Artisjus Pedagógusi Díjjal ismerték el dr. Lakatos Istvánné munkásságát

Dr. Lakatos Istvánné laudációja az Artisjus tanári díja átadásakor

A tanársághoz éppen úgy rendkívüli képességek kellenek, mint a művészséghez. S éppen úgy felvillannak a napi robot függönye mögül a csillagos percek, mint művészeknél az ihletett előadások. Ezek pedig hosszú távon visszhangoznak, megőrződnek a hivatásosnak induló tanítványokban, miként a „csak” zenekedvelőkben. (Valljuk be, mi, akik a pályán mozgunk, ez utóbbiakra gyakran még inkább áhítozunk, mint az előbbiekre…)

Noha a háború próbatételét nem kívántuk volna dr. Lakatos Istvánnénak, hálásak lehetünk, hogy a szerbiai Kúláról hozzánk vetette a sors. A Szegeden 1957-ben szerzett tanári diplomával Kalocsán virágoztatta fel az ének–zene tanítást, ahol 1994-es nyugdíjba vonulásáig a Kodály által alapított negyedik zenei általános iskola minden évfolyamában oktatott, közel fél évszázad alatt mintegy 6000 gyermeket.

A felső tagozatosok énekkarát vezette, az iskola 100 tagú kórusával „Éneklő ifjúság” hangversenyeken aratott sikert, s szerzett élményt dalosainak és hallgatóságuknak. Legendás tanár, akinek példáját számos diákja követte – csak néhány példát említünk: Fekete Gyula és Szigetvári Andrea zeneszerző kollégánk, s a néhány éve ugyanezzel a díjunkkal kitüntetett Újváriné dr. Illés Mária zenetörténész-tanár, valamint Nemes László Norbert, a Kodály Intézet volt igazgatója.

Gyermekei és unokái között is elhintette a zenészség magvait. Ha egy-egy tanítványával beszélgetek, már a tekintetekből és a mondatok dallamából érzékelem, milyen lehetett dr. Lakatos Istvánnétól, Klári nénitől tanulni. Díjunkkal képletesen csatlakozzunk ahhoz a 600 fős spontán kórushoz, amely nyugdíjba vonulásakor köszöntötte. De hiszen most is dirigálhatna minket: 89 évesen még száz fős énekkart vezényel!

Hollós Máté
Kép és forrás: Tóth Dani / Kék Madár Fesztivál / Facebook