Bíróság elé áll a férje fejére baltával három-négyszer lesújtó szakmári asszony

A rendőrség tájékoztatása szerint: „a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya életveszélyt okozó testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást folytatott egy 38 éves szakmári lakossal szemben.

Baltával sújtott le háromszor férje fejére a szakmári asszony – Három hónap távolságtartás után fogadta vissza a férfit

„Bízom abban, hogy nem ítélnek el, de ha elítélnek, így jártam. Majd kibírom valahogy, de ennek a helyzetnek valakinek már véget kellett vetnie, annyit szenvedtem a gyerekekkel.”

bővebben ...

A nő idén április 13-án a késő esti órákban veszekedett az ittas állapotban lévő férjével. Otthonukban a férfi több alkalommal megütötte feleségét, akit eközben szidalmazott is. Ezután az asszony kezébe vett egy kisbaltát, amivel több ütést mért férje felsőtestére és fejére.

A balta élével és fokával okozott ütésektől a 34 éves sértett – az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján – életveszélyes sérülést szenvedett.

A nő saját maga tett bejelentést a Kalocsai Rendőrkapitányságra, majd előállítását követően – kihallgatása során – beismerő vallomást tett.

A jelenleg szabadlábon védekező gyanúsított ügyében a nyomozók a szükséges eljárási cselekményeket elvégezték, és az iratokat a napokban vádemelési javaslattal átadták a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnek.”

Jelentkezett a baltával kis híján megölt férfi – „A felesége azt mondta, kár, hogy csak ennyire sikerült!”

„Amikor K. Zoltánnak két hónapja infarktusa volt, a felesége nekünk azt mondta, bár csak megdöglött volna! Az eset után meg azt, kár, hogy csak ennyire sikerült!”- mondta a KALOhíreknek a felkavaró eset kapcsán a család barátjának számító házaspár.

bővebben ...

Mint emlékezetes, az esetet követően a helyszínen jártunk, és először az asszonnyal, majd csak a szerencséjének köszönhetően életben maradt férjjel beszéltünk a történtekről.

K. Zoltán a véres incidens helyszínére, a szobába is beinvitált bennünket, az akkor még erős fejfájással küszködő férfi a fején keletkezett sérüléseit is megmutatta.

A házaspáron kívül portálunknak két tanú is beszámolt a történtekről. Az egyik szerint az asszony nem kevesebbre, mint egyenesen a férje életére tört, az esetet követően azt nyilatkozta: „Ildi nekünk is azt mondta, amit magának, kár, hogy csak ennyire sikerült.” 

A hölgy arra utalt, hogy a férjét baltával fejbe sújtó asszony portálunknak is azt nyilatkozta: „nem sajnáltam volna, ha ott marad.”

A sértettel április 27-én abban a házban találkoztunk, amelyből a mentősök hordágyon vitték a rohamkocsiig, miután a felesége, R. Ildikó az egyébként a kamrában tárolt kisbaltával – ami az inkriminált éjszaka mégis a szobában volt – háromszor – négyszer sújtott le a férje fejére.

A K. Zoltánnal folytatott beszélgetésen, kérésére, egy a család barátjának számító házaspárpár is részt vett, és további megdöbbentő tényekkel, információkkal szolgáltak. 

A kis híján meghalt férj az eset után így számolt be a történtekről:

„Azon a napon tovább dolgoztam. Anyám ment el R. Ildikóval közös, nagyobbik hatéves kislányomért az óvodába, aki azóta is velem van. Egyedül nevelem, mióta az eset után harmadik napon kiengedtek a kórházból” – mutatott K. Zoltán a konyhában éppen tejet szürcsölgető kislányra.

„Először is, nézze meg, mit művelt velem a feleségem, és nyugodtan fotózza. Egyelőre én vagyok, akit meg akartak ölni! Ildi úgy mutatott be, mint egy brutális valakit. Nem vagyok az! Nem tagadom, amikor még a télen feljelentést tett, mert megvertem, - ennek is szépen volt előzménye - indult ilyen eljárás, de azt visszavonta és megszüntették. A lényeg, hogy én soha nem vettem át erről szóló papírt, és egészen április 13-ig, amikor rám támadt, megszakítás nélkül éltünk együtt.

Erről majd biztosan beszélnek a családi életünkbe is bele látó barátaink, akik azért vannak itt, önként, hogy elmondják, mi is a valós helyzet.” –mondta áprilisban a fején súlyosan sérült férfi, aki ezt követően részteleiben is beszámolt a történtekről.  

„Április 13-án este, úgy fél 10 körül, együtt, tehát én, a feleségem, a 6 és a 2 éves kislányunk közösen indultunk haza az egyik közelben lakó barátunktól. Tehát nem egyedül mentem haza részegen, amikor ők már feküdtek. Nem tagadom, ittam, de nem dülöngéltem, magamnál voltam, tudtam mit csinálok.

Már csak arra emlékszem homályosan, hogy iszonyúan fáj a fejem, forog velem minden, hányingerem van, vér csurog az arcomon, vérben ázik az ágynemű, amit ki is kellett dobni azóta. Arra is emlékszem, hogy hordágyon vittek ki a házból. Először a kalocsai sürgősségire szállított a mentő, majd onnan vittek a kecskeméti megyei kórházba. Összesen vagy tíz öltéssel varrták össze a fejemet, arcomat.” – mondta a sértett.

A tanúként is kihallgatott barátnő így emlékezett vissza:„Ildikó a barátnőmnek számít. A veszekedés legtöbbször azon ment, hogy a gyerekekkel miért nem foglalkozik úgy, ahogy kellene. Azon az éjszakán, amikor Zolit elvitte a mentő, a gyerekeket én és a férjem fogadtuk be, majd Ildikót hajnalban. Vasárnap nem foglalkozott a gyerekkel, zavart volt, egyfolytában csak a telefonját nyomkodta.

Az eset után nekünk azt mondta: „jobban is sikerülhetett volna!” Nem a mi dolgunk helyére tenni a dolgokat, de a tényeket segítünk összerakni, mert nem minden úgy van, ahogy azt eddig R. Ildikó mondta.” – tájékoztatta portálunkat az tanú.

Amennyiben az ügy tárgyalása nyilvános lesz, azon részt veszünk, az első fokú ítéletről tájékoztatjuk olvasóinkat.