2025. 04. 21. hétfő
Konrád
: 408 Ft   : 358 Ft Benzin: 585 Ft/l   Dízel: 595 Ft/l   Írjon nekünk

Alapkőletétellel vette kezdetét a Budapest – Belgrád vasútvonal korszerűsítése - 2025-re elkészül

Zsiga Ferenc  |  2021. 10. 15., 13:45

Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával október 15-én, pénteken a Kiskunhalasi Vasútállomáson kezdődött a Budapest-Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezés előkészítő fázisa. A Soroksár és Kelebia országhatár között felújítandó szakaszon elkezdődött a szükséges szakanyagok, betonaljak, zúzottkő, sín szállítása, tárolása - elsőként Kisszálláson, majd ezt követi a munkaterületek előkészítése a meglévő, elhasznált állapotú vasúti pálya elbontásához. A korszerűsítés több mint 150 km-es szakaszán – a kétvágányú pálya megépítésével – összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. A kivitelezés előkészítő szakasza az elkövetkező hónapokban nem érinti a vasúti utazási lehetőségeket, a vonatok továbbra is a meghirdetett menetrend szerint közlekednek. A Budapest-Belgrád vasút alapkőletételi ünnepségen Font Sándor, Bányai Gábor, dr. Kerényi János országgyűlési képviselők, Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke is megjelent. Font Sándor a közösségi médiában tett bejegyzésében azt írta: „Ami Kalocsa térségében a híd, az Kiskőrös és Soltvadkert térségében a gyorsvasút. Mindkettő a térségünk gazdasági fejlődését hosszútávon biztosító fejlesztés alapkövei!”


A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés, a beruházásnak 2025-re kell elkészülnie. A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. 160 km/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. Az újonnan épített peronok magassága a sínkorona felett 55 cm magas lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást az esélyegyenlőség érdekében. Öt új állomásépület lesz: Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön, Fülöpszálláson, Kiskőrösön; továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Kunszentmiklós-Tass, Szabadszálás, Kiskunhalas és Kelebia vasútállomásain, ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló áll majd az utazók rendelkezésére. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós-Tass, Fülöpszállás, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kelebia utazói számára. A még nagyobb fokú biztonságot, és az Európában elvárt kölcsönös átjárhatóságot az ETCS 2 (European Train Control System) egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és új, korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek, peronkamerákkal növelve a biztonságot. A teherszállítás számára az új pálya lehetővé teszi majd a 225 kN tengelyterhelést és az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak. Mindezt egy olyan nemzetközi konzorcium valósítja meg, amelyben jelentős kínai szereplők is vannak, egyedülállóan komplex elméleti szaktudással és óriási gyakorlati tapasztalattal, a legkorszerűbb vasúti technológiákkal a birtokukban, bizonyítva a már megépített kínai gyorsvasúti hálózattal, amelynek a hossza már 38 000 km-nél is több, ez a 70 %-a teljes világhálózatnak.

 

Palkovics László, a Budapest-Belgrád projekt kormánybiztosa, innovációs és technológiai miniszter beszédében kiemelte:

A Budapest-Belgrád vasúti korszerűsítés és kapacitásbővítés egyszerre gyarapítja a nemzetgazdaságot, a hazai zöld közlekedéstechnológiát, bővíti a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatokat is. A kötött pályás teherszállítás versenyképességének megerősítése hozzájárul a közlekedészöldítési erőfeszítések sikeréhez és a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez. A hazai vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy Magyarország a földrajzi helyzetéből adódó lehetőségekkel élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. A tranzitkapacitások jobb kihasználtságának feltételét és eszközét az jelenti, ha a lehető legnagyobb mértékben kapcsolódunk be az Európa és Kína közötti, növekvő forgalom lebonyolításába. A keleti nyitás politikájával összhangban ezért azon dolgozunk, hogy korszerű és biztonságos logisztikai megoldásokkal kapcsoljunk össze kontinenseket és régiókat. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.”

 

Homolya Róbert, a MÁV-Volán csoport elnök-vezérigazgatója elmondta:

A felújítással Budapest és Belgrád között jobb vasúti pálya áll majd a rendelkezésünkre, mint Budapest és Bécs között, hiszen több mint 140 km-en 160 km/h-s lesz az engedélyezett sebesség. A Budapest és Belgrád közötti vonatok esetében a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg a 160 km-es szakaszt a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel is számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig. Javul a menetrendszerűség, és a vonal átbocsátóképességének növekedése révén versenyképessé válik a vasúti áruszállítás, így csökken a környezet terhelése, a levegő szennyezése is. A projekt megvalósítása a több mint egy évszázada megkezdett munka befejezésének is tekinthető, amire a kormányzati szerepvállalás, a MÁV-val tavaly megkötött támogatási szerződés és a kínai Eximbank által biztosított előnyös és biztonságos hitelszerződés ad lehetőséget.”

 

Tomislav Momirović szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között.

