Hanisch Mátyás barokk festő képével gazdagodott a Kalocsai Érseki Kincstár

A Nagyházi Galéria és Aukciósház május végi aukcióján bukkant fel Hanisch Mátyás barokk vándorfestő egy eddig ismeretlen, szakrális témájú festménye. Az aukciós katalógus 76. tételeként szereplő festmény szignózott: a „Mathias Hanisch pinxit Ao.1799” felirat a kép hátoldalán olvasható.

A festményen a művész jellegzetes, hosszúkás arcú, arányos alakjaival találkozhatunk. Hanisch munkáit alapvetően két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a barnás-narancsos, sötét hátterű oltárképei tartoznak. A másik csoportot világosabb koloritú művei alkotják, melyek közé a most már a Kalocsai Érseki Kincstár állandó kiállításában megtekinthető festménye is tartozik.

Hanisch Mátyás (1754-1806) prágai születésű barokk vándorfestő, egykor a Kalocsai Érsekség „udvari” festőjeként tevékenykedett. Csaknem egy évtizedet élt és alkotott a kalocsai érsekség területén, 1793 körül telepedett le Zomborban. Hanisch a kalocsai érsekség templomépítéseinek, bővítéseinek jelentős időszakában érkezett a déli területekre.
„Hanisch nem volt növendéke a prágai akadémiának, de az valószínűnek tűnik, hogy a sok prágai hasonnevű között festő-felmenői voltak, akiket viszont számon tart a régi lexikonirodalom” – írja Jávor Anna a szabadkai kiállításhoz kapcsolódóan.
Mathias Hanisch műveinek műfaji skálája nem túl széles: csak olajfestékkel dolgozott, az oltárképek és a kolostori szentképek sora logikusan vezet el a portréfestészetig. A megrendelők köre is fedi egymást: a vallásos festményeket szabadkai nemes és polgári családok készíttették, élükön Nikola Mukicscsal, a ferencesek Havi Boldogasszony-képének adományozójával. A 35 tagú ferences portrésorozat – bár nem szignált – feliraton őrzi a donátorok nevét; közülük a Szucsics család portrét is rendelt Hanischtól. A kalocsai érsekség megbízásából pedig a magyar szent királyok függőképeit és hivatalos érsekképmásokat festett a Nagyszeminárium számára. A főpapi sorozat korábbi portrék nyomán készült, csak Katona István kanonok, történetíró arcképe élet után; a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzött mellkép a kalocsai portré másolata. Hanisch maga nemcsak másolt, hanem érdekes módon restaurátorként is működött: 1805-ben felújította a bácsi ferencesek refektóriumi Utolsó vacsora-képét, a pécsi Paulus Senser 1737-es alkotását, és a „renovatio” tényét névjelzése mellett fel is tüntette.
Korhecz Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum festőrestaurátora több évtizedes kutatómunkájának köszönhetően vált összeállíthatóvá a művész életrajza, azonosításra került tucatnyi nagyméretű oltárképe, három általa festett kegykép, valamint több mint negyven egyházi portré.
Hanisch Mátyás műveiből 2014. szeptember 3. és október 17. között Baján, a Türr István Múzeum Nagy István Képtárában, valamint október 17. és december 31. között a kalocsai Városi Galériában rendeztek kiállítást.

Forrás: Magyar Kurír