Szijjártó Péter Kiskőrösön – A Béketanácsról, a Barátság kőolajvezetékről és a választási esélyekről kérdezték a minisztert

A megjelenteket az Országgyűlésben többek közt Kiskőrös városát is immár 28 éve megszakítás nélkül képviselő Font Sándor köszöntötte, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt napok nemzetközi eseményeken gyűjtött tapasztalatait így összegezte:

A magyarországi választásokat megelőzően létrejött a Brüsszel-Berlin-Kijev tengely, amely nyíltan kormányváltást akar elérni Magyarországon. Egy Brüsszelnek engedelmeskedő, Ukrajna-barát kormányt akarnak látni Budapesten, amely beleegyezését adja ahhoz, hogy Magyarországot belevigyék a háborúba, a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába és Ukrajnát behozzák az Európai Unióba.”
Elmondta: a német kormány az elmúlt napokban minden eddiginél durvábban és nyíltabban támadja a Kormányt, mert az ellenáll az ukrán nyomásgyakorlásnak.
A kőolajszállítás szabotálásával kapcsolatban kijelentette:

Ma az a helyzet, hogy semmifajta technikai vagy fizikai akadálya nincsen annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken újrainduljon a szállítás. Az ukránok politikailag zsarolnak minket.”A MINISZTER SZERINT NEM MŰSZAKI AKADÁLY, HANEM TISZTÁN POLITIKAI DÖNTÉS MIATT NEM ENGEDIK, HOGY ÚJRAINDULJON a KŐOLAJSZÁLLÍTÁS.

A helyzet az, hogy ugyanazok blokkolják a Barátság kőolajvezetéken a kőolaj szállítását, mint akik felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket, és értjük, hogy a németek eltűrik, hogyha egy állami terrorizmus keretében veszélyeztetik az energiaellátásuk biztonságát, mi azonban ezt nem tűrjük el, nem tűrjük, hogy szórakozzanak az energiabiztonságunkkal”– jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: ezért továbbra is tartják magukat ahhoz a döntésünkhöz, hogy semmilyen Ukrajna számára fontos vagy számára kedvező döntéshez nem adják a támogatásukat Brüsszelben, amíg az ukránok blokkolják a Barátság vezetéken a kőolaj szállítását.
Azt is elmondta, hogy a német külügyminiszter az elmúlt napokban fokozottan támadta Magyarországot, amit így értékelt:

Én azt gondolom, hogy azért az kicsit sok, amikor egy német ember a történelmi örökség tekintetében oktatja Magyarországot, a magyarokat. Ezt visszautasítjuk, mint ahogy visszautasítunk minden beavatkozási kísérletet a magyar választás kampányába a német kormány részéről is.”
A továbbiakban a miniszter és a képviselő a sajtó kérdéseire válaszolt.
Több kérdés vonatkozott a hamarosan üzembe álló Budapest-Belgrád vasútvonalra is – ezekről, tekintettel a térségünket kiemelten érintő beruházásra, önálló cikkben írunk.

Az energetikai infrastruktúra védelme

Az első kérdés a kritikus energiainfrastruktúra védelmének megerősítéséről szólt, amit a miniszterelnök rendelt el. A HírTV munkatársa azt kérdezte, az intézkedés ilyen létesítményekre vonatkozik, és hogyan fogjuk ezeket megvédeni.

Azt látjuk, hogy az ukránok semmitől sem riadnak vissza akkor, amikor a magyarországi parlamenti választásba történő beavatkozásról van szó, nem riadnak vissza attól sem, hogy Magyarországon energiaellátási vészhelyzeteket kreáljanak.”
Ám ez a Barátság vezeték kapcsán nem jött össze – fogalmazott a miniszter –, mert részben a szlovákokkal közösen, részben önállóan előre megtettek minden szükséges intézkedést, hogy az ukránok ne tudjanak olajellátási vészhelyzetet előállítani Magyarországon, vagy elérni, hogy akár ezer forint legyen a benzin literenkénti ára.

