A kommunizmus áldozatainak emléknapján – A múlttal való szembenézés a jövőért való aggodalommal keveredett Bolvári Ferdinánd beszédében

Nemzeti hagyományaink szerint a megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét. A továbbiakban a megjelenteket Kállai Sándor, az alkalmat szervező KIKK munkatársa köszöntötte, majd irodalmi bevezetőként Radnóti Miklós Töredék című versét szavalta el.

Ezt követően Bolvári Ferdinánd önkormányzati képviselő mondott emlékező beszédet, amelynek felütéseként Spányi Antal székesfehérvári püspök tavaly február 29-én a Dunaújvárosi Egyetemen elhangzott beszédéből idézte:

Az ember olyan teremtmény, amely nemcsak emlékezni tud, hanem felejteni is. Viszont ha felejtünk, akkor kitesszük magunkat az ismétlés veszélyének.”A szónok rámutatott: az egybegyűltek nagy része annak a letűnt kornak a gyermeke: kék, majd vörös nyakkendővel a nyakában vidáman játszott, Zánkán, Csillebércen táborozott, de szülei családi vagy baráti összejövetelein furcsállotta, hogy miért küldik ki néha, miért hallgat el a szobából kihallatszó parázs vita, amikor benyit.

Biztos vagyok benne, hogy többségünk nem is sejtette, milyen borzalmak zajlottak akkoriban a társadalom vidám elvtársi mosolyai mögött!”A kommunizmus elméletben egy osztályok nélküli társadalmi rendszer, amelyben a termelési eszközök egységes köztulajdonban vannak, a társadalom tagjai pedig teljes egyenlőségben boldogan élnek – idézte föl a marxizmus-leninizmus egyik alaptételét, hozzátéve: ez az elmélet a gyakorlatban sosem valósult meg.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

A „kommunizmus kísértete”

Bolvári Ferdinánd rövid történelemleckével folytatta:
A „kommunizmus kísértete” az 1848-ban, Marx és Engels műveként megjelent Kommunista Kiáltványban fogalmazódott meg, majd 1917-ben a bolsevikok élén Lenin megdöntötte az orosz cár uralmát, és a kommunista eszméket megpróbálta a gyakorlatban is megvalósítani - kegyetlenül fölszámolták mind a bal, mind a jobboldali ellenzéket, brutális erőszakkal szilárdították meg a hatalmat.

1919. március 21-én Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez a 133 napjával rövid életűnek bizonyult, pedig megszilárdítására

SZOVJET MINTÁRA A LEGKEGYETLENEBB TERRORT ALKALMAZTÁK, EBBŐL SAJNOS KALOCSÁNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK IS BŐVEN KIJUTOTT."

1922-ben megalakult a hatalmas munkás-paraszt birodalom, a Szovjetunió, élén a Kommunista Párttal.

„Az erőszakkal szerzett hatalmat csak erőszakkal lehet fönntartani"

A szónok kiemelte:

A magukat kommunistának valló kormányok, soha, sehol nem jutottak hatalomra demokratikus választások útján, mindenütt puccsal, forradalommal szerezték meg az ország vezetését."AZ ERŐSZAKKAL MEGSZERZETT HATALOM SAJÁTOSSÁGA VISZONT, HOGY CSAK ERŐSZAKKAL LEHET FÖNNTARTANI!”

A múlt fölidézését Sztálin korszakával folytatta:
Ez a céltudatos, kegyetlen diktátor kíméletlenül leszámolt minden valós vagy vélt ellenlábasával. Magasztos eszmék köntösébe bújtatva, koholt vádak alapján, a legkegyetlenebb módokon kínoztatott és gyilkoltatott meg ellenséget, barátot, rokont egyaránt, hogy a rettegés által megszilárdítsa hatalmát.

A kommunista párton belüli „Nagy tisztogatásnak” számos, a Magyar Tanácsköztársaság bukása után Szovjetunióba menekült magyar emigráns is áldozatául esett, köztük Kun Béla és jó néhány Lenin fiú, akik közül többen, lehet, hogy még itt Kalocsán is ártatlan embereket akasztottak. A sors keze szovjet elvtársaik kivégző osztaga által érte utol őket."

A MÉG LENIN ÁLTAL LÉTREHOZOTT OROSZORSZÁGI GULAGOK, AZAZ JAVÍTÓMUNKA-TÁBOROK SZÁMA 1938-BAN A SZTÁLINI TERROR CSÚCSÁN ELÉRTE A 4.000-ET, AHOL MÁR MINTEGY 2 MILLIÓ POLITIKAI FOGLYOT TARTOTTAK EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT.

