Állatok világnapja: felelős állattartás nélkül nincs valódi állatvédelem

"Egy állat örökbefogadása vagy megvásárlása elõtt nemcsak azt kell mérlegelni, hogy szeretnénk-e állatot, hanem azt is, hogy valóban képesek vagyunk-e felelõsen gondoskodni róla egész életén át"

- hangsúlyozza Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédõ Egyesület vezetõje.

A felelõs állattartáshoz megfelelõ mennyiségû szabadidõre, anyagi fedezetre és megfelelõ tartási körülményekre is szükség van. Egy állat etetése, állatorvosi ellátása, oltása, esetleges betegségeinek kezelése és mindennapi gondozása folyamatos feladat és költség. Az állat nem lehet egy impulzív döntés eredménye, amelybõl késõbb - amikor megváltoznak a körülmények - könnyû „kiszállni".

A felesleges szaporulatból könnyen kóbor állat lesz

Az állatvédelem egyik fontos területe a nem kívánt szaporulat megelõzése. A felelõtlen szaporítás következményei évrõl évre megjelennek az állatvédõ szervezeteknél: gazdátlan kölykök, utcára került kutyák és macskák, túlterhelt menhelyek és civil állatmentõk.

„Az ivartalanítás az egyik legfontosabb eszköz a kóbor állatok számának hosszú távú csökkentésében. Nem elég a következményeket kezelni, a probléma forrását is csökkenteni kell. A nem kívánt szaporulat megelõzése ebben kulcsszerepet játszik"

- mondja Seres Zoltán. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület évente többszáz alkalommal segíti a utcáról mentett / menhelyrõl vagy gyepmesteri telepekrõl örökbefogadott állatok ivartalanítását, tartási körülményeinek javítását.

Állatok Világnapja - Tõled is függ!

Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szerint az állatvédelemben ezért a megelõzésnek legalább akkora szerepet kell kapnia, mint a bajba került állatok mentésének. A civil szervezetek nap mint nap találkoznak olyan helyzetekkel, amelyek megfelelõ megelõzéssel elkerülhetõk lettek volna.

Az állatvédelemnek kormányszintû ügynek kellene lennie

A hazai állatvédõ szervezetek jelentõs része civil támogatásokból, adományokból és önkéntes munkából végzi feladatait. Miközben az állatmentés társadalmi szinten is fontos feladat, a szervezetek sok esetben komoly finanszírozási nehézségekkel küzdenek. Normatív támogatás sem államtól, sem önkormányzatoktól nem érkezik.

„Az állatvédõ szervezetek nagyon sok esetben finanszírozatlanul vagy alulfinanszírozottan próbálnak megoldani olyan problémákat, amelyek valójában társadalmi szintûek, ember által létrehozott problémák. Az állatvédelemnek hosszú távú, kiszámítható és kormányszintû kezelést kellene kapnia"

- véli az egyesületi vezetõ.

Ennek része lehetne például az állattartásra való alkalmasság erõteljesebb vizsgálata, akár egy állattartói jogosítvány bevezetésének megfontolása is. Ennek lényege az lehetne, hogy csak olyan ember tarthasson állatot, aki tisztában van az állattartással járó felelõsséggel, és képes biztosítani az állat megfelelõ elhelyezését, ellátását és életkörülményeit.

Az ivartalanítás támogatása vagy bizonyos esetekben államilag finanszírozottan kötelezõvé tétele szintén olyan intézkedés lehet, amely a kóborállat-populáció kialakulását mérsékelheti.

Nem mindegy, hogyan kerül az állat az asztalunkra

Az Állatok világnapja nemcsak a kutyákról és macskákról szól. A gazdasági haszonállatok tartásának körülményei és az élelmiszer-termelés módja szintén fontos állatvédelmi kérdés.

Az iparszerû állattartás jelentõs mennyiségû élelmiszer elõállítását teszi lehetõvé, ugyanakkor egyre fontosabbá válik annak vizsgálata is, hogy milyen körülmények között nevelik az állatokat, milyen takarmányozásban részesülnek, és milyen módon kerülnek az élelmiszerláncba.

„A vásárlók a pénzükkel is szavaznak. Ha tudatosabban választunk, figyelünk az élelmiszerek származására, minõségére és az állattartási körülményekre, azzal közvetetten az egész állattenyésztési és élelmiszer-termelési ágazatra hatással lehetünk"