Megyei SECAP fórum Kalocsán - Követendő példa a bátyai mintaprojekt lehet

A rendezvényt dr. Bálint József nyitotta meg. Kalocsa város polgármestere köszöntő beszédében kifejtette: mint a Paksi Atomerőmű társadalmi ellenőrzését tömörítő települések társulása (TEIT) elnöke azt a véleményt osztja, hogy a környezetvédelmi céloknak való megfelelés érdekében az atomenergiát és más környezetkímélő technológiákat optimális arányban kell ötvözni, de szükség van egy alaperőműre. Bálint József felhívta a figyelmet, hogy Kalocsán TEIT bemutatóterem és ÖKOPONT működik, mindkettő sokat tesz a környezettudatos életvitel és magatartás terjesztéséért.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

Gaál László, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. klímaszakértője „Hogyan készül egy SECAP?” című előadása bevezetőjében  ismertette, hogy az angol mozaikszó, a SECAP magyar fordításban az Európa Bizottság által létrehozott Polgármesterek szövetsége nevű szervezete standard, hiteles, uniós módszertana és eszköze a települési klímavédelmi akciók tervezéséhez, végrehajtásához és nyomon követéséhez.

Mint elhangzott, a SECAP új szemléletet és lehetőségeket ad megyei és helyi szinten Jelentősége kiemelt, hiszen a 2021-től induló EU pályázati ciklusban 8200 milliárd forintról 6500 milliárd forintra csökken az EU támogatások összege. Mindeközben a fejlesztések feltétele lesz, hogy az adott település, vagy települések alkotta konzorcium rendelkezzen környezetvédelmi és klímavédelmi akciótervvel.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A SECAP tehát olyan eszköz, módszertani útmutató, amely a hosszú távú gondolkodás mellett az egyes fejlesztések megvalósítását segíti. A cél az, hogy a 2008-as bázis évhez képest 2030-ig 40 százalékkal csökkentsük a széndioxid kibocsátást. Az a település, amely egyszer belekerül a rendszerbe, vállalja, hogy ennek a folyamatnak gyakorlatilag soha nem lesz vége. Ilyen okokból a SECAP elfogadásához a képviselő-testületek jóváhagyása szükséges. Fontos még, hogy az önkormányzatok kétévente kötelezően felülvizsgálják a kibocsátási értékeket – fogalmazott Gaál László klímaszakértő.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat részére készített megyei SECAP-ot dr. Kukely György, a Megérti Kft. munkatársa mutatta be. A szakember kiemelte: a terv készítésénél az épületüzemeltetés, a közvilágítás és a közlekedés kapott kiemelt figyelmet. A tervezésnél a lakóépületeket, szolgáltató épületeket, a távhőellátást, a megyei önkormányzat épületeit, a közvilágítást, az egyéni és közösségi közlekedést, a teherszállítást, az önkormányzat járműflottáját mind – mind figyelembe vették a szakemberek. Az előadó feltételezése szerint a technológiai fejlődés önmagában jelentős káros anyag kibocsátás csökkenést hozhat, de ez nem nélkülözi az akcióterv célkitűzéseinek megvalósítását. Dr. Kukely György aláhúzta, az éghajlatváltozás miatt a jövően még hangsúlyosabban kell foglalkozni az aszály és a belvíz okozta problémákkal.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

Fekete Csaba, Bátya község alpolgármestere a megyei önkormányzat konzorciumi tagjaként elkészült községi SECAP mintaprojektet mutatta be. A szakemberek és a jelen lévő polgármesterek körében egyaránt nagy érdeklődéssel kísért előadás gyakorlatilag a megyei SECAP tematikája szerint ismertette a községben elkészült akciótervet. Az alpolgármester hangsúlyozta:

BÁTYA AZÉRT CSATLAKOZOTT ELSŐKÉNT A KONZORCIUMHOZ, MERT OLYAN KLÍMAVÉDELMI MINTATELEPÜLÉS SZERETNE LENNI, AMELY PÉLDÁT MUTAT A HASONLÓ MÉRETŰ TELEPÜLÉSEKNEK.

Mint az alpolgármester kifejtette, a község akciótervében 27 intézkedést fogalmaztak meg. Ám ezek olyan fejlesztési célok, amelyekre majd a lehetőségek függvényében kell megtalálni a pályázati forrásokat és lehetőségeket a következő években, évtizedekben. Az előadó leszögezte: a települési SECAP terv megvalósításához az önkormányzat egymaga kevés, hiszen nagyon szűk területre van közvetlen ráhatása. Ugyanakkor kommunikációval, szemléletformálással nőhetnek a lehetőségei – mondta az alpolgármester.

Fekete Csaba azt is megosztotta a résztvevőkkel, hogy a felmérések kiderült: Bátyán a lakóépület állomány erős kihívások elé állítják a lakosságot. A házak többsége nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek. Ugyanakkor a középületek vonatkozásában jelentős fejlesztések történtek az utóbbi két évben.

Az előadó rámutatott: Bátyán a magánhasználatban lévő járművek átlag életkora 13,5 év. Azt szeretnék, ha ez az átlag 2030-ra a 10 évet érné el. Az éghajlatváltozás káros közegészségügyi hatását szemléltetve Fekete Csaba elmondta:

A NYÁRI HŐHULLÁMOK IDEJÉN 20 SZÁZALÉKKAL NŐ AZ ELHUNYTAK SZÁMA A KÖZSÉGBEN.

Ez azt bizonyítja, hogy a nyári hővédelem területén is jelentős előrelépésekre van szükség. Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy Bátya részt vesz az országban 5 kiválasztott mintatelepülésen megvalósuló úgynevezett LIFE-MICACC projektben. A mintaberuházással a különböző települési vízmegtartó megoldásokat tesztelik, majd ezeknek a tapasztalatoknak az összegzése kerül a Kormány elé. Fekete Csaba a mintaprojekt indításának szükségességét azzal magyarázta, hogy

HAZÁNKAT AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VÁRHATÓAN A GLOBÁLIS ÁTLAGNÁL SÚLYOSABBAN FOGJA ÉRINTENI.

Az átlaghőmérséklet 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet, ráadásul a csapadékmennyiség csökkenése és szélsőségesebb eloszlása várató.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A szakmai napot Pej Zsófia, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ munkatársa előadása zárta. A szakértő prezentációját arra a három gondolat építette fel: alkalmazkodjunk a körülményekhez, készüljünk a változásokra, erőnkhöz mérten próbáljuk mérsékelni a károkat.

A fórumsorozat következő helyszíne Kiskunhalas és Jánoshalma lesz, mindkét rendezvényt február 20-án, szerdán tartják a délelőtti, illetve a délutáni órákban.