Nyugdíjrendszer reformjáról tartott fórumot az MSZP – Ígéretek kisnyugdíjasoknak, rendvédelmiseknek

Dr. Angeli Gabriella a nyugdíjrendszer, a szolgálati járadék helyi vonatkozásaira utalva elmondta: szerinte igazságtalan az a nyugdíjrendszer, ami ma Magyarországon van. Különösen annak ismeretében igazságtalan, hogy miközben a minimál nyugdíj 28.500 forint, egyesek több millió forintos nyugdíjban részesülnek. A képviselőjelölt célként azt határozta meg:

a minimál nyugdíjat legalább a duplájára kell emelni, mert elképzelhetetlen, hogy 28.500 forintból bárki meg tud élni.

A felszólaló azzal folytatta: a nyugdíjakat mindenképpen a keresetekhez és az inflációhoz kell igazítani. Kalocsán, a volt katonavárosban az egyik legkardinálisabb kérdés a korkedvezményes nyugdíj, ezért azt vissza kell állítani.

Mint mondta: városunkban sokan szolgáltak a laktanyákban, tűzoltóságnál, rendőrségnél, a BV-nél. Részben azért vállalták ezt a munkát, mert az lebegett a szemük előtt, hogy előbb mehetnek nyugdíjba. Dr. Angeli szerint az ő esetükben mindenképpen lehetővé kell tenni a korkedvezményes nyugdíjat.

A képviselőjelölt felszólalása további részében annak a véleményének adott hangot: országosan is fontos annak a „pánikgombos” rendszernek a kiépítése, ami városunkban egy ideig működött, de megszűnt. Ennek az volt a lényege, hogy a rászoruló, egyedül élő emberek telefonon hívhattak maguknak segítséget.

Mint elhangzott, azt is szeretnék elérni, hogy

a 65 év felettiek rászorultság alapján, térítésmentesen kaphassák a gyógyszereket. 

A megvalósítandó célok között szerepel továbbá, hogy az ápolási díj duplájára növelésével segítenék azokat a családokat, amelyeknek fiatalabb tagjai otthonukban szeretnék ápolni idős hozzátartozójukat.

Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusaszerint 2012. január 1-je volt az a vízválasztó, amikor az Orbán kormány radikálisan átalakította a nyugdíjrendszert. Mint rámutatott: ma Magyarországon alkotmányos védelme csak az öregségi nyugdíjnak van. Az alaptörvény 19. szakasza azt mondja, hogy az állam más esetekben csak törekszik az időskori szociális biztonság biztosítására. Ez szerinte azt jelenti, hogy ami nem öregségi nyugdíj, hanem nyugdíjszerű, vagy hozzátartozói ellátás, az bármikor elvehető, csökkenthető, a folyósítása felfüggeszthető.

Korózs Lajos azzal folytatta: 2012. január 1-jétől nincs előrehozott öregségi nyugdíj, nincs csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Továbbá nincs rokkantsági nyugdíj, nincs baleseti rokkantsági nyugdíj, nincs bányász és művész nyugdíj, de nincs korengedményes és korkedvezményes nyugdíj sem. Dr. Angeli mondanivalójára utalva emlékeztetett arra, hogy megszűntették a szolgálati nyugdíjat, ami Kalocsán és a térségben is nagyon sok embert érintett.

A képviselő meggyőződése szerint továbbra is biztosítani kell a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeit. Annál is inkább, mert a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Szövetsége, tehát 11 párt karácsony előtt írta alá az úgynevezett „nyugdíjas minimumot.” Korózs Lajos mintegy közbevetve megjegyezte, hogy a Fidesz-KDNP volt az egyetlen politikai párt, amely nem képviseltette magát a nyugdíjas kerekasztal fórumon.

A képviselő azt is kifejtette: a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételébe beletartozna, hogy akinek több mint 40 év ledolgozott éve van és elmúlt 60 éves, az akár nyugdíjcsökkentéssel is, de elmehetne nyugdíjba, ha megromlott az egészsége, vagy a munkaerőpiacon végképp nem talál munkát. Szerinte ezeket az embereket már az irányadó korhatár előtt 3 évvel csökkentés nélkül kellene nyugdíjba engedni.

Korózs Lajos annak a véleményének adott hangot, hogy

egy új típusú szolgálati nyugdíjtörvényre is szükség van.

Ezt az indokolja, hogy 2012. január 1-jén a szolgálati nyugdíjat eltörölték, szolgálati járandósággá alakították át. Ezt azonban megadóztatják. Ez akkor 43 ezer főt érintett, tehát ennyi embernek kell a járandósága után személyi jövedelemadót fizetni.

A képviselő azzal folytatta: szerinte a másik igazságtalanság az, hogy évekkel ezelőtt eltörölték a járulékplafont és megteremtették a lehetőségét annak, hogy több millió forintos havi nyugdíjak legyenek Magyarországon. Ez azért is igazságtalan, mert 9 éve változatlan az öregségi nyugdíj összege. Kimondani is szégyen, 28500 forint a legkisebb öregségi nyugdíj. Hazánkban 72-73 ezer olyan ember van, akinek az öregségi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot.

A képviselő elképzelése az, hogy akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, annak egy nyugdíjkorrekciós program keretében kell megemelni a nyugdíját.

Korózs Lajos azt nevezte a fórum legfontosabb bejelentésének, hogy előző nap reggel az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága ülésén az indítványozta: állítsák vissza a 13. havi nyugdíjat. Ám ezt a bizottság fideszes többsége leszavazta. Ebből azt a következtetést vonta le: ha a jelenlegi kormány marad, nem lesz 13. havi nyugdíj, aminek felső határa az MSZP szerint legfeljebb 120 ezer forint lehetne nyugdíjasonként.

A politikus a fiatalabb generációk nyugdíjba vonulásának időpontjára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Az a felosztó - kirovó rendszer, ami most van, csak ideig óráig működőképes. 2030 körül már csak 10 havi nyugdíjra való pénz az államkasszában. A képviselő a legnagyobb problémának azt tartja, hogy közel 600 ezer aktív korú foglalkoztatott jellemzően Nyugat- Európában fizet nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítást. Ez a pénz hiányzik leginkább a magyar nyugdíjkasszából.

Korózs Lajos az elmondottak ellenére optimista gondolatokkal zárta a mondanivalóját. Amennyiben konszenzus lesz a pártok között, egy rugalmas és finanszírozható nyugdíjrendszer alakítható ki Magyarországon.

Ez így semmiképp nem maradhat! – mondta zárszóként Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa a Kalocsán megtartott sajtótájékoztatón.