Az ukránok követtek már el állami terrorcselekményt Európába vezető energiavezetékkel szemben, amit egész Nyugat-Európa csendben tűr, ezért sajnos számolnunk kell azzal az eshetőséggel, hogy a Magyarországra vezető vezetékek ellen támadásokat kísérelnek meg.

A miniszter az erre utaló jelzésekről azonban a nyilvánosság előtt többet mondani nem tudott. Azt viszont kijelentette:

Az ilyenkor szükséges biztonsági intézkedéseket a kormány elrendelte, a magyarországi energiaellátás szempontjából fontos létesítmények, erőművek, vezetékek védelmét határozottan megerősítettük. Ennek lesznek szemmel látható jelei is, meg szemmel nem látható jelei is.”Később a barátság kőolajvezetékről kijelentette: az jelenleg teljes egészében üzemképes, és azon a kőolajszállítás csak azért nem indul újra, mert erről egy politikai döntés született Kijevben, amelyet az ukránok Brüsszellel összejátszva hozták meg.

Ez hétfőn a külügyminiszteri tanácsülésen is bebizonyosodott, amiről élő közvetítésben is beszámolt.
Megismételte:

Vannak olyan információink, amelyek alapján joggal lehet attól tartani, hogy az ukránok nem állnak meg itt. Látván ezen akciójuk sikertelenségét, még brutálisabb eszközökhöz nyúlnak, amelyeket korábban már alkalmaztak, például az Északi Áramlat felrobbantásánál.”Ezekre a nyilvánossággal meg nem osztható információk nyomán hoztak olyan intézkedéseket, amelyekkel megelőzik a Magyarországra vezető energiainfrastruktúrával szembeni támadásokat.

„Érdemes a tényekkel jó viszonyban lenni”

A Barátság kőolajvezetékről egy kérdező azt állította, hogy azt először oroszok drónok rongálták meg, és úgy tudta, most hétfőn is orosz drón csapódott be.
Annak a ténynek dacára, hogy a Barátság kőolajvezeték orosz állami cég tulajdonában áll, és Oroszország számára bevételt kellene termelnie, kérdező azt firtatta, hogy a vele jó kapcsolatot ápoló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felé próbált-e diplomáciai lépéseket tenni, hogy Oroszország ne veszélyeztesse a vezetéket.

Érdemes a tényekkel azért jó viszonyban lenni, tehát a Barátság kőolajvezetéket nem lőtték meg az oroszok. Ez mese, fake news. Orosz támadás ért egy tartályt, ami semmilyen hatással nincsen a Barátság kőolajvezeték működésére”
– válaszolta a miniszter, hozzátéve:

A BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK ÉP, KÉSZ A SZÁLLÍTÁS ÚJRAINDÍTÁSÁRA. EZT MAGA AZ UKRÁN RENDSZERÜZEMELTETŐ KÖZÖLTE A MOL-LAL TÖBB KÖRBEN IS.

A miniszter nem vitatta, hogy hétfőn valóban támadás érte a Barátság kőolajvezetéket, de ez nem Ukrajnában, hanem Oroszországban történt.

Ukrán támadás érte Oroszországban, Tatárföld területén a Barátság kőolajvezeték kiszolgáló infrastruktúráját. Az oroszok tájékoztattak arról, hogy elhárították a károkat, így a részükről továbbra sincs akadálya annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra kőolajat szállítsanak.”
Arra a kérdésre, hogy miért vétózták meg az Ukrajnának szánt, korábban Magyarország által is elfogadott 90 milliárd dolláros támogatást, amiben magyar pénz nincs is, Szijjártó Péter kijelentette: azért változott a magyar álláspont, mert

„IDŐKÖZBEN MEGVÁLTOZOTT A HELYZET.”

Az ukránok leállították a kőolajszállítást, pusztán politikai zsarolási céllal. Miközben az ukránok politikailag zsarolnak minket, senki nem gondolhatja komolyan, hogy mi hadikölcsön folyósításához járulunk hozzá.”
Orosz-ukrán háború

A négy éve és egy napja kitört háborúról Szijjártó Péter így nyilatkozott:

Az oroszok megtámadták Ukrajnát. Ez egy orosz-ukrán háború, ehhez a háború az nekünk semmi közünk az égegyadta világon nincsen. Ennek a háborúnak sem a kitöréséért, sem a folytatásáért minket semmifajta felelősség nem terhel, ezért az egy hazugság, hogy mi bármivel tartoznánk az ukránoknak azért, mert ők háborúznak.”
A miniszter kifejtette: Ukrajna saját magát védi, Magyarország nem áll támadás alatt, minket nem kell megvédeniük.

A mi biztonsági garanciánk nem Ukrajna, hanem a NATO. Ebből fakadóan aztán Magyarországgal szemben semmifajta politikai, jogi vagy morális alapon elvárást vagy követelést támasztani nem lehet, ezért nem küldünk sem katonákat, sem pénzt, sem fegyvert Ukrajnának.”
Az Epstein-aktákról

A Jeffrey Epstein nevéhez köthető, Amerikában közzétett dokumentumok többször is említik Magyarországot. Kiderült, hogy Epstein többször is járt Magyarországon, rendszeresen tartott kapcsolatot magyar lányokkal, vagy beszervezett Kelet-Európából fiatal lányokat, hogy őket az üzelmeihez fölhasználja – foglalta össze egy kérdésében a világpolitikai botrány hazánkkal kapcsolatos elemeit Gulyás Márton.
Kérdése arra irányult, hogy a magyar kormány szerint pontosan mit csinált Epstein Magyarországon, illetve, hogy a régiós kollégáival egyeztetett-e a miniszter, hogy régióközi együttműködésben járjanak utána ennek.

Soha egyetlen egy külügyminiszter kollégával folytatott megbeszélésemen sem került elő, még csak a neve sem ennek az embernek, ha annak lehet nevezni azt, aki ilyen dolgokat tett.”A miniszter kifejtette: Magyarországon vannak hatóságok, amelyeknek feladata és hatásköre eljárni, ha valamilyen szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, de e hatóságok nem tartoznak az ő hatókörébe, de megismételte, hogy soha egyetlen egy külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán sem merült fel ennek a személynek a neve.
Arra a kérdésre, hogy személy szerint mit gondol Jeffrey Epsterinről, a miniszter úgy válaszolt:

Hát azt, hogy nem biztos, hogy az ember kifejezés használható rá.”
„Hány óra van, Marci?”

– idézte Gulyás Márton korábbi interjúalanyát Font Sándor, arra reagálva, hogy a riporter már a sokadik kérdését tette volna föl, ráadásul többször is a miniszter szavába vágva, kérdezés helyett vitába szállva vele.

Szuverenitás és beavatkozás

Ez után egy helybéli kérdező Marco Rubio magyarországi látogatását a magyar választásokba való, hazánk szuverenitását megsértő beavatkozásként értékelte, és azt a provokatív kérdést tette föl, hogy azt miért nem akadályozta meg a Kormány.

Európában és a világpolitikában is pártcsaládok működnek. Európában elég látványos, hiszen ezek a pártcsaládok közös frakciókban ülnek például az Európai Parlamentben. Az a dolog természetes rendje, hogy egy pártcsaládhoz, egy politikai irányvonalhoz tartozó pártok egymás irányába a támogatásukat fejezik ki.A miniszter fölidézte, hogy a Fidesz kongresszusán is Argentínától Olaszországon át Szerbiáig az egész világból érkezett politikai vezetők kifejezték ki támogatásukat a magyar miniszterelnök és a magyar kormányzó párt felé.

Azzal semmi probléma nincsen, az Európai Néppárt tagpártjai a Tisza Pártot támogatják, nyíltan kiállnak mellette. A probléma ott kezdődik, amikor valamifajta nyomásgyakorlás, kényszerítés, manipulálás, zsarolás történik. Például mondjuk azzal, hogy az ukránok nem indítják újra a kőolajvezetéket.”Ezt politikai zsarolásnak, nyílt beavatkozásnak értékelte, hozzátéve, azt nem tartja beavatkozásnak, hogy ha az Európai Néppárthoz tartozó valamelyik pártelnök azt mondja, hogy a Tisza Pártot támogatja.

Tudjuk, hogy egy pártcsaládba tartoznak, alapvetően támogatják a háborút, a migrációt, a gendert, támogatják egymást, azt mindenki tudja.”
Emlékeztetett, hogy ezt Ursula von der Leyen megtette az elmúlt időszakban az Európai Parlamentben nyíltan, ahogyan

Manfred Weber is nyíltan mondta, hogy „Orbán Viktor a múlt, Magyar Péter a jövő”, tehát ennél nyíltabban nem lehet beszélni.”Miután a kérdező nem értette, hogy a választás lebonyolítását milyen módon befolyásolhatja egy állítólagos ukrán fenyegetés, Szijjártó Péternek újra módja nyílt kifejteni:

„AZ UKRÁNOK MINDEN LÉTEZŐ ESZKÖZZEL PRÓBÁLNAK BEAVATKOZNI A MAGYAR VÁLASZTÁSI FOLYAMATBA.”

Azonban Magyarországnak megvannak azok a hatóságai, a magyar államnak azok a szervei, amelyeknek az a dolguk, hogy garantálják, hogy a magyarországi választás demokratikusan úgy tud megtörténni, hogy minden magyar embernek meglegyen a joga és csak a magyar embereknek legyen meg a joga és lehetősége arra, hogy részt vegyenek a választásban.”A miniszter úgy vélte, ezek a szervezetek, intézmények, hivatalok és szervek mindent megtesznek ennek érdekében, és úgy véli, hogy így is lesz.

„Érdemes egyenlő mércével mérni!”

Egy kérdező összekapcsolta azt az esetet, amikor a Ferencváros szurkolóit föltartóztatták a határon, és nem engedték be az országba a vonatukat – mire Szijjártó Péter bekérette az osztrák nagykövetet – azzal az esettel, amikor állítólagos orosz hackerek behatoltak a külügy rendszereibe, vagy amikor Munkácsot érte orosz rakétatalálat a magyar határ közelében, és az orosz nagykövetet nem kérették be.
A miniszter magyarázata szerint vannak a diplomáciának olyan elemei, amelyek nem láthatóak, ám bizonyos esetekben hatékonyabbak, mint a látható elemek. Ezekről nem beszélnek nyilvánosan, mert az csökkenthetné eredményességet.

A Ferencváros Salzburgba tartó szurkolóit több órás várakoztatás után nem engedték be, mindenfajta indoklás nélkül. A kérdező közbeszólására, hogy az vandálkodás miatt történt, a miniszter cáfolt:

Semmilyen vandálkodás nem volt. Én nem tartom azt helyesnek, hogyha a magyar állampolgárokat nem engednek be egy szomszédos ország területére mondvacsinált indokkal. Most gondoljon bele, ha idejöttek volna mondjuk a Salzburg szurkolói a Ferencváros–Salzburg meccsre, és mi a határon nem engedtük volna őket át, Önök szerint milyen balhé lett volna belőle? Érdemes egyenlő mércével mérni!
Béketanács, gázai válság

Gulyás Márton, a Partizán riporterének kérdésére adott válaszból megtudtuk, hogy a Béketanácsba a meghívást Magyarország kormányának címezték, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök képvisel.

– Tehát, ha adott esetben valamikor kormányváltásra kerülne a sor, akkor egy következő miniszterelnök is automatikusan meghívást kapna ebbe a tanácsba? – kérdezte a riporter, mire a miniszter így válaszolt:

Hát, ilyen horror forgatókönyvekkel én nem foglalkozom. Még egyszer mondom, Magyarország kormányának címezték a meghívást, Magyarország kormányát pedig Orbán Viktor vezeti. Minden más, az sci-fi.”
Arra a fölvetésre, hogy korábbi politikai ellenfele, Tony Blair is vezető szerepet vállal, aki háborús uszításával hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország is részt vegyen az iraki intervencióban, ahol magyar katonák is életüket vesztették, a miniszter kifejtette: egész Európában komoly vita zajlik a Béketanácsról: a Béketanácsot magát, annak létrehozását és létrehozóját is sokan sokféle kritikával illetik.

Én egy kérdést tudok feltenni ebben az ügyben, hogy mi az alternatíva? Tehát hol van az a másik terv, amely adott esetben hatékonyabban, gyorsabban vinne el a közel-keleti békéhez?”Emlékeztetett, hogy a közel-keleti béke iránt tett erőfeszítések és törekvések az elmúlt évtizedekben mind kudarcba fulladtak. Egy kivétel volt csak, az Ábrahám-megállapodások, amiket azonban az előző amerikai választási eredmény miatt Donald Trump akkor nem tudott végigvinni.

Most itt van egy újabb kezdeményezése Donald Trumpnak, amelynek részleteit, elemeit biztosan lehet támadni. De én azt gondolom, egyszerűen nincsen olyan javaslat az asztalon, ami ennél jobb lenne, ami ennél gyorsabban vagy hatékonyabban vinne el a békéhez”
Egy kérdés arra irányult, hogy a Kormánynak mi az álláspontja, mi zajlik jelenleg a Gázai-övezetben? Ere Szijjártó Péter azt felelte: a Donald Trump-féle béketerv most lép a második fázisába.

Ha ez sikeres lesz, akkor egy példátlan lehetőség nyílik meg az újjáépítésre, és egy példátlan lehetőség nyílik meg arra, hogy a Közel-Keleten élő emberek visszakapják a nyugodt, békés, a mindennapi, terrortámadásoktól és rakétafenyegetésektől mentes élet lehetőségét.”
Kifejtette: Donald Trump, illetve az amerikai adminisztráció nemzetközi politikában tapasztalatot szerzett szakértőket kért föl, akik a lehető legszélesebb körű egyeztetéseket folytatnak majd le ebben a kérdésben.

Nekünk van egy világos törekvésünk a térségben. Ez úgy szól, hogy legyen végre béke. (…) Hogy ez milyen formát fog ölteni, ez majd kiderül. Én azt gondolom, hogy soha ilyen jó lehetőség nem volt még a békére és a nyugodt életre, mint Donald Trump kezdeményezése nyomán”– mondta Szijjártó Péter, aki szerint Gáza ügyében minden attól függ, hogy a béketanácsi kezdeményezés mennyire lesz sikeres.

„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”

A lengyel-magyar kapcsolatokról is kérdezték Szijjártó Pétert, részben annak kapcsán, hogy a lengyel külügyminiszter sérelmezte, hogy menedék jogot kapott Magyarországon két lengyel politikus.
Miért érte meg Magyarországnak ezt a menedékjogot megadni ennek a kiviteli politikusnak? – szólt a kérdés.

A válasz szerint a menedékjog megadása nem politikusok döntésén múlik, de azt Szijjártó Péter kijelentette: Lengyelországban a jogállamiság és a demokrácia is nagyon komoly kihívásokkal néz szembe.

Érdekes módon a nyugati mainstream sajtó azt nem kommentálta, hogy a lengyel köztelevízióban adás közben váltottak le műsorvezetőket és fejeztették be velük az adást, vagy nem volt szó arról, hogy kis híján az orrukon keresztül kényszertápláltak ellenzéki politikusokat a börtönben, akiket aztán ki kellett engedni. (…) Mindezzel együtt a döntést nem én hoztam, és teljesen mindegy, hogy mit gondolok róla.”Arra kérdésre, hogy vállalna-e egy vitát Radosław Sikorskival [lengyel külügyminiszterrel], Szijjártó Péter így válaszolt:

Az a helyzet, hogy minden hónapban vitázom vele, éppen hétfőn mi egymás mellett ülünk a külügyi tanácsban, és a Radek barátom az egy másodpercet nem hagy ki arra, hogy velem valamilyen vitába keveredjen, vagy szóban inzultáljon. Ezt én jól tűröm és úgy teszek, minthogyha akár még élvezném is, de én ennél több diskurzusba nem kívánok vele bonyolódni.”
Közvéleménykutatók tündöklése és bukása

A Mediánnak a legutóbbi a Tisza számára 20%-os előnyt mutató felmérése kapcsán fölidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök annak kapcsán a legnagyobb bohócnak, illetve a legnagyobb komikusnak nevezte Hann Enrdét [a Medián vezetőjét], akit korábban a DK-ból támadták, amikor az egy mérésük 1% körülire tette a DK népszerűségét.
Azt kérdezte: kijelenthető-e, hogy a Fidesz gyakorlatilag a DK-val ért egyet Hann Endre megbízhatóságát illetően?

Én csalódtam, megmondom őszintén, de nem tudom hogyan hogy tud ilyen hibát elkövetni, hogy a Fideszt a parlamentbe jutás határa fölé mérje. Tehát szerintem Hann Endrének még kicsit azért erősítenie kell, és még ott vannak a márciusi lehetőségek.”– válaszolta ironikusan Szijjártó Péter, aki úgy vélekedett, hogy az egész magyar politikai közvélemény kutatási szakmának le kellett volna húznia a rolót 2022. áprilisában, a választás után egy nappal, miután a választás napján is azt mondták, hogy szoros, 2-3%-os Fidesz győzelem várható, majd 20%-kal nyerték a választást.

Szerintem, hogyha lett volna vér abban a bizonyosban a magyar politikai közvélemény-kutató szakmában, megköszönték volna, belátták volna, hogy ez itt Magyarországon nem működik, aztán elmentek volna mást csinálni.”
A miniszter elnézést kért azoktól, akiket ezzel megsértett, szavait nem személyes ügynek szánta, hanem általában a közvéleménykutatások hitelességével kapcsolatban vannak kételyei.
A Fidesz belső méréseire vonatkozó adatokat firtató kérdésre végül azt felelte:

Nem szoktam felméréseket nézegetni. Én a legutóbbi felmérést azt úgy hívom, hogy Balmazújváros időközi választás. Ott nyertünk.”A Partizán riportere azzal replikázott, hogy ott nem indult Tisza, ám ezt a miniszter – és a balmazújvárosi időközi voksolás előtt az ellenzék és kormányellenes médiumok is – másképp látta:

Ne komolytalankodjunk már! Egész nap, meg előtte napokban arról szólt az ellenzéki média, hogy most lejátsszák a Fidesz-Tisza meccset, és már lehet, hogy a Fidesz föl is adja a választást, mert itt annyira megveri a Tisza, és mindenki Tiszás jelöltként emlegette azt, aki miután kikapott már hirtelen független lett. Tehát nem érdemes egymást hülyének nézni, engem nem érdekelnek a kutatások, soha nem nézegettem őket. Melózni kell, aztán jól van!”
Gulyás Márton viszont fölidézte, hogy már Orbán Viktor is, akinek az ő feltételezése szerint minden nap beszélnek közvéleménykutatási adatokról, legutóbb már nem 80, hanem csak 60 fölött biztos körzetről beszélt. Ennek kapcsán azt kérdezte, hogy jelenleg hány körzettel számolnak a Fidesz számára.

Én azt gondolom, hogy a választást az fogja megnyerni, aki többet és jobban dolgozik. Ebbe nekem nem tartozik bele a közvéleménykutatások nézegetése. Ez lehet, hogy ez önöknek a fétise, nekem nem, higgyék el! Ne haragudjak, én nem vagyok ilyen, nem érdekelnek.”