Aranysakál kószált a Meszesi kerékpárúton, több is van a közelben – Ravaszabb a rókánál, mégis videóvégre kapták az egyiket

Tóth Kálmán vadász elmondta, az országban, de Kalocsán és környékén is elszaporodtak az aranysakálok, amelyek a délszláv háború idején jelentek meg először Baranya, Somogy, Tolna, majd Bács-Kiskun megyében.

Az afrikai vadászatairól, az ott elejtett nagyvadakról is ismert vadász szerint az aranysakál eszesebb a rókánál, amellyel hasonlóságot mutat.

A kutyafélék családjába tartozó vad termete kisebb a farkasnál, a rókánál kicsit nagyobb, a kifejlett egyedek súlya eléri a 9-10 kilogrammot.

Ragadozó állat, tápláléka főként rágcsálókból, elhullott állatok teteméből áll, de élelem után kutatva ritkán lakott területek közelében is felbukkan. Az aranysakált a hasonlóságok miatt sokan összetévesztik a rókával – mondta a vadász. 

Tóth Kálmán megnyugtatásul hangsúlyozta, attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, csak akkor lehet probléma, ha valamilyen okból veszélyben érzi magát. Ha látjuk, semmiképpen nem kell a közelébe menni, el kell kerülni az állatot. Egy olvasónk találkozott is az aranysakállal, íme az erről készült videó.

Tóth Kálmán szerint az arany sakál nem védett állat, az év bármely szakában kilőhető, de ez nem egyszerű feladat. Igen rafinált, óvatos ragadozó, éppen ezért nagyon nehéz fegyverrel elejteni. A hajtás, lövés hangját messziről meghallja, és azonnal, akár hetekre eltűnik a területről.

Mint elhangzott, az aranysakálok csapatban is vadásznak. Egyes beszámolók szerint, amikor meglátják a vaddisznó nőstényt a malacaival, körbeveszik. 

Provokálják a kocát, amely aztán rájuk ront. A magyar nyelvben toportyánnak is hívott arany sakálok a védtelenül maradt malacokba bele-bele kapnak, belemarnak. Termetüknél fogva legtöbbször nem sikerül elvinniük a malacot, ezért követik a kondát. Arra várnak, hogy a megsebzett malac legyengüljön, vagy elhulljon – mondta a Tóth Kálmán

Mások elmondásából tudjuk, hogy az aranysakálok egyik kedvenc helye a Meszesi út Bátya felőli oldalától beljebb lévő, az útról is jól látható kis erdő. Ott tanyázhatnak és onnan indulnak portyázó körútjukra. Több példányuk fel-felbukkan az árvízvédelmi töltés lábától nem messze lévő nyaralóknál is. 

Tóth Kálmán azt tanácsolta, ha az aranysakál kárt okoz, vagy jelenléte zavaró, érdemes bejelentést tenni az illetékes vadásztársaságnál, egyedül ott tudják kezelni a problémát.