A két szakember az első NemArt Fesztiválon is tartott előadást, akkor a tudatmódosító szerek és a kreativitás kapcsolatáról. A függőség kérdése, persze, akkor is szóba került, most azonban kifejezetten az volt a téma: hogyan vezethet a „mélypont” a gyógyuláshoz, milyen segítségre számíthat a függő beteg, ha fölismeri, hogy amerre tart – lefelé –, már nincs tovább, az út a pusztulásba vezet.
Kitanics Márk klinikai szakpszichológus és Bagó István addiktológiai konzulens mindennapjaihoz tartozik, hogy terápiás keretek között segítik a gyógyulni vágyó függő betegek fölépülését. A gyógyulás rögös útjáról, a betegek kapaszkodóiról és buktatóiról, a társadalmi megítélés szerepéről is szólt a II. NemArt Fesztivál keretében a Pilvax Hotel étkezőjében tartott előadásuk.
Hasonló témakörben már az első NemArt Fesztiválon is előadott a két szakember, akkor a szerhasználat árnyoldalai helyett annak a társadalmat, emberi kultúrát előmozdító, kreativitást élénkítő hatásai álltak az előadás középpontjában – bármilyen furcsán hangzik ez a ma embere számára, ilyen is van, gondoljunk csak a művészvilág gyakori szerhasználatára.
Igaz, arra nincs recept, hogy ezek az „előnyök”, vagy az egyént és környezetét pusztító hatások dominálnak egy-egy szerhasználó életében, sőt, a kettő nem is zárja ki egymást – gondoljunk csak például Ady Endrére!
Sajnos, az esetek többségében inkább a pusztító következmények jelentkeznek, sokszor kizárólagosan. Ehhez hozzájárul a társadalmunkat jelenleg jellemző megbélyegző hozzáállás és azt ezt kísérő szégyenérzet is, amely a függő személyt ördögi körbe sodorja: a szégyen tompítására újra meg újra ahhoz a szerhez nyúl, legyen az kábítószer vagy alkohol, amelyet kezdetben csak a közérzetének javítására, feszültségoldásra használt.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Az alkoholról elhangzott: az ugyanolyan kábítószer, sőt, a legsúlyosabbak közül való, a heroinhoz hasonló mértékben pusztító hatású a testi egészségre és a személyiségre nézve is, és csak a törvények tesznek köztük különbséget.
Ez is mutatja, hogy a függőségek és a függőséget okozó szerek vagy magatartásformák megítélése kultúrafüggő: van, ahol egyes szerek használata engedélyezett, sőt a közösségi élet elfogadott részét képezik, mint például a nálunk legális alkohol, amely az iszlám világban – vallási okokból – a legszigorúbb tabuk közé tartozik.
A „fordulat”
A lejtőn lefelé csúszó függőnek leépülnek szociális kapcsolatai, illetve azok is a szerhasználathoz, vagy más függőségéhez, például játékfüggőséghez kötődnek, míg végül eléri a mélypontot – ez lehet a fordulópont, amikor fölismeri a betegségét, és keresni kezdi kiutat, a kapaszkodókat, elkezd másképpen tekinteni önmagára és mindenre, amivel és akivel kapcsolatban áll, így elindulhat a változás felé.
Erről szólnak András Róbert tapasztalati segítő korábban portálunkon is közölt, az alkoholizmusból való szabadulásról szóló írásai, „Bufurc bácsi meséi” is. Bufurc bácsi ebbéli, ma már képzett segítőként végzett tevékenységét Bagó István is említette.
Az anonim csoportok szerepe
Ha a függő személy fölismerte betegségét, kihez fordulhat? Ezzel kapcsolatban – a gyógyellátás mellett – az úgynevezett anonim csoportok kerültek szóba. E csoportok történetéről és meglepően hatékony működésükről is sok érdekes információval gazdagodott a mintegy másfél órás előadás során a hallgatóság.
E csoportokban megbélyegzettség nélkül, őszintén beszélhetnek problémáikról a betegek, egymást támogatják, egymás példáiból erőt gyűjtve haladhatnak tovább a gyógyulás útján, amelynek első lépése a felismerés, a „paradigmaváltás”, amikor a beteg elkezd másképpen tekinteni a függőségre és önmagára.
Ekkor indulhat el az anonim csoportok által alkalmazott 12 lépés útján, amely a gyógyuláshoz vezet. Érdekesség, hogy a 12 lépésből csak az első és az utolsó vonatkozik kifejezetten az egyénnek a függőséget okozó dologgal való kapcsolatára, a többi a személyiség és életvezetés egyéb vonatkozásait célozza meg.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Újabb keletű a hozzátartozói csoportok mozgalma – a függőség ugyanis számukra is kihívást jelent, az ő életüket és a családjukét is nagyban befolyásolja, és sokszor tanácstalanul állnak a probléma előtt. A paradigmaváltásra ezért az ő esetükben is szükség van, hogy a beteget támogassák, de semmiképp se gátolják a gyógyulás útján.
Hazánkban az önsegítő anonim csoportok mozgalma már viszonylag jól kialakult, aki keresi velük a kapcsolatot, szinte minden városban megtalálhatja.
A hozzátartozói csoportokról viszont sokan még nem is hallottak, esetleg az érintett hozzátartozók közül sem. Ezzel kapcsolatban az a jó hírünk van, hogy az érintetteknek épp e hétvégén Kalocsán is módjuk lesz bepillantást nyerni a hozzátartozói csoportok tevékenységébe.
Hozhat-e fordulatot a szigorítás?
A kábítószerekkel kapcsolatos törvények nemrégiben történt szigorításával kapcsolatban föltett kérdésre Kitanics Márk által adott válaszból kiderült: a megszigorított törvények a kínálat szűkítésében hozhatnak eredményeket, de e mellett a megelőzés, ártalomcsökkentés terén is előrelépésre volna szükség.
Ugyanakkor a függőségek terén az új szabályozástól a szakember áttörést nem vár, hiszen a tapasztalatok szerint a függő személyek aránya a társadalmi megítéléstől és elvárásoktól, illetve a jogszabályi környezettől függetlenül mindig és mindenütt 10% körül van, amin várhatóan az új törvények sem fognak változtatni.
Másfelől a megbélyegzettség, üldözöttség érzésének fokozása sem járul hozzá a probléma enyhüléséhez.
A Fókuszban Podcast legújabb adásának vendége Font Sándor országgyűlési képviselő, akivel országos politikai kérdésekről, a közösségi média erejéről, fejlesztésekről, az uszoda bezárásáról és az 51-es út helyzetéről is beszélgettünk, de a politikus azt is megosztotta, mit gondol dr. Bagó Zoltán polgármester levelezéséről.