A napokban több tucat, „reklámhordozó berendezés eltávolítására” tárgyú felszólító levelet küldött ki a Kalocsai Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztálya. A dr. Bálint József polgármester által jegyzett levél 15 napos határidő kitűzése mellett kötelezi a címzetteket, hogy a közterületen általuk elhelyezett reklámtáblákat és az azokat tartó oszlopokat, kereteket távolítsák el, ezzel egyidejűleg a közterületet állítsák helyre. A felszólítás első körben azoknak szól, akiknek eddig határozott idejű szerződésük volt reklámtábla kihelyezésére, de az bármilyen okból megszűnt. Ám a törvény erejénél fogva már az önkormányzattal határozott időre kötött szerződések sem hosszabbíthatók meg. Mi több, a határozatlan időre kötöttek is végleg hatályukat vesztik 2020 decemberében. Tehát aki most kapott levelet, az nyugodtan hozzá foghat a munkához, megint mások a szerződésük lejártának napján. A lényeg, hogy 2020 decembere után már mindenki tiltólistán lesz.
Mielőtt a jogi hátteret megvilágítanánk, talán érdemes felvázolni azokat a reakciókat, amit a levél az érintettekből az elolvasást követően kiváltott.
Reakciók kereszttüzében
„Ugyan már, megint a kicsiket ütik! Bezzeg majd az Aldi, a Tesco, a Spar, az összes többi multi nem kap ilyen felszólítást!... Honnan tudjam, ezelőtt 15-20 évvel milyen feltételekkel kötöttem a szerződést, ami már régen nincs meg, most hol keressem?... Mi köze az önkormányzatnak ahhoz, hogy én az 51-es főút mellett kihelyeztem a reklámtáblámat? Az út az Állami Közútkezelő kezelésében van, attól kértem hozzájárulást, de az soha, így most sem szólt semmit.”
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
Mit mond a jog, mire kötelez?
Szűk két éve annak, hogy kihirdették a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt. Tavaly áprilisban ennek a törvénynek a végrehajtására, mintegy útmutatásnak jelent meg a 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet, amely immár pontosan, kottára meghatározza, hogy közterületen, közterületről látható magánterületen milyen módon lehet elhelyezni reklámhordozó berendezést. A jogszabály ennek a mikéntjébe, tehát a szabályozásba az önkormányzatokat is bevonja, amelyek településképi rendeletükben határozzák meg, hogy náluk milyen méretben és technológiával helyezhető el reklámhordozó. A helyi rendeletalkotás korlátja, hogy a Kormány azt is előírja: reklámhordozó közzétételére kizárólag utcabútor (például pad) használható. Mint tudjuk, Kalocsán kevés az utcabútor, így ennek a lehetősége a gyakorlatban is elég korlátozott lenne. Nem beszélve arról, hogy műemléki környezetben elég furcsán festene az a pad, amelynek mondjuk a hátlapja színes reklámtáblából áll. Talán szerencse, hogy Kalocsán ezen nem kell törnünk a fejünket, ugyanis a Városrendezési Terv övezeti besorolása szerint „Kalocsa város közterületén reklámhordozó berendezés nem helyezhető el.” Marad tehát az üzlet, egyéb ingatlan homlokzata, de erről majd később.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
Nyugodjon meg mindenki és nyugodt lesz – Nincsenek kivételek!
Ennyi kitérő után talán már érthetőbben tudunk választ adni a füstölgők első felindulásában elhangzott kérdéseire. Először is! Nincs kicsi és nagy,
a szabályozás az egyéni vállalkozóra éppúgy vonatkozik, mint a részvénytársaság vezetőjére.
Az Aldi, Tesco, a Spar, az összes multi, de nyugodtan ide sorolhatjuk a benzinkutakat is,
nem közterületen, hanem az általuk megvásárolt magánterületen, jellemzően a parkolókban állították fel
az úgynevezett hirdetési totem oszlopaikat. Tehát rájuk nem vonatkozik a rendelet, mert az nem köz-, hanem magánterület. A reklámtábla kihelyezését engedélyező szerződések természetesen megtalálhatók az önkormányzatnál. Már csak azért is, mert évente ezért fizetni kellett. Annak aki nem fizetett, értelemszerűen megszűnt a szerződése.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A várost járva azt tapasztaltuk, hogy számos vállalkozás reklámtáblája még kint van, de a cég már régen megszűnt, vagy nem a tábla szerinti helyen, esetleg másik néven működik. Az önkormányzatnak igenis van köze az 51-es főút mellett kihelyezett reklámtáblákhoz, mert azok a város közterületén találhatók. A tábla tulajdonosának csak hozzájárulást kellett kérnie az Állami Közútkezelőtől, az engedélyt az önkormányzat ennek birtokában adhatta meg. A Közútkezelő csak azt a szempontot vizsgálta, hogy a reklámtábla a közlekedés biztonságát veszélyezteti-e, illetve az út karbantartását, tisztítását nem akadályozza-e.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A kiküldött levél nem alaptalanul zárul azzal:
ha a törvény és a kormányrendelet alapján 15 napon belül nem távolítják el a reklámhordozót, az ügy a Járási Hivatal szabálysértési hatóságához kerül és a végrehajtási eljárást is lefolytatják.
Most és hosszú távon tehát azok menekülnek meg ettől a macerától, akik ezeket a reklámhordozókat, jellemzően táblákat, fényreklámokat eddig is a saját ingatlanjuk homlokzatán helyezték el.
Az önkormányzat először a saját portáján söpörjön!
Azért tegyük szívünkre a kezünket, ha kulturált városban szeretnénk élni, jogszabályi kötelezés nélkül is érdemes azt a sok esetenként rozsdás, ízléstelen, minden egységes megjelenést nélkülöző reklámtáblát és annak tartóoszlopát eltávolítani.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
Ugyan az önkormányzat előbb vagy utóbb, szépen vagy csúnyán, minden bizonnyal rendet vág majd ezen a területen, de azért kicsit magába is nézhetne. Néhány fotót készítettünk arról, hogy egy-egy utcanévtábla, az önkormányzat által kihelyezett útbaigazító tábla milyen szégyenteljes állapotban van. E tekintetben sajnos a környék összes, még a legkisebb települése is megelőz bennünket. Ráadásul a városon áthaladók talán ebből a látleletből is következtetést vonnak le rólunk. Na ne túlozzunk, elsősorban az önkormányzatról, amelynek szintén össze kell magát kapnia, mert a közterületek rendje, tisztasága, az utcanév, az útbaigazító táblák állapota jó ideje nem az erőssége.
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!