Sok problémát okoz a galambpiszok

A MABI-palotaként ismert belvárosi társasház lakói évtizedek óta kénytelenek elviselni a rengeteg galambot, amelyek egyre több gondot okoznak a tömbház földszinti során működő üzlettulajdonosoknak is.

Király Illésné egy kávézót üzemeltet, arra panaszkodik, hogy egy-egy kiadós esőzéskor az egész járdát habzó galambürülék önti el, ami a tetőről folyik le a csatornákon keresztül. – Nem az zavar, hogy végig kell söpörni minden reggel az üzlet előtti járdaszakaszt és minden áldott reggel le kell mosni a kirakat párkányáról a galambürüléket, hanem, hogy a járókelők nem mernek közlekedni az épület előtt. Mindez negatívan befolyásolja a kávézónk forgalmát is – mondja a vállalkozó, aki korábban teraszt is szeretett volna az üzletük elé, de a rengeteg galambürülék miatt ezt lehetetlen megoldani.

Seres Sándor, a MABI-palota társasházának közös képviselője korábban több alkalommal is felszólította az épületben üresen álló lakások tulajdonosait, hogy gondoskodjanak arról, hogy a lakatlanul álló lakásaik erkélyén ne tudjanak megtelepedni a galambok, de nem sok sikerrel járt. Több módszert is kitaláltak arra, hogy távol tartsák a madarakat az épülettől, lezárták a padlásteret, hálókat és tüskéket is kihelyeztek több helyre. A lakóközösség eddig több száz ezer forintot költött, de még egyik megoldás sem vezetett igazán eredményre.

– Köztisztasági szempontból is problémát okoznak a galambok, ugyanakkor természetvédelmi és állatvédelmi vonatkozása is van az ügynek – mutatott rá Baics Tamás. Az önkormányzat városfejlesztési, üzemeltetési és főépítészi osztályának környezetvédelmi referense szerint nem a galambok befogása az elsődleges, ahogy arra már korábban is volt példa. – A védőhálók kihelyezése és a különböző humánus riasztómódszerek alkalmazása lenne célszerű – magyarázta a szakember. Baics Tamás elmondta: több épület is bekerült a galambmentesítő programba, ezek között van a Bem utcai volt Emitel-székház, a MABI-palota, a Mátyás téri társasházak, a volt postaépület, a Jósika utcai társasház teljes egészében és a Kossuth utcai volt Sepsi-ház is.

A lehetséges megoldások között említette a riasztást, illetve a csapdázást, vagyis, hogy élve befogják a galambokat, majd távoli helyszíneken elengedik. Az érintett épületeket tüskékkel szerelnék fel, illetve egyéb műszaki védelemmel látnák el, amely hatására a galambok nem fognak összpontosulni ezeken a helyeken. Az önkormányzat jelenleg is több közös képviselővel folytat egyeztetéseket és több vállalkozástól is kért árajánlatot.

A város a lehetőségeihez mérten részt vállal a költségekből is, egyelőre azonban nem készült átfogó felmérés a várható költségekre vonatkozóan. A szakember arra a kérdésre, hogy jelenthet-e közegészségügyi problémát is a galambok tömeges jelenléte, úgy vélekedett, hogy a jelenlegi méretű galambállomány inkább köztisztasági és esztétikai probléma a városban. Ugyanakkor elismerte, hogy a galambürülék, főleg annak szálló pora valóban okozhat egészségügyi problémákat. – Azonban az a mennyiség, ami Kiskunhalason van, nem jelent kiemelkedő közegészségügyi problémát – vélekedett Baics Tamás.

Fertőzést is terjeszthet
A galambok székletükkel együtt ürítenek bakteriális kórokozókat, leginkább szalmonellát, ami tömeges méretekben fertőzés- és járványveszélyt jelenthet. Főként ott, ahol a megszáradt galambürülékpor közvetlenül bejuthat a lakásba, például a nyílászárókon, a szellőzőkön keresztül.

Forrás: baon.hu