A kalocsai 101. számú Tomori Pál cserkészcsapat az 1921-22-es tanévben alakult a Kalocsai Magyar Királyi Állami Fiúiskolában, melynek élén Kollányi Ödön állt. A 25 taggal létrejött csapat parancsnoka Báthy Zoltán tanár volt, aki 1926-ig volt parancsnok. Őt Gergely Béla, majd Abaffy Mihály követte, kinek katonai szolgálata miatt a csapat 1943-44-ben nem működött.
A csapat életét a rendszeres munka jellemezte. Hetente tartottak őrsi órákat, és havi szinten csapatprogramokat. Kirándulásokat szerveztek a környékbeli falvakba, melyek során az elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudták. A csapat működését Simon János, Dóra Tibor, Szvétek Sándor Beke Sándor Kókai Sándor segédtisztek segítették.
Az évek során a cserkészmozgalom népszerűsödésével megalakult Kalocsán a 854. számú Filippinum, a 874. számú Szent László cserkészcsapat is. A világháború után a cserkészmozgalmat tudatosan elsorvasztották, és maradványát a Magyar Úttörőszövetségbe olvasztották bele. Kalocsán is több volt cserkészvezető dolgozott az úttörők között, de voltak olyanok is akik titkos cserkészfoglalkozásokat tartottak, erről Kalocsán is vannak adataink.
1989-ben Szabó József a belvárosi plébánia akkori káplánja, az ifjusági hittanos közösségre alapozva szervezte újjá a cserkészetet városunkban. Hivatalosan 1991-ben indult újra a munka, ez év áprilisában folyamodott a cserkészszövetség országos vezetéséhez, hogy hivatalosan is a legrégebbi csapat nevét vehesse fel az újjáalakult közösség. A kezdeti munkához Kollányi Ödön leszármazottai nyújtottak nagy segítséget. A csapat parancsnoka mindig a belvárosi káplán volt, Menyhárt Sándor atya azonban látva a gyakori személycseréket, Baranyi Pálra ruházta át a tisztséget. Pali bácsi 1995-től egészen 2007-ben bekövetkezett haláláig volt parancsnok. Cserkészet iránti elhivatottságát mutatta, hogy súlyos daganatos betegen is részt vett a táborozáson. Utóda Kiri Dániel lett, majd Dr. Körmendy Szabolcs vette át a vezetést, aki 1993-ban tett cserkészfogadalmat, és 1995 óta parancsnok-helyettesi tisztséget töltött be. A csapat átlag létszáma 40-50 fő között mozog. Táboroztak a Bakonyban Pilisben, Mátrában Börzsönyben, Gerecsében, Vértesben, Zselicben, Tisza és Dunaparton Tolnai dombságban és a Keszthelyi hegységben. Az elmúlt harminc évben több száz gyermekkel foglalkoztak. Az őrsi órák heti rendszerességgel zajlanak, melyet a Cserkészszövetség által szervezett képzésen részt vett őrsvezetők tartanak. Az ő munkájukat fogja össze a felnőtt vezetés, akik közül jelenleg három egyetemista cserkész is segédtiszt képzésen vesz részt. A cserkészév megkoronázása a nyári nomád tábor, mely során az erdőben, lakott területtől távol tudják a fiatalok az év közben tanultakat gyakorlati tudásra is átváltani.
A cserkészet kortól független mozgalom. Vannak olyan tagjai akiket éppen gyermekeik hoztak a csapatba, de többségük az általános iskolás, gimnazista korosztályba tartozik. Nevelési célja Sík Sándor szerzetes költő és cserkészvezető szavaival Emberebb embert, magyarabb magyart nevelni, mely napjainkban is ugyanúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt.
legfrissebb videók