 

Kína legnagyobb, és a világ harmadik legnagyobb hajózási vállalata a görög pireuszi kikötők modernizálásával, bővítésével, folyamatosan növelte a kikötőn áthaladó konténerek mennyiségét, összekötve a Délkelet-Ázsián áthaladó és Afrika partjai mentén húzódó útvonalait Európa nagyvárosaival. Magyarország a görög kikötővárosból Nyugat–Európába irányuló tranzithálózat mentén fekszik, és az egyik legrövidebb útvonal része a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal. A piaci környezetben ehhez elengedhetetlen a meglévő vasútvonalak, így a Ferencváros-Kelebia vonal korszerűsítése is, hogy Magyarország megfelelő kapacitást tudjon biztosítani nagy mennyiségű áru szállításához is. Geopolitikai szempontból stratégiai érdeke Magyarországnak, hogy hazánkon keresztül haladjon egy észak-déli irányú korszerű, kétvágányú, az európai előírásoknak minden tekintetben megfelelő vasúti korridor. Ezzel hazánk megerősítheti pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen, növelve a vasúti teherszállítás versenyképességét, csökkentve a menetidőt, a környezetterhelést és a baleseti kockázatokat. Egy ilyen stratégiai jelentőségű vasútvonal már önmagában felértékeli Magyarország nemzetközi szerepét, és gazdasági fejlődésre, további munkahelyek teremtésére is lehetőséget ad.


Az Európai Unió által megfogalmazott klímacélok eléréséhez 2050-re kilencven százalékkal kell csökkentenünk a szén-dioxid kibocsátásunkat. A közlekedés felel az üvegházhatást okozó gázkibocsátások negyedéért, ebből a vasút kevesebb, mint 1 százalékért, ezért a lehető legnagyobb arányban, a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legtöbb áru szállítását a vasútra kell terelni.

 

Háttér-információk
A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonal jövőre lesz 140 éves, az utolsó felújítása az 1960-as években történt meg. 100 km/h-s sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de ma már csak pár kilométeren lehet ezzel a sebességgel közlekedni, mert a vonal mintegy kilencven százalékán 80, 60, 40, 20 vagy 10 km/h-s sebességkorlátozások vannak érvényben, és a folyamatos terheléstől a korlátozások mértéke és mennyisége várhatóan nő a jövőben is. Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti, ami elsődlegesen az áruszállítást érinti kedvezőtlenül. A vasútvonalat 1882-ben adták át Budapest és Szabadka között, az utasforgalma rendkívül dinamikusan fejlődött, ezért az 1910-es évek elején az átbocsátóképesség növelése érdekében a második vágány megépítését tervezték. Ferencváros és Kiskunlacháza között üzembe is helyezték a második vágányt és Kunszentmiklós–Tassig is helyén volt az új sínpár, azonban az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés a fővonalat Kelebia és Szabadka között vágta el. A határváltozás és a két ország közötti ellentétek miatt a kelebiai vasút forgalma jelentősen visszaesett. A vesztett háborút követően a vonal forgalmának növekedése még távlatban sem volt várható, így az infláció, a MÁV katasztrofális pénzügyi helyzete, valamint a sínanyag hiánya következtében a 2. vágányt felbontották, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk.




Forrás: MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 17., 20:27
Az Octopus Egyesület nagysikerű rendezvénysorozata tizedik állomásához érkezett, májusban pedig a tavaly indult NemArt Fesztivált is megszervezik, melyről a Fókuszban Podcast műsorunkban árult el részleteket Zsáki Viktor, Garamvölgyi Éva festőművésszel, az Elemek Egyesület elnökével közösen.
2025. 04. 17., 11:58
Sokat árt hazánknak az uniós Helyreállítási Alap forrásainak visszatartása. Az emiatt parkolópályára került projektek több területet érintenek. A baloldal brüsszeli alkujának következtében hátráltatott egészségügyi fejlesztéseket, Takács Péter egészségügyi államtitkár ismertette Szolnokon, köztük kalocsai és Bács-Kiskun vármegyei projektekkel.
2025-04-18 09:00:51
A húsvéti ünnepkör egyik legmeghatározóbb és legcsendesebb napja a nagypéntek, amikor a keresztény világ Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezik. Bár Kalocsa és a környező települések inkább húsvétvasárnaphoz és -hétfőhöz kötődően őriznek látványos néphagyományokat, a nagypéntek méltóságteljes ünnepe itt is fontos szerepet tölt be a közösségek életében.

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2025. 04. 19., 13:10
Tolna vármegyéből indult, de Budapestig vezettek annak a droghálózatnak a szálai, amelynek két fiatal tagját már letartóztatták. A Paksi Rendőrkapitányság és a Tolna vármegyei felderítők közös akciója újabb súlyos kábítószer-kereskedelmi ügyet tárt fel. Még >>>
2025. 04. 19., 07:28
Ahogy beköszönt a tavasz legszínesebb, legörömtelibb ünnepe, a KALOhírek szerkesztősége szívből kíván minden olvasónak békés, vidám és meghitt húsvéti ünnepeket! Még >>>
2025. 04. 18., 13:13
Április 18-án hirtelen jégeső csapott le Kalocsára, jelentős károkat hagyva maga után. Még >>>
2025. 04. 18., 11:06
A bajai rendőrök a lakosság segítségét kérik egy olyan baleset kapcsán, amely április 5-én történt a város belterületén. Egy kisgyermek megsérült, miután egy kerékpáros elütötte – az elkövetőt azóta sem sikerült azonosítani. Még >>>
2025. 04. 18., 10:28
Április 17. és május 31. között új szabadtéri fotókiállítás tekinthető meg Kalocsán, a Sétáló utcában. Még >>>
2025. 04. 17., 14:43
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1-es fokozatú, sárga figyelmeztetést adott ki Bács-Kiskun vármegyére április 17-re a záporok és zivatarok miatt. A zivatarokat villámlás, szélerősödés, sőt, akár jégeső is kísérheti. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK