Magyarország történelmi útját mutatja be a kommunista diktatúra elnyomásától a rendszerváltozásig a Terror Háza Múzeum vándorkiállítása, amelyet Kiskőrösön március 9-én, szerdán 14 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Központban nyitottak meg ünnepélyesen. A szabadtéri kiállítás magyar és angol feliratozású, számos országot, magyar várost megjárt tablóiból összerendezett tárlat a város főterén, az úgynevezett Csiga kútnál 10 napon át lesz megtekinthető.
A megnyitó ünnepség közönségét és közreműködőit, Balogh Gábort, a Terror Háza Múzeum történészét, Csépai Eszter színművészt és Jobbágy Bence gitárost Szedmák Tamás, köszöntötte. Kiskőrös város alpolgármestere a rendszerváltozás éveinek, annak családjával kapcsolatos összefüggéseinek felidézése után megköszönte a szervezőknek, hogy a vándorkiállítás március tizenötödikét is magába foglalva érkezett Kiskőrösre; amikor is az ünnep előtti napon Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár jelenlétében tartják a „Petőfi 200 emlékév” nyitóünnepségét. Az eseményre érkező közönség minden bizonnyal megtekinti majd az onnan csak pár lépésre berendezett tárlatot, amelynek egyik kuriózuma, hogy a korszak emblematikus közlekedési eszközét, a Trabant személygépkocsit állította a középpontba.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
Aki megélte, soha nem felejti el azt a felszabadult boldogságot és örömöt, amit a kommunizmus bukásakor érzett. Budapesten, Párágában, Varsóban, Lipcsében, Drezdában, Berlinben és Bukarestben emberek százezrei vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a szovjet megszállás és a rájuk kényszerített kommunista diktatúra ellen, szabadságot és függetlenséget követelve"
- adta meg ezekkel a szavakkal a megnyitó ünnepség alaphangulatát a műsorvezetői feladatokat is ellátó, a továbbiakban versmondó és énekesi képességeit is megcsillantó Csépai Eszter színművész, aki mielőtt felkérte Balogh Gábor történészt a korszak legjellegzetesebb állomásai felelevenítésére, hozzá tette:
Az 1989-es esztendő szinte azonnal a „Csodák Évévé” vált, mert minden olyan váratlanul és gyorsan történt, hogy az kész csodának tűnt. Magyarországon tavasszal kezdték el lebontani a drótakadályokból, jelzőrendszerből, őrtornyokból álló határvédelmet, a Vasfüggönyt, majd június 16-án több mint százezren gyűltek össze a Hősök terén, hogy eltemessék az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseit
- mondta a műsorvezető.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
Balogh Gábor történész kiváló összefoglalójában esszenciáját adta mindazoknak az eseményeknek, személyiségeknek, amelyek, illetve akik kiszolgáltatták az országot a kommunista diktatúrának, illetve szólt azokról, akik a történelmi lehetőséggel élve sokat tettek a szabad választásokért, az ország szabadságáért.
Csépai Eszter az immár történelmi események, képek felelevenítése után, azokat szinte felerősítve Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című verséből szavalt részletet.
A művésznő a szavalatot Faludy György költő, műfordító, a Rákosi diktatúra kegyetlenségének egyik legnagyobb hatású kritikusa - aki az Andrássy út 60. pincebörtönét, a kistarcsai internálótábort megjárta, majd három évig a recski munkatáborban raboskodott - Zsuzsának a tömlöcből című versének előadásával folytatta.
A próza a Cseh Tamás- Bereményi szerzőpáros: „Tíz év múlva”, és „A 74-es év” című dalainak előadásával folytatódott. A műsorvezető továbbiakban Csurka István 1989. március 14-én, a Magyar Demokrata Fórum I. Országos Gyűlésén elhangzott felszólalásából idézett. Csurka akkor és ott elmondott beszédéhez nagy bártorság kellett, hiszen még Magyarországon állomásoztak a szovjet csapatok, és fenn állt a visszarendeződés veszélye.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A színművésznő a folytatásban Csoóri Sándor költő és író, a lakiteleki mozgalom vezéralakja – 89-et követően évekre elhallgatott és csak 1994-ben jelentkezett ismét verskötettel –„Emlékek és gondolatok” című írásából olvasott fel részletet, amelyek ma is aktuálisak:
…Gondolom: Mátyás király pápáknak küldött leveleiből az derülne ki, hogy a mi kereszténység védőpajzsáról szóló vallomásaink nem regényes kitalációk és utólagos szenvelgések. Mint ahogy Európáért kényszerűségből vállalt áldozataink sem azok.
Mielőtt a közönség a szabadtéri tárlathoz vonult volna, a 16 év felettieknek ajánlott Moszkva tér című magyar sikerfilmet tekinthette meg.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A Petőfi téri Csiga kútnál U alakba rendezett tárlat tablókon jeleníti meg azt a rendszert, amely a kelet-európai nemzeteket megfosztotta szabadságuktól, de a figyelem felkeltése érdekében a 90-es évek jól ismert választási plakátjai, és a már említett Trabant személygépkocsi is látható.