A Szovjetunióban a ’kussolsz vagy megdöglesz!’ elv érvényesült.A „málenkij robot”

A II. Világháború kitörését követően a Szovjetunióban egy új kényszermunkatábor rendszert hoztak létre, a GUPVI-t., ahol a GULAG-ok általában koholt vádak alapján elítélt politikai foglyai helyett a hadifoglyok és az internáltak kerültek.

A Vörös Hadsereg által ’felszabadított’ területekről válogatás nélkül szedték össze a fiatal, életerős nőket, férfiakat, és mindenféle bírói ítélet nélkül, marhavagonokkal a Szovjetunióba szállították, ’egy kis munkára’.– emlékeztetett Bolvári Ferdinánd, majd rámutatott: míg Nyugaton fölszabadultak a náci koncentrációs táborok, Buchenwald, Dachau, Auschwitz, addig Közép-kelet Európában mély hallgatás honolt, s közben

a ’fölszabadított országok’ állampolgárai százezer-szám kerültek marhavagonokba, és hetekig tartó zötykölődés után örökre elnyelte őket az ’orosz medve’ birodalma.Sztálin legjobb tanítványai

Ha a hozzátartozók szót emeltek, akkor a „fölszabadító szovjetekkel” megtámogatott, a hazai söpredékből alakult államvédelmi hatóság padlás-lesöprő pufajkásai álltak bosszút.
A véleményvezéreket elhurcolták, megkínozták, bebörtönözték, kivégezték.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

A politikai rendőrség már azokat is bevitte, akikre csak a gyanú árnyéka vetődött, akik ellen pedig egy ’jól megalapozott névtelen feljelentés’ is érkezett, azokat az éjszaka közepén, bőrkabátos ávósok, nagy fekete autókkal hurcolták el. Sorra alakultak a magyar munkatáborok: Kistarcsa, Kazincbarcika, Hortobágy és a leghírhedtebb, a recski kényszermunkatábor. Akik útjában voltak a rendszernek, azokra kíméletlen megpróbáltatások vártak"

A TÁBOROK SZEMÉLYZETE FELADATUL KAPTA: „NE CSAK ŐRIZD, GYŰLÖLD IS!”

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy a szovjet hatóságok 1947-ben e napon tartóztatták le Budapesten és hurcolták a Szovjetunióba a kommunistákkal szembeni vélemény nyilvánításaiértKovács Bélát, a Független Kisgazdapárt elnökét.
A szónok fölidézte:

A KOMMUNIZMUS ESZMÉJE VILÁGVISZONYLATBAN 100 MILLIÓ EMBER ÉLETÉBE KERÜLT."

Kínában Mao Ce-tung, Kambodzsában Pol Pot, Etiópiában Mengisztu Hailé Mariam, nálunk Rákosi Mátyás bizonyultak Szálin legjobb tanítványainak.

„Puskaporos hordón ülünk”

Napjaink aktualitásaira térve úgy fogalmazott: az emberiség nem tanult a történelemből: néhány éve még sokan azt gondolták, nem lesz többé háború, hiszen a ma embere van annyira bölcs, hogy más útját választja konfliktusai rendezésének. Ám épp az előző napon volt három éve, hogy kitört a szomszédunkban egy már milliós áldozattal járó testvérháború, Szíriában pedig néhány hete űztek el egy diktátort, aki után százezres tömegsírok, és kommunista módszerek alapján működtetett kínzókamrák maradtak.

Puskaporos hordón ülünk, miközben választott vezetőink farkas szemet néznek egymással!"– mondta a szónok, aki szülőként is aggodalmát fejezte ki gyermekeink jövője miatt, és föltette a kérdést: mit tehetünk mi hétköznapi emberek?

A múltat végkép eltörölni’, azt bizony nem tudjuk, de ellenállhatunk a féktelen, egymás elleni uszításnak, és igent mondhatunk a barátságra, békére, és szeretetre! Ez a mi döntésünk!"– zárta Bolvári Ferdinánd a beszédét, amelynek a felütésként elmondott idézet megismétlésével adott keretet:

Az ember olyan teremtmény, amely nemcsak emlékezni tud, hanem felejteni is. Viszont, ha felejtünk, akkor kitesszük magunkat az ismétlés veszélyének.A helyi hagyományok szerint a beszéd elhangzása után Kalocsa Város Önkormányzata nevében az ’56-os emlékkőnél koszorút helyezett el dr. Bagó Zoltán polgármester, dr. Vincze Andrásalpolgármester és Bolvári Ferdinánd önkormányzati képviselő, majd az egybegyűltek helyezzék el az emlékezés virágait, mécseseit az ’56-os emlékkő lábazatán, végül az alkalom a Szózat közös eléneklésével zárult.