említette, ugyanis a PIP Kft. mindkét területtel közvetlenül foglalkozik. A térségben a fővároshoz a Balatonhoz képest idegenforgalomból csak kevés bevétel realizálódik. Az adottságok megvannak, így a turizmus egy olyan térségfejlesztési célterület, amivel foglalkozni szükséges.

A szakember aláhúzta, másik célterület a helyi agrártermelők legkülönbözőbb terményeinek, termékeinek becsatolása a Paks II. építésénél megjelenő tömegek ellátásába, kiszolgálásába.

Az ügyvezető azzal folytatta: „Amikor az orosz fél majd behozza a magyar és külföldi alvállalkozókat a térségbe, akik jellemzően mérnökök, irodai dolgozók, illetve munkástömegek, akkor ezeket az embereket el kell látni élelemmel és minden egyéb szolgáltatással.

A kormánynak, Süli János miniszter úrnak alapvetően az a célja, hogy Paks város mellett a környező települések is profitáljanak az építkezésből. A környezőt ez esetben kicsit tágabban kell értelmezni, ez alatt a 98 települést magéba foglaló Közép-Duna menti térséget értjük.
Alapvető cél tehát, hogy amennyire csak lehetőség van erre, az üzleti és bevételi lehetőségeket terjesszük ki, ezek ne csak Paksra koncentrálódjanak”– magyarázta Csuka László Zoltán.

A Miniszterelnökség támogatói szerepkörrel is felruházta a kft-t.

ÍGY MÁR NEM CSAK INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS, TÉRSÉGFEJLESZTÉS, HANEM HARMADIK ÁGKÉNT AZ ÁLLAMI FORRÁSOKNAK A KISZERZŐDÉSE IS FELADATA A PIP-NEK.

Mindez nem azt jelenti, hogy a PIP Kft. joga eldönteni, hogy kinek adunk és mennyit, hanem ha van egy központi akarat, az a PIP Kft. lebonyolításában jelenik meg”
- hangsúlyozta Csuka László Zoltán, aki azzal folytatta:

Ennek egyik példája, hogy a PIP Kalocsa városával az elmúlt év végén kötött egy jelentős tervezői szerződést a szennyvízkezelés fejlesztésére, és ezt az összeget már folyósítottuk is a városnak. Ám ez csak egy szerződés, a PIP ezen felül további 11 támogatási szerződést kötött meg milliárdos nagyságrendekben, különböző vizes projektekhez”
– mondta a szakember.

Mint elhangzott: „Ennek az a jelentősége, ha 10-12-13 ezer ember többletként megjelenik néhány koncentrált helyszínen, akkor a különböző infrastrukturális elemek kapacitása nem elégséges ahhoz, hogy ezt a tömeget kiszolgálja. Példa erre a paksi szennyvíztisztító telep kapacitásának a bővítése, vagy a Paks II. építéséhez szükséges ipari víz - illetve a beruházáson dolgozók lakossági víz igényének a kielégítése. Ezért új kutakat kell fúrni, új vízmű telepet kell megnyitni a környéken” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: „Ugyan ilyen céllal kezdtünk tárgyalásokat folytatni dr. Filvig Géza polgármesterrel és felajánlottuk, hogy külön forrásokat biztosítunk azért, hogy Kalocsán a vizes infrastruktúrát megerősítsék. Ugyanis ahhoz, hogy Kalocsa be tudjon kapcsolódni az építkezésbe, ahhoz a vizes projekteket meg kell valósítani a városban. Ezért kell Kalocsán a laktanya vizes létesítményeit újra tervezni, újjáépíteni, hogy a megnövekedett igényeknek, a kor követelményeinek megfeleljenek” - zárta a gondolatsort az ügyvezető.

Szálláshelyek

„Tavaly július 31-én született kormánydöntés arról, hogy a Paks II. építéséhez szükséges szállás megteremtése a PIP Kft. feladata lesz. Ebből az következik, hogy az orosz fél által megadott adatoknak megfelelő szállásmennyiséget kell létrehozni. Az orosz fél által megadott adatok szerint az építkezés csúcsidejében akkor 12-13 ezer ember pluszként jelenik meg a térségben. Az emberek egy része átmenetileg tartózkodik itt, egy-két hétre, hónapra érkezik, de ezeknek a munkavállalóknak a lakhatásával is foglalkozni kell, ugyanis a magyar fél szerződésben vállalta, hogy térítés ellenében ugyan, de az orosz félnek megteremti a lakhatási feltételeket” - szögezte le Csuka László Zoltán.

