A közoktatás élvonalába tartozó szakembereket, dr. Maruzsa Zoltánt, az EMMI helyettes államtitkárát, dr. Hafiek Andreát, az Információs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetőjét, Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ elnökét, valamint Iszák Tibort, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökhelyettesét köszöntötte házigazdaként Fekete Antal, a Bajai SZC Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma tagintézmény-vezetője október 16-án, az intézményben rendezett fórumon. A Nemzeti Pedagógus Kar szakmai rendezvényén számos, a jelen és a jövő oktatását meghatározó, formáló kérdésről kaptak áttekintő képet a megyéből érkezett pedagógusok.
A tanácskozás résztvevőit dr. Bálint József polgármester és Virág Tibor, a Bajai Szakképzési Centrum főigazgatója is köszöntötte, majd az első prezentációt dr. Hafiek Andrea tartotta meg.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője „Kihívások és válaszok a szakképzésben és felnőttképzésben” című prezentációjában nagy ívű, a jövő oktatását is felvázoló kérdésekkel foglalkozott. Mint elhangzott, 2020-ra az alapvető készségek több mint egyharmada azokból a készségekből áll össze, amelyek napjainkban még nem tekinthetők nélkülözhetetlennek az egyes munkakörök betöltéséhez. A jövő munkahelyei és a Z generáció (a mai harmadik osztályosoktól 25 éves korig) számára elérhető munkák 65 százaléka jelenleg még nem is létezik.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A MUNKAERŐVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZNAK, FELÉRTÉKELŐDNEK AZ EMBERI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK.
Ezek közül is új elemként az érzelmi intelligencia és a kognitív rugalmasság. Európai összehasonlításban magas a korai iskolaelhagyók aránya, mely kihívás elsősorban a szakközépiskolákban jelentkezik. Az ezekre a kérdésekre adandó válaszok között első helyen áll, hogy az ipar igényeire hatékonyan működő reagálási rendszert kell kialakítani. Tovább kell erősíteni a keresletvezérelt duális modellt, vonzó szakmai karriert nyújtó képzést kell kialakítani, rugalmas tanulási lehetőséget kell nyújtani a felnőttképzésben résztvevőknek. Mindennek feltételeként pedig professzionálisan működő intézményrendszert kell megteremteni.
Már az induló osztályoknak vonzó lehetőségként kell kínálni a technikusi oklevelet, illetve az OKJ szakképesítés megszerzését. A képzési rendszerben a valós, keresletvezérelt duális modellt kell követni. Ennek érdekében tovább erősödik az ágazati, valamint vállalati képzőközpontok kialakítása, a tanműhelyek fejlesztése, biztosított az iskolákban oktató szakmai tanárok vállalati továbbképzése – mondta a főosztályvezető.
Dr. Hafiek Andrea arra is rámutatott: a 21. századi szakképző iskolák fejlesztését például a Győri Pilot Programnak megfelelően szeretnék továbbvinni. A szakember a felnőttképzést érintő változások között említette, hogy
A FELNŐTTOKTATÁSBAN CSÖKKENTENÉK A KÉPZÉSI IDŐT,
minősített vizsgaközpontok támogatnák a kimentszabályozást, de a távoktatás bevezetésével is növekedne a felnőttoktatásban résztvevők száma. Mindezek megvalósulása érdekében Szakképzési Innovácós Tanácsot működtetnek, amelyben az ágazati minisztériumok mellett a Kamarák, az Ipartestület, érdekképviseleti szervek, a Pedagógus Szakszervezet és a Nemzeti Pedagógus Kar is részt vesz – zárta előadását dr. Hafiek Andrea, az Információs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője.
Dr. Maruzsa Zoltán, az EMMI helyettes államtitkára a „korai iskolaelhagyás csökkentése, a pedagógusok foglalkoztatása terén szükséges lépések, a mérés, értékelés rendszerének fejlesztése, a vezetői életpálya koncepció” címszavakra felfűzött előadásában a vezetői életpálya modellről szólva azt hangsúlyozta: gyakran szembesülnek azzal, hogy a meghirdetett vezetői álláshelyre egy pályázat érkezik. Ez részben az anyagi megbecsülés hiányával függ össze, ezért ezen a téren előrelépést terveznek. Ám emellett a pedagógus bérek emelését és szinten tartását is legalább ilyen fontos feladatnak tekintik.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A helyettes államtitkár azzal folytatta: ugyan az épített infrastruktúra fejlesztése, tornatermek létesítése területén jelentős előrelépések történtek, de ezeket a fejlesztéseket folytatni szükséges. Mint elhangzott, a nyelvoktatás, a közoktatáson belüli esélyteremtés, például a Híd program, a tankönyvellátás, a pedagógusképzése új rendszere, az állami intézményfenntartás további fejlesztése, az Új Nemzeti Alaptanterv bevezetése, a pályaorientáció és pályakövetés szintén része a stratégiai gondolkodásnak és megvalósításnak. A helyettes államtitkár színes, élvezetes stílusban tartott előadását a közönség intenzív tapssal ismerte el.
A közel három órás szakmai fórum Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ új elnökének a Kréta napló bevezetéséről és annak tapasztalatairól szóló összegzésével zárult. Az elnök asszony előadásáról, a Kréta napló pedagógusok és szülők általi fogadtatásáról külön cikkben számolunk be.
A Bajai SZC Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma intézményben megtartott fórumon jelen volt a megye mindhárom tankerületének vezetője, illetve megbízottja, valamint a megye mindhárom szakképzési centruma főigazgatója. Az esemény a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagjainak kihelyezett elnökségi üléséhez kapcsolódott, amit október 15-én délelőtt a Dózsában tartottak, majd a résztvevők intézménybejárásra mentek.
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!