Uszódi, kalocsai gazdák, agrárszakemberek az V. Kiskunhalasi Burgonya Napokon – A minőség jó, de kevesebb a termés az aszály miatt

A Kiskunhalasi V. Burgonya Napok mintegy 150 főnyi közönségét, köztük a hazai nagy burgonyatermesztők és forgalmazók mellett a Franciaországból, Hollandiából, Romániából érkezett szakembereket és kiállítókat Szabó Lajos, a halasi székhelyű Bács Gazda-Coop Kft. tulajdonos ügyvezetője köszöntötte, majd az első előadás megtartására dr. Viski Józsefet kérte fel.

A helyettes államtitkár prezentációjában rámutatott: hazánkban évről-évre csökken a burgonya vetésterülete, az idei évben a termésátlag elmarad a korábbi évektől, ezért az ország, mint az előző esztendőkben, behozatalra szorul burgonyából. Ennek a folyamatnak a megállítása érdekében az agárminisztérium két irányban indult el. Egyfelől kedvezőbb szabályozással próbálják elérni, hogy az ágazat jobb helyzetbe kerüljön, fellépnek az ismeretlen eredetű, a szürke- és fekete gazdaságból származó burgonya forgalmazása ellen, másfelől a termelési eszközök támogatásával kívánják jobb helyzetbe hozni a gazdákat.

A helyettes államtitkár szerint első és legfontosabb feladat az öntözött terültek nagyságának a növelése Magyarországon, amely a burgonyatermesztésre is jó hatással lehet. A klímaváltozás miatt csak melegebb lesz, így sikerült elérni, hogy a vidékfejlesztési programban az öntözésfejlesztés is szerepeljen. Az öntözésfejlesztés az EU régi tagállamainak nem állt az érdekében, ugyanis ott már évtizedekkel korábban megvalósultak az ilyen jellegű beruházások. Ez versenyelőnyt biztosít az ott gazdálkodóknak.

Eddig öntözésfejlesztésre egy 50 milliárd forintos kertösszeg áll rendelkezésre, jelenleg 7 milliárd forintra lehet pályázni. Sajnos nem érkezett akkora számú öntözésfejlesztési kérelem, ami a forrás felfüggesztését indokolná, de ezt a pénzt nem csoportosítják át. A helyettes államtitkár szerint továbbra is probléma a termények alacsony feldolgozottsági szintje, ezért a burgonya ágazatban is azt szorgalmazzák, hogy nagyobb hozzáadott értékű termékek kerüljenek a piacra.

Mint elhangzott,

az Államkincstár október 16-án megkezdi az egyes terület- és állatlétszám alapú támogatások kifizetését.

Dr. Viski József annak a reményének adott hangot, hogy a vetési terület megmaradása mellett a nyugat-európai termésátlagot is sikerül közelíteni, és jövőre nem a jelenlegi, 25 tonnás átlag terméshozamról kell beszélni. Ehhez a kiskunhalasi burgonya napokon szerzett ismeretek, tapasztalatok is hozzájárulhatnak.

A szakmai előadásokból az is kiderült, hogy

az idei termés minőségével nincs probléma, ám a burgonya alakja és a mérete megsínylette az aszályt.

Míg hazánkban 1960-ban évi 3 millió tonna burgonyát termelt, addig ez a 2000-es évek elejére 784 ezer tonnára csökkent, jelenleg pedig az üzemi burgonyatermés évi mintegy 200 ezer (!) tonnányi, amit a háztáji termesztés egészét ki, tehát burgonyából az idén is behozatalra szorul az ország.

Az egész napos fajtabemutatót növényvédelmi és tápanyag utánpótlási előadások követték, a szakmai nap a résztvevők vendégül látásával zárult.

A hagyományosan a Sóstói Csárda parkjában szombaton tartott szabadtéri burgonyás ételek főzőversenyén már nem csak a burgonyatermesztők, hanem baráti társaságok is részt vettek. Mintegy 20 csapat gyújtotta a bográcsok alá, hogy elkészítse a nap legjobb burgonyás ételét. A tét más főzőversenyektől eltérően jelentős, ugyanis a három első helyezett Halason nem csak serleget, oklevelet kap, hanem pénzjutalomban is részesül.