Pedofil bűncselekménnyel gyanúsították a Tisza Párt oktatáspolitikusát?

Pedofil bűncselekményt követhetett el a Tisza Csongrád-Csanád vármegyei képviselőjelöltje, aki ellen évekkel ezelőtt az újvidéki főügyészség gyermekkel való közösülés miatt indított eljárást – írják Délmagyar tegnap megjelent cikkében, amelybe ágyazva az erre utaló dokumentumot is közreadták.
Amint írják:

„A TISZA PÁRT EGYIK CSONGRÁDI JELÖLTJE, GAJDA ATTILA ELLEN ÉVEKKEL EZELŐTT AZ ÚJVIDÉKI FŐÜGYÉSZSÉG GYERMEKKEL VALÓ KÖZÖSÜLÉS MIATT INDÍTOTT ELJÁRÁST”

A Délmagyar birtokába került dokumentumok szerint 2013-ban Gajda Attila ellen kiskorú ellen elkövetett szeméremsértés alapos gyanúja miatt indított nyomozást az Újvidéki Főügyészség.

A BÜNTETŐELJÁRÁST A SZERB BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 180. PARAGRAFUSA ALAPJÁN RENDELTE EL A HATÓSÁG. A SZÓBAN FORGÓ SZAKASZ A GYERMEKEKKEL VALÓ KÖZÖSÜLÉS BŰNCSELEKMÉNYÉNEK ELEMEIT HATÁROZZA MEG.

Idézik a vonatkozó törvényszöveget is, amely szerint

Aki közösülést követ el, vagy annak megfelelő cselekményt tesz gyermekkel szemben, az öttől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtandó.”
A Délmagyar úgy tudja, a szerb jogszabályoknak megfelelően az ilyen és ehhez hasonló büntetőeljárások megindításáról a sértetteket kötelező kiértesíteni. A portál szerint ez történt Gajda Attila ügyében is – egyebek mellett egy ilyen dokumentumot tartalmaznak a szerkesztőségükhöz eljuttatott iratok, amelyek közül egy dokumentumot a cikkükbe ágyazott fotón is közzétettek [lásd alább!].

A Délmagyar cikke hangsúlyozza:

SZERBIÁBAN A 14 ÉV ALATTI SZEMÉLYEK MINŐSÜLNEK GYERMEKNEK, ÉS OTT A PEDOFIL BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉBEN AUTOMATIKUSAN AZ ÜGYÉSZSÉG, NEM PEDIG A RENDŐRSÉG JÁR EL.

Azt, hogy mi lett a Gajdával szemben indított büntetőeljárás vége, a Délmagyarnak nem sikerült megtudnia, erre vonatkozó dokumentumok nem jutottak a lap birtokába.
Amint írják, az ügy tisztázásának céljából ezért kérdéseiket eljuttatták a Tisza Párt sajtóosztályához, hogy felvilágosítást kapjanak az évekkel ezelőtt történt büntetőeljárás végkimeneteléről.
Amint írják, a párt érdemi válasz helyett a következő üzenetet küldte részükre:

Ahogyan az elmúlt napokban kiderült, hogy a titkosszolgálatok és az Alkotmányvédelmi Hivatal bárkit meg tud gyanúsítani alaptalan vádakkal, úgy most már azt is látjuk, hogy a propaganda is ugyanehhez az eszközhöz nyúl."Kérdéseiket föltették Gajda Attilának is, ám – amint írják – ő egyelőre hallgat.
[Később a jelölt közöségi médiás oldalán válaszolt – lásd alább!]

A Tisza interneten fellelhető, hivatalos tájékoztatójából kiderül, hogy Gajda Attila 54 éves, négygyermekes édesapa. Zentán nőtt fel, majd Szegeden és Szőregen élt, nyolc éve pedig Mórahalmon telepedett le. Dolgozott fociedzőként, testnevelő tanárként, trénerként, saját vállalkozásban, valamint önkormányzati és versenyszférás vezetőként is.
Nyolc évig vezette a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot, majd három évig a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium kollégiumát. Társalapítója a Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetségének.

GAJDA ATTILA JELENLEG RÉSZT VESZ A TISZA OKTATÁSI PROGRAMJÁNAK KIDOLGOZÁSÁBAN

– zárul a cikk.

Az ügy tisztázását sürgeti a Fidesz

A napvilágra került információk kapcsán a Fidesz szegedi szervezete közleményben szólította fel a Tisza Párt Csongrád-Csanád vármegyei képviselőjelöltjét, hogy haladéktalanul tisztázza a vele szemben felmerült súlyos, megfogalmazásuk szerint megdöbbentő vádakat – ezt szintén a Délmagyar írta meg tegnap késő délután megjelent cikkében.

Magyar Péter is reagált

Az ügyről Magyar Péter már a Délmagyar online cikkének megjelenése előtt – bizonyára a portálnak a párt sajtóosztálya részére megküldött kérdéseiből – tudhatott, mert bár a portálon déli 12 óra előtt egy perccel jelent csak meg a cikk, amikor a Tisza Párt elnöke kampányországjárásának kalocsai állomásán már a színpadon állt, ennek ellenére beszédébe fűzve a hírre így reagált: „Azt hallom, hogy az egyik Csongrád-Csanád megyei jelöltünk ellen már elkezdődött ez az egészen aljas lejáratás.”

