Negyedszázad régészeti anyagából nyílt kiállítás a Viski Károly Múzeumban

Az alpolgármester ünnepi beszédében elmondta:

A mai kiállítás egészen különleges, hiszen 25 év munkáját foglalja össze, bizonyítva a kalocsai Sárköz régészeti gazdagságát, a kalocsai múzeum munkatársainak kitűnő szakértelmét. Rendkívül büszke vagyok a Viski Károly Múzeum munkatársaira, akik Kalocsán és környékén igen aktív feltáró munkát végeznek, segítik hagyományainkat megmenteni az utókor számára."– mondta mások mellett az alpolgármester.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Romsics Imre emlékeztetett: a múzeum 1996-ban végezte az első önálló régészeti feltárását, egy olyan időben, amikor még nem is volt régésze a kalocsai múzeumnak, külső szakemberek segítségével folytak az első régészeti feltárások, terepbejárások. Az igazgató felvetette: itt volna az ideje, hogy Kalocsán egy állandó régészeti kiállítás nyíljon, mert az anyag rendelkezésre áll, ehhez azonban a múzeumot kellene kibővíteni. Megvan a szakmai, tárgyi, technikai feltétel egy ilyen állandó régészeti kiállításhoz, amit a visszajelzések szerint az emberek is várnak. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a már meglévő tervek alapján a város ilyen irányú igénye a következő évtizedben megvalósulhat. 

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Dr. Rosta Szabolcs,a Katona József Kecskeméti Megyei Hatókörű Múzeum igazgatója a kiállítás szakmai megnyitása alkalmából kifejtette:

Ahhoz, hogy ennek a közel 30 évnek a kiváló, csodás anyaga összejöjjön, a humánerőforrásnak, elsősorban Romsics Imre igazgatónak a munkája kellett. A kalocsai járást közel lefedő kalocsai sárköz abban különleges, hogy régészeti szempontból szinte száz százalékig bejárt; egy olyan lelőhelykataszter áll rendelkezésre, ami sehol máshol a megyében. Kecskemét sem kivétel, talán még a bajai járás van hasonló helyzetben. Nagyon nagy munka végeredményét láthatjuk. Ahhoz hogy most ünnepelhessünk, kellett egy jó koncepció.”A folytatásban az igazgató elmondta: egy jó ideig Kustár Rozália régész nagyon koncepciózusan határozta meg az itteni kutatási munkát. Ez a koncepció jellemzi Lantos Andrea régész közel 20 évi munkásságát Kalocsán, és azon kívül is. Lantos Andreának a sok–sok leletanyag mellett a középkori templomokat illetően vannak komoly érdemei. Továbbá abban is, hogy a régészeti és leletmentő munkába más intézményeket és azok szakembereit is bevonta, ezeket a szép eredményeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Bajai Türr István Múzeummal, a kecskeméti múzeummal együttműködésben lehetett ilyen magas fokon elérni.
A megyei igazgató szerint az átlagember aligha gondolná, hogy a dunapataji református templomban - ami az egyik kecskeméti templom mellett a második legnagyobb épen maradt templom az adott korból a megyében - sikerült egy olyan példaértékű munkát végezni, amelynek nyomán az egykori katolikus gótikus templomról nagyon sok információ áll rendelkezésre. Lantos Andrea a kecskeméti múzeum területén is feltáró munkát végzett, például Apostagon, ám rajta kívül természetesen a múzeum valamennyi munkatársát elismerés illeti – fejezte be szinte laudációval felérő mondanivalóját Dr. Rosta Szabolcs, aki búcsúzóul gratulált az igazgatónak, Lantos Andreának, a múzeum valamennyi munkatársának a kiváló kiállításhoz, amit nagyon jó koncepció mentén, a legkorszerűbb QR kódos megoldásokkal állítottak össze.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Lantos Andrea a tárlatról szólva elmondta: a kiállítás a főbejárattól indulva, az aljzaton látható időszalag szerint, az ásatások időrendjét követve járható be.
Mint elhangzott, 1996-tól 2023-ig fut az idővonal, amelynek mentén a folyosó két oldalán azoknak az ásatásoknak a neveit és leletanyagát lehet látni, ami időrendben következett.

Az 1996-os esztendő azért fontos kezdődátum, mert a terepbejárások ekkor kezdődtek. A kalocsai múzeum gyűjtőterületén található lelőhelyeket térképen is ábrázolták, és mint látható, elég szép számmal van belőlük. Az első ásatás egy terepbejáráshoz kötődött. Homokmégyen Gallina Zsolt egy állatfejes bronz karperecet talált, és ennek nyomán egy terv ásatás kezdődött meg, ami 1996-tól 2002-ig tartott. Egy X-XI. századi temető anyaga látható. A hartai ásatások Kustár Rozália nevéhez kötődnek. Ezek útépítések nyomvonalán, vagy homokbányák területén zajlottak, itt bronzkori, Árpád kori és új kőköri település nyomait tárta fel Kustár Rozália. E munkába, 2003-ban már Lantos Andrea is bekapcsolódott.

A folytatásban a Kalocsa belvárosát érintő, Nagy Dániel nevéhez fűződő két ásatásról esett szó. A Szentháromság téren, illetve a Belvárosi Iskolában folytatott ásatások során Kelta, illetve Árpád kori leletanyag került elő.
Sorrendben ezt követte a Dusnok-Halomi feltárás bemutatása, ami 2016-2017-ben történt, nagyon szép eredménnyel.  Természetesen Lantos Andrea kalauzolása nyomán valamennyi, a tárlókban látható leletanyagról szó esett. A régész különös hangsúllyal beszélt a már említett dunapataji református templom kecskeméti múzeummal közös feltárásáról. A kalocsai múzeumban a feltárt kriptának azt a részletét mutatják be, ahonnan a gótikus faragványok, illetve a zárszerkezet előkerült. Mint mások mellett elhangzott, a legfrissebb leletanyag idén nyáron került elő Bátyáról. Egy halomsíros kultúrához kapcsolatható temető anyagáról van szó, amit azóta sikerült restaurálni és most itt bemutatni.

Az idővonal menti kiállítás a Közösségi régészet cím alatt kiállított anyaggal zárul, ezeket a leleteket a múzeummal szerződésben álló fémkereső személyek segítségével sikerült megmenteni. A kiállítás kapcsán a gyerekekre is gondoltak, részükre Marosi Mária múzeumpedagógus állított össze anyagot.

A kiállítás megnyitó végén a látogatók egy része autóbuszon Dunapatajra utazott, ahol a református templomban a feltárási munkálatokról és a leletanyagról Lantos Andrea tartott képanyagban gazdag előadást.

Az esemény ünnepélyességét a Papp Róbert, Kalocsa Város díszpolgára alapította Tábortűz Zenekar előadása színesítette, a négytagú formáció Papp Róbert negyedszázados jubileumra írt dalát adta elő. 

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Forrás: baon.hu