Két szállástípus: lakás, tömegszállás

Az ügyvezető azzal folytatta: „A lakhatást kettő nagy csoportba osztottuk. Lakások, melynek keretében társasházi, sorházas lakásokról beszélünk.

Mintegy ezer főt kell elhelyezni lakásokban, különböző helyszíneken. A másik nagy feladat a tömegszállás biztosítása, 7-8 ezer főnyi munkás részére”.
A két szám azért nem adja ki a 12-13 ezer főt, mert az orosz fél abban gondolkodik, 3-4 ezer munkavállaló magyar vállalatoktól, leginkább a környékről érkezik.

A tömegszállásokat két részre osztottuk. Egyfelől olyan helyszíneket kerestünk, ahol 3-4 ezer fő egy helyen elhelyezhető, hogy a személyszállítást a szállás és a munkaterület között gyorsan, rövidtávról tudjuk biztosítani. Ennek a keresése egy 30 kilométer átmérőjű körön belül történt. Azért kerestük a kalocsai oldalon is, hogy a paksi oldal leterheltségét csökkentsük, illetve a Duna bal partján lévő települések is részesüljenek a projekt megvalósításának előnyeiből”. – mondta Csuka László Zoltán.

Foktői úti laktanya

Mint az ügyvezető igazgató rámutatott: „A paksi alapbázis mellett azért esett a választás Kalocsára, mert itt gyakorlatilag két használaton kívüli laktanya van, amiből azonban csak az egyikre, a Foktői útira van szükség.

Hosszadalmas jogi procedúra végén született meg az a szerződés, amelyben tavaly december 23-án a honvédség visszaadta a Magyar Államnak az objektumot, amelyet aztán könyv szerinti értéken a Paks II - ért felelős miniszter tőkeemelésként vitt be a társaságba. Így immár a PIP Kft. rendelkezik a laktanyával.

Hamarosan megtörténik a birtokba vételi eljárás, azaz az objektumot a PIP átveszi a honvédségtől. Ezt követően indulhat a terület átalakítása és a tervezés.

A beruházás azzal kezdődik, hogy lőszermentesítik a területet, megtisztítják az aljnövényzettől, hogy egyáltalán hozzá lehessen férni az épületekhez. Továbbá meg kell határozni a bontásra ítélt épületek körét. Mint közismert, valamennyi munkafolyamat közbeszerzés-köteles. A megmaradó objektumok felújításának megtervezése csak ezt követően kezdődhet.

A laktanyán belül négy főépület található, amelyekben

487 darab, 60 négyzetméteres körlet, illetve 102 darab 90 négyzetméteres körlet van. Ez összesen 38.400 négyzetméter, plusz ezeknek az épületeknek a folyosói, ami szintén több ezer négyzetméter. Ebből adódik, hogy 45 ezer négyzetméter terület felújítását kell elvégezni”.
Azonban ekkor még kizárólag arról a négy főépületről van szó, amelyekben a 3000-3500 ember elhelyezését tervezzük. Ekkor még nem beszéltünk a tereprendezésről, különböző sportlétesítmények megépítéséről, mert ezeknek az embereknek hasznos elfoglaltságot, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget, üzleteket, a legkülönbözőbb szolgáltatásokat kell biztosítani.

Ez utóbbiakhoz az infrastruktúrát a PIP Kft. nyújtja, de magát az üzletekben folyó tevékenységet üzemeltetésre adja ki. Például fodrászat, élelmiszerbolt, minden más működik majd az objektumon belül, ami ekkora embertömeg ellátásához szükséges”.
A laktanya jelenlegi területe 26 hektár, amelyhez még egy 6,5 hektáros területet csatoltak, ami a megközelíthetőség miatt szükséges.

Ami a lényeg, Kalocsán egy 32-33 hektárnyi területű objektumról beszélünk, melynek az átalakítása összetett projekt”
– hangsúlyozta a PIP vezetője.

Szállások a Duna paksi oldalán

Csuka László Zoltán előadását azzal folytatta: „A Duna paksi oldalán nincs egy a kalocsaihoz hasonló jól körülhatárolt, meglévő objektum.

Ezért egy 3500-4000 fő befogadására alkalmas, de kerítéssel körbezárt konténerpark épül, beléptető rendszerrel. Annyi lesz a különbség, hogy az építés technológiája eltér, de mindenben a magyar, az EU jogszabályoknak megfelelő, kulturált lakhatási körülmények és környezet kialakításáról van szó, utcákba rendezve, sportlétesítményekkel”.