Gajda Attila visszautasítja a vádakat

A tegnapi nap folyamán közösségi médiás oldalán reagált a hírre az érintett képviselőjelölt is, egyben vissza is támadott.
Azt írta: a Fidesz propagandája egy aljas hazugságkampányt készít elő vele kapcsolatban, később pedig kifejtette: szerinte azok akarják besározni a több évtizedes tanári és nevelői pályáját, akik „pedofil rémeket neveztek ki, tüntettek ki és védenek a mai napig” – ismételte tényként közölve az ellenzék Fidesz elleni, gyakran ismételt vádjait.

A róla szóló híreket a Gundalf-ügyhöz és a TISZA informatikusainak pedofíliával való megvádolásához hasonló lejáratásnak tartja, amelyekhez szerinte a titkosszolgálatot is felhasználták. Az ügyet minden alapot nélkülözőnek és aljas rágalomnak nevezte, kijelentve: „nincs ilyen ügy, nem is volt, ezért semmilyen nyomozás, rendőrségi vagy bírósági eljárás nem indulhatott.”

Ezzel a Délmagyar által közölt, a laikus – és a portálunk által megkérdezett mesterséges intelligencia – számára is hitelesnek tűnő dokumentumot ki nem mondva is hamisítványnak titulálta, hiszen – azzal a kijelentéssel, hogy „nincs ilyen ügy, nem is volt” – tagadta annak valós voltát, bár a felsorolásából épp az ügyészség hiányzott, amely a dokumentum szerint az eljárást elindította.

A továbbiakban a jelölt pedagógiai pályáját ismertette, megosztván, hogy idén január 31-ig a Lázár János kormánybiztossága alá tartozó Mezőhegyesi Ménesbirtok által fenntartott Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium nevelőtanára volt, és sok évtizedes pedagógusi pályafutása alatt mindig a rá bízott fiatalok érdekeit tartotta szem előtt, úgy a Vajdaságban, mint Magyarországon.
Azonban

ARRA NEM TÉRT KI, HOGY A DOKUMENTUMBAN JELZETT 2013. ÉVI IDŐPONTBAN, ILLETVE AZT KÖZVETLENÜL MEGELŐZŐEN A VAJDASÁGBAN GYAKOROLTA-E A HIVATÁSÁT.

A dokumentum hitelességét volna mód hivatalos úton ellenőrizni, ahogyan valószínűleg arra is lehetne közérdekű adatigénylés keretében választ kapni, hogy amennyiben mégis volt ilyen ügy, akkor hogyan zárult az esetleges eljárás, azonban ez a vasárnapi választások előtt már nem lehetséges.
Egyelőre tehát marad az állítás és a tagadás, valamint az alábbi dokumentum, amelynek címzése alapján azt a sértettnek juttatta el az eljáró hatóság, és amelynek fordítását a kép alatt olvashatják.

A képen látható szövegnek elkészítettük a gépi fordítását, amelyhez a fordításhoz felhasznált mesterséges intelligencia azt fűzte hozzá, hogy

Ez egy rendkívül súlyos ügyre vonatkozó hivatalos irat. Egy hivatalos értesítés a Szerb Köztársaság Újvidéki Felső Nyilvános Ügyészségétől, amely egy büntetőeljárás megindításáról tájékoztatja a sértettet.”
Kérdésünkre az MI megerősítette, hogy bár a konkrét hivatkozási számok ki vannak takarva, ami megnehezítheti a hitelesség ellenőrzését, de arra így is volna mód, és az irat formailag a szerbiai ügyészségi gyakorlatnak, szövegezése, törvényi hivatkozásai pedig a szerb jog követelményeinek mindenben megfelel.

A dokumentum fordítása:

„SZERB KÖZTÁRSASÁG
Újvidéki Felső Nyilvános Ügyészség
KTI sz.: [kitakarva]
2013. július 5.
ÚJVIDÉK

Címzett: ALEKSA [vezetéknév kitakarva]

A Büntetőeljárási Törvénykönyv 297. cikkelyének 3. bekezdése értelmében TÁJÉKOZTATOM ÖNT, mint sértettet, hogy 2013.07.03-án nyomozás indult Atila Gajda gyanúsított ellen a [kitakart]-ból a Szerb Köztársaság Büntető Törvénykönyvének 180. cikkelye szerinti gyermekkel való szexuális kapcsolat bűncselekményének gyanúja miatt, amelyben Ön a sértett.

Továbbá tájékoztatom, hogy a ZKP 50. cikke alapján Önnek mint sértettnek joga van:
Vagyonjogi igényt benyújtani és bizonyítékokat javasolni, valamint ideiglenes intézkedéseket kérni a követelés biztosítására;
Ügyvédet (meghatalmazottat) fogadni;
Betekinteni az iratokba és megtekinteni a bizonyítékul szolgáló tárgyakat;
Értesítést kapni a büntetőfeljelentés elutasításáról vagy az ügyész elállásáról a vádtól;
Kifogást emelni az ügyész döntése ellen, ha az nem indít vagy megszüntet eljárást;
Átvenni a vád képviseletét (magánvádasként), ha az ügyész elállna;
Jelen lenni az előkészítő ülésen és a főtárgyaláson, részt venni a bizonyításban;
Fellebbezni a bíróság döntései (pl. ítélet, költségek) ellen;
Értesítést kapni az eljárás kimeneteléről és kézhez kapni a jogerős ítéletet.
Figyelmeztetés: A sértett iratbetekintési joga megtagadható mindaddig, amíg tanúként ki nem hallgatják.

[Aláírás/Pecsét]
Államügyész”


Borítóképünk AI által készített illusztráció.