Font Sándor: Kiemelt fejlesztési térségbe került Kalocsa, Paks középponttal –Kiírták a közbeszerzést a Paks II. konténervárosának, a Foktői úti laktanya szálláshellyé alakításának tervezésére

Az országgyűlési képviselő felhívta a figyelmünket: ugyancsak a Paks II-vel kapcsolatos fontos hír, hogy az állami tulajdonban lévő PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. két közbeszerzést írt ki. Az egyiket a közel 3200 lakóegységet magába foglaló, az új atomerőmű építésében közreműködő humánerőforrás elhelyezésére szolgáló „konténerváros”, valamint 

A KALOCSÁN IMMÁR A PIP KFT. TULAJDONÁBAN LÉVŐ FOKTŐI ÚTI LAKTANYA MINTEGY 3000-3500 MUNKÁS ELSZÁLLÁSOLÁSÁRA VALÓ ALKALMASSÁ TÉTELÉNEK MEGTERVEZÉSÉRE. 

Az elszállásolandók teljes létszáma csúcsidőben várhatóan 10-12 ezer fő. 

Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményt megkerestük. Eszerint a tervezési feladatokra 6,8 milliárd forintot, az ehhez kapcsolódó másik hirdetményben a tervellenőrzési feladatokra 561 millió forintot irányoznak elő. 

Az összesen 7,3 milliárd forint értékben kiírt közbeszerzés csak ahhoz képest látszik hatalmas összegnek, hogy az a tervezési, tervellenőrzési feladatokról szól. Ám 

AZ UNIÓS KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐBŐL AZ IS KIVILÁGLIK, A TERVEZŐI, ELLENŐRZÉSI MUNKA ÓRIÁSI ALAPTERÜLETET, SZERTEÁGAZÓ FELADATOKAT FOGLAL MAGÁBA.

• Minimum 115 800 négyzetméter alapterületen legalább 3122 darab lakóegység.
• Minimum 28 300 négyzetméter alapterületen megvalósuló iroda.
• Minimum 21 darab különálló, összesen minimum nettó 229.600 négyzetméter alapterületű épület építése.
• Minimum 15-20 darab különálló építési beruházás egyidejű megvalósítása.
• Egy összefüggő területen egyidejűleg több esetben is minimum 10-15 különálló épület és ahhoz kapcsolódó közmű és közlekedési beruházás építése. (Ez a kalocsai laktanya és a kapcsolódó beruházások)
• Olyan távvezetékek kiváltása, utak építése, valamint felújítása, amelyek az atomenergia-törvény hatálya alá tartozó létesítmények.
• Minimum 85.500 négyzetméter alapterületen ipari vagy logisztikai csarnok építése.
• Minimum 700 000 négyzetméteren legalább 20. 000 méter hosszú gravitációs szennyvízcsatorna és legalább 20. 000 méter hosszú ivóvíz-gerinchálózat megépítése.(Ebben is szerepel Kalocsa)

Kalocsán a laktanyát fejlesztik szálláshellyé

Az unós közbeszerzésről, az úgynevezett kerítésen kívüli beruházásokról a hvg.hu portál is beszámol, a cikk számos helyen idéz korábbi, február 17-i írásunkból.

„Csuka László Zoltán, a PIP ügyvezető igazgatója 2020 februárjában a Kalocsai Vállalkozói Klub fórumán azt mondta, az „orosz fél által megadott adatok szerint az építkezés csúcsidejében 12-13 ezer ember pluszként jelenik meg a térségben. Az emberek egy része átmenetileg tartózkodik itt, egy-két hétre, hónapra érkezik, de ezeknek a munkavállalóknak a lakhatásával is foglalkozni kell, ugyanis a magyar fél szerződésben vállalta, hogy térítés ellenében ugyan, de az orosz félnek megteremti a lakhatási feltételeket” – olvasható a Kalohirek.hu beszámolójában.

Mintegy ezer főt kell elhelyezni lakásokban, különböző helyszíneken. A másik nagy feladat a tömegszállás biztosítása, 7-8 ezer főnyi munkás részére” – mondta Csuka. A két szám azért nem adja ki a 12-13 ezer főt, mert az orosz fél abban gondolkodik, 3-4 ezer munkavállaló magyar vállalatoktól, leginkább a környékről érkezik.

A SOK EMBER ELSZÁLLÁSOLÁSÁT RÉSZBEN A KALOCSAI OLDALON OLDJÁK MEG, A HASZNÁLATON KÍVÜLI FOKTŐI ÚTI LAKTANYÁBAN. 2019. 

december 23-án a honvédség visszaadta a Magyar Államnak az objektumot, amelyet aztán könyv szerinti értéken a Paks II.-ért felelős miniszter tőkeemelésként vitt be a társaságba. Így immár a PIP Kft. rendelkezik a laktanyával. A laktanyán belül 45 ezer négyzetméter területet kell felújítani, a négy főépületben 3000-3500 ember elhelyezését tervezik. „Ekkor még nem beszéltünk a tereprendezésről, különböző sportlétesítmények megépítéséről, mert ezeknek az embereknek hasznos elfoglaltságot, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget, üzleteket, a legkülönbözőbb szolgáltatásokat kell biztosítani” – mondta Csuka. A PIP az üzletek (lesz a laktanyában fodrászat, élelmiszerüzlet stb.) üzemeltetését ki fogja adni külsős vállalkozásoknak” – idéz a gazdasági portál a KALOhírek anyagából, majd az idézetet azzal folytatja: Pakson konténerváros épül, és egy híd Kalocsához.

A Duna paksi oldalán nincs egy a kalocsaihoz hasonló jól körülhatárolt, meglévő objektum. Ezért egy 3500-4000 fő befogadására alkalmas, de kerítéssel körbezárt konténerpark épül, beléptető rendszerrel. Annyi lesz a különbség, hogy az építés technológiája eltér, de mindenben a magyar, az EU jogszabályoknak megfelelő, kulturált lakhatási körülmények és környezet kialakításáról van szó, utcákba rendezve, sportlétesítményekkel”– ígérte a PIP ügyvezetője Kalocsán.

Kalocsa ugyebár a Duna túloldalán van, ezért a két település közé új hidat építenek. Ennek kivitelezője még nincs meg, így a híd legkorábban 2023-ra készülhet el, vagyis később, mint ahogy (legalábbis Csuka szavai alapján a hivatalos várakozások szerint) az erőmű építése elkezdődik a gödörnyitással. Ezért az építkezésen dolgozók elszállásolása a paksi oldalon kezdődik, a kalocsai laktanyát a híd átadása után kezdik majd megtölteni.

A híd 946 méter hosszú lesz, 10 támaszon álló, 2×1 sávos. Az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánította a kormány, így a híd a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is. A kivitelező ugyan még nincs meg, de az előkészítő munkálatok már zajlanak a területen”– írta meg portálunk mellett a hvg.hu által idézett 24.hu. is. 

Paks-, Kalocsa és környéke kiemelt térség lett

Font Sándor portálunk megkeresésére elmondta: „Varga Mihály és Süli János miniszterekkel konzultálva módosító indítványt nyújtottam be a törvénytervezethez, amelyet az Országgyűlés május 5-én elfogadott, hogy a térség idetartozó településeinek fejlesztési elképzeléseit egységes koncepcióban lehessen kidolgozni. Nem kérdéses, ebből a szempontból nekünk a Duna bal parti települései a fontosak”- nyilatkozta Font Sándor országgyűlési képviselő portálunknak.