Kalocsa-Paks Duna-híd

A Kalocsa-Paks Duna-híd, amelynek a kivitelezői pályáztatása van folyamatban, erősen összefügg a szálláskérdés megoldásával. A kiírás szerint a kivitelezőnek a kivitelezői szerződés megkötésétől számított 40 hónapja van arra, hogy a hidat a csatlakozó utakkal együtt megépítse.

Ez persze lehet rövidebb idő is, de 2023 előtt akkor sem várható, hogy a híd építése ténylegesen befejeződik. Mivel a híd építése még tartani fog, mikor a Paks II. beruházás az úgynevezett gödörnyitással, mintegy 8 millió köbméter föld megmozgatásával megkezdődik, a projekten dolgozó tömeg elszállásolása először a paksi oldalon történik meg. Amint a hidat átadják, a szálláshellyé alakított kalocsai laktanya feltöltését folyamatosan végezzük.

A megújult laktanyának lesz egy másodlagos szerepe is. Ez azonban már túlmutat a Paks II. projekt kiszolgálásán. Később a térségfejlesztéshez kapcsolódóan, kereskedelmi és ipari létesítmények esetleges ide településekor lehet komoly szerepe. Tehát a megújult laktanyának már a Paks II. megépülése után is fontos küldetése lehet a különböző cégek térségbe vonzásával.

Fontos még, hogy az orosz fél részéről a Duna, mint fontos szállítási útvonal is számításba került. Különböző anyagok, köztük azok a 450-460 tonna súlyú egységek érkezhetnek vízi úton, amelyeket a paksi oldalon lévő kikötőben emelnek partra, hogy azok majd az általunk építtetett ipari úton kerüljenek az építkezés helyszínére. Arról is a PIP gondoskodik, hogy a külső vállalkozóknak deponálási helyei, csarnokai legyenek a szükséges szerelő munkák elvégzésére” – mondta az ügyvezető.

Számítanak a helyi vállalkozókra

Az előadó szót ejtett arról is:

A kormány, Süli János miniszter azt szeretné, ha mindenhol, ahol csak lehet, a helyi vállalkozói kör minél nagyobb mértékben be tudjon kapcsolódni a Paks II. építésébe, illetve az ezzel összefüggő területek vérkeringésébe”.
Hozzátette: „Vannak ugyanakkor objektív okok, amelyek miatt nem minden vállalkozó tud majd azonnal részt venni ebben. Olyan nemzetközi, uniós közbeszerzéseket is ki kell írni, amelyekre tőkeerő vagy referencia hiányában nem minden cég tud pályázni. Például ha egy 40 ezer négyzetméternyi terület felújítására írnak ki pályázatot, akkor ezt egy normál vállalkozás nem tudja felvállalni. Megpróbáljuk elérni, hogy azok a nagyvállalkozások, amelyek ezt képesek megvalósítani, ne a szokásos vertikális láncolatot válasszák, hanem a horizontális modellt. Azaz ne egymásnak alárendelve hívják be a különböző alvállalkozásokat, hanem közvetlenül a fővállalkozó alá lehessen becsatlakozni. Nem fordulhat elő, hogy az alvállalkozó alvállalkozóját majd nem fizeti ki valakit”– tette egyértelművé az igazgató.


Kérdések-válaszok

Csuka László Zoltán kérdésre válaszolva elmondta:

A Duna-híd építése és a kalocsai Foktői úti laktanya szálláshellyé történő kialakítása párhuzamosan történik, és amint a hidat átadják, igény szerint ezek a szálláshelyek folyamatosan töltődnek fel”.
Ugyan felmerült, hogy a híd megépülése előtt komphajóval, vagy pontonhídon biztosítsák a munkaerő kalocsai oldalról való szállítását, de a Duna hektikus vízállása, a zöldárak miatt ezt a változatot el kellett vetni, ugyanis az orosz partner folyamatos munkavégzést tervez.

AZ ELŐADÓ AZT IS HANGSÚLYOZTA, A VÁLLALKOZÓI, SZOLGÁLTATÓI KÖRNÉL KOMOLY ELŐNYT JELENT MAJD AZ ANGOL, ILLETVE AZ OROSZ NYELVTUDÁS.

Az alapos, valamennyi területet érintő beszámoló azzal zárult: aki érdeklődik a Paks II. beruházással összefüggő bármilyen feladat, szolgáltatás iránt, az a PIP Kft-nél, Kalocsán dr. Filvig Géza polgármesternél, illetve a Vállalkozói Klubnál jelentkezhet, teheti meg a regisztrációra irányuló lépéseket.