Felavatták a piactérnél Nagyidai Sztojka Ferenc szobrát – A roma költő, műfordító, nyelvész mellszobrát Kállai András szobrászművész készítette el

Az ünnepély három Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét: előbb a magyar Himnusz hangzott el, majd a beás és a lovári cigány himnuszt, a „Zöld az erdő, zöld a mező” és a „Gelem, gelem” kezdetű dalt adta elő Nagy István, a Karaván Família Együttes vezetője, saját énekét gitáron kísérve, mivel a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának közelmúltban hozott döntése alapján mindkét éneket cigány himnuszként ismerték el.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

A továbbiakban Nagyidai Sztojka Ferenc Jókai Mórhoz című versét Lakatos Zoltánné, a Kalocsai Thália Társulat vezetője mondta el, majd előbb dr. Bagó Zoltán, Kalocsa város polgármestere mondott ünnepi beszédet, a megjelenteket először romani nyelven köszöntve, végül szintén cigányul búcsúzva az ünneplőktől.
A polgármester rámutatott:

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

„Hidat épített a magyar és a roma kultúra között”

Egy olyan ember előtt tisztelgünk, akinek életműve túlmutat saját korán, és aki a roma és a magyar kultúra közös örökségének fontos alakja: Nagyidai Sztojka Ferenc, Fardi előtt hajtunk fejet.”

Fardi költő, műfordító és nyelvészeti munkásságával maradandó értéket teremtett, hozzájárult a cigány nyelv megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához, ezért méltó arra, hogy Kalocsán is emléket állítsunk neki – jeletette ki Bagó Zoltán, majd a költő életművét méltatta.
Elmondta: a XIX. század második felében és a XX. század elején a roma származású emberek számára rendkívül korlátozott lehetőségek álltak rendelkezésre a tanulás, a tudományos munka vagy az irodalmi alkotás területén. Ennek ellenére

FARDI OLYAN TUDÁST ÉS MŰVELTSÉGET SZERZETT, AMELY SAJÁT KORÁBAN IS FIGYELEMRE MÉLTÓNAK SZÁMÍTOTT.

Több nyelven beszélt és írt, verseket alkotott, fordításokkal foglalkozott, valamint jelentős nyelvészeti munkát végzett. Munkásságának legfontosabb eredménye a magyarországi cigány nyelv dokumentálásához kapcsolódik.

NEVÉHEZ FŰZŐDIK A „ROMANÉ ÁLÁVÁ”, VAGYIS A MAGYAR ÉS CIGÁNY NYELV GYÖKSZÓTÁRA, AMELY A MAGYARORSZÁGI ROMANI NYELV EGYIK LEGKORÁBBI ÉS LEGFONTOSABB NYOMTATÁSBAN MEGJELENT NYELVÉSZETI EMLÉKE.

Az általa végzett munka hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi romani nyelv számos kifejezése, szóalakja és nyelvi sajátossága fennmaradjon az utókor számára, ezért a kutatók ma is fontos forrásként tekintenek erre a munkára.
Jelentőségét növeli, hogy

MUNKÁSSÁGA HIDAT ÉPÍTETT A MAGYAR ÉS A ROMA KULTÚRA KÖZÖTT.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Nem elkülönülésben gondolkodott, hanem a kölcsönös megismerésben. Munkái azt bizonyítják, hogy a nyelv, az irodalom és a tudás képes összekötni embereket és közösségeket.”

Kapcsolatba került József főherceggel, aki korának egyik legismertebb cigány nyelvkutatója volt. Az a tény, hogy Fardi munkája ilyen körökben is elismerést kapott, jól mutatja szakmai felkészültségét és tudományos igényességét – mutatott rá a polgármester, hozzátéve: költőként és műfordítóként szintén úttörő szerepet töltött be, művei azt bizonyítják, hogy a roma kultúra nem csupán a néphagyományban, hanem az írott irodalomban is jelentős értékeket hozott létre, aminek különös jelentőséget ad, hogy napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a különböző közösségek kulturális örökségének megőrzése és bemutatása.

Nagyidai Sztojka Ferenc életműve tehát jóval több egy helyi vagy egy közösségi emléknél. Munkássága a magyar kultúrtörténet része. Olyan ember volt, aki tudásával, szorgalmával és kitartásával maradandó értéket teremtett, és akinek emlékét méltán őrzi mostantól Kalocsa városa is.”

A polgármester a továbbiakban azt is fölidézte, hogy korábban már történt kísérlet a szobor felállítására, ám az akkori kihelyezés nem felelt meg a szakmai és jogi követelményeknek, amit rendezni kellett. Polgármesterként kötelességének tekintette, hogy a szabályokat betartva intézkedjen a hiányosságok orvoslásáról.
Ezért a szobrot eltávolították, a szükséges korrekciókat elvégeztették, figyelembe véve a szakmai zsűri és az illetékes szervek előírásait, majd a szükséges engedélyek birtokában előkészítettük a szobor mai, méltó felavatását.

Arra is emlékeztetett, hogy a személyét és a városvezetést a szobor eltávolítása miatt rasszista, kirekesztő szándékkal vádolták, aminek ez a nap adja a legjobb cáfolatát, ezért az őt korábban rasszistának mondó roma családoktól ünnepélyesen követelt bocsánatkérést és elégtételt.

Kalocsa városa végül méltó emléket állított Nagyidai Sztojka Ferencnek. Ez a szobor mostantól nem politikai viták jelképe, hanem az összefogás, a kultúra és az emlékezés jelképe (…) emlékeztető arra, hogy a valódi tisztelet nemcsak az emlékezésben, hanem a felelős cselekvésben is megmutatkozik”

– zárta beszédét a polgármester, megköszönve mindazok munkáját, akik a helyreállításban, az engedélyezési folyamatban és a végső megvalósításban részt vettek.

„Mérföldkő a kalocsai magyar és romaközösség életében”

Ezt követően Sztojka István, az Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának képviselője és Kulturális Bizottságának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait.

Ma egy olyan ember előtt hajtunk fejet, aki nem csak a roma közösségnek, hanem a magyar kultúrának is kiemelkedő alakja volt”

– kezdte beszédét Sztojka István.
Elmondta: Nagyidai Sztojka Ferenc, alias Fardi egy letelepedett roma családban született Uszódon 1855. március 12 én, amikor a cigány emberek számára a tanulás és a társadalmi felemelkedés ritka lehetőség volt. Ő azonban kitartásával és tehetségével utat tört magának, középiskolát végzett, majd katonai pályára lépett, és altiszti rangot szerzett. Több nyelven beszélt, anyanyelvén, a cigány nyelven is kiválóan alkotott, és költőként, műfordítóként és nyelvkutatóként maradandó értéket hagyott az utókorra, verseivel és fordításaival hozzájárult a cigány írásbeliség és irodalom fejlődéséhez.
Az elsők között volt, akik roma emberként saját népük nyelvét, történetét és értékeit beemelték az irodalom világába.

LEGJELENTŐSEBB MŰVE A MAGYAR-CIGÁNY GYÖK-SZÓTÁR, AMELY AZ ELSŐ JELENTŐS CIGÁNY NYELVI SZÓTÁRAK EGYIKE VOLT MAGYARORSZÁGON.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Munkássága példa arra, hogy a cigányság identitását megőrizve lehet alkotója és gazdagítója a magyar nemzet közös kultúrájának.

Nagyidai Sztojka Ferenc 1929-ben hunyt el szülőfalujában, Uszódon. Emléke arra tanít, hogy tiszteljük gyökereinket, becsüljük a tudást, és őrizzük meg mindazt az értéket, amelyet elődeink hagytak ránk – intett a szoborállítást kezdeményező roma aktivista, hozzátéve: Fardi személyében olyan roma példaképre emlékezünk, aki a nehézségek ellenére is maradandót alkotott, és akinek neve méltán foglal helyet a magyar és a roma kutúra nagyjai között.

Ez a nap mérföldkő és közös ünnep a kalocsai magyar és romaközösség életében. Büszkeség, tisztelet és összetartozás napja, amikor méltó módon hajtunk fejet egy nagy előd előtt, aki munkájával gazdagította a magyar és a roma kultúrát egyaránt”

– mondta Sztojka István, azt kívánva, a most felavatott szobor nemzedéken át őrizze Nagyidai Sztojka Ferenc emlékét, és inspirációt adjon minden fiatal számára, hogy hittel, tudással és kitartással kövesse álmait.

Végül köszönetét fejezte ki a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak a nagylelkű támogatásért, mert segítségük és együttműködésük nélkül Nagyidai Sztojka Ferenc szobrának megvalósítása nem válhatott volna valóra, valamint a város kéviselő-testületének és a cigány önkormányzatnak, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy emléket állíthassanak a kiemelkedő költő, író és műfordító munkásságának, és hogy örökségét a jövő nemzedékei számára is megőrizhessük.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

A szoboravató ünnepély végén Bagó Zoltán és Sztojka István közösen leplezte le a roma költő és fordító mellszobrát, amelyet a Cigány Szív Egyesület tagjai meg is koszorúztak, majd az egybegyűltek, köztük Rostás Attila, a Kalocsai Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke helyezte el a szobor lábazatánál a tisztelet virágait.
Végül az alkalom zárásaképpen a megjelentek közösen elénekelték a Szózatot.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

A hivatalos ünnepség után az előre tervezett programból végül kimaradt Kalocsai Fiuk egyik, talán legfiatalabb tagja kezdett el muzsikálni virtuóz módon tamburán, Nagy István gitárkíséretével.