Míg néhány héttel ezelőtt egymást érték az ünnepi alkalmak, (harangszentelés, harangdaruzás, Áder János látogatása, Szent Asztrik ünnepe, térfeltárás) addig mostanra mintha nyugvópontra jutott volna a kalocsai Szentháromság tér. Bizonyos szempontból ez történt.
Amikor a munkálatok állapota felől érdeklődünk, mint mindig, most is Vörös Mártához, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye főépítészéhez fordultunk, aki maga is nyugtázta, hogy valóban lelassultak a tér újraburkolását megelőző – kötelezően elvégzendő – régészeti feltárások.
Forrás: Tóth Barna / KALOhírek
A szakember elmondta, hogy korábban az esőzés, a napokban a havazás és a hideg szabott gátat a munkavégzésnek. Emlékeztetett, hogy ahhoz, amit most csinálnak, elvileg már áprilisban rendelkeztek a szükséges engedélyekkel, egyes gáncsoló tényezők miatt mégis szűk féléves csúszással kapott tényleges zöld jelzést a projekt – így elkerülhetetlenül belecsúsztak a télbe. A földből előkerült, illetve vélhetően benne lévő maradványok állagát tekintve pedig az esős, saras időben nem lehet nekiállni azok feltárásának.
A legkorábbi időszak, amiből már kerültek elő beazonosítható emlékek, az a barokk építés ideje. Nagyon sok bezuhant kődarabot és faltestet rejt a téren a föld, amelyekből helytelen következtetéseket lehet tisztázni, vagy újakat levonni. Egy korábbi feltételezés szerint például volt egy fiatornya is a főszékesegyháznak, amelyre eddig semmilyen konkrét jelet nem találtunk sem a felújítás, sem a térmunkák során. Ilyen építészeti megoldásokból a Halászbástya épületén látható rengeteg.– meséli Vörös Márta.
Azért tűnik úgy, hogy egy lassú folyamat, ami most történik, mert valóban az. Sőt, szinte biztos, hogy a tél teljesen meg is fogja állítani ezt – tekintett a jövőbe az építészmérnök, megerősítve korábbi nyilatkozatát, miszerint olyan aprólékos, mélységi régészeti feltárást, amilyen a Főszékesegyház padozata alatt történt, nem terveznek a Szentháromság téren.
Forrás: Tóth Barna / KALOhírek
Azt viszont nyomatékosította, hogy ha arra utaló nyom kerülne elő, hogy korai építmény, vagy korábbi templomidőkből létező műhely-nyomokat rejt a föld, azokat pontszerűen fel fogják tárni. Ennek lényege, hogy ha megtartható falmaradványra lelnek, akkor az semmiképpen ne temetődjön vissza, hanem kerüljön megtartható és megmutatható formába.
Rekordösszeggel zárult az idei, XXXIV. Kék Madár Fesztivál: Lakatos György fesztiváligazgató ma délelőtt stúdiónkban, a Fókuszban Podcast vendégeként számolt be róla, hogy átlépték a 10 millió forintos határt. A teljes beszélgetés már elérhető a KALOhírek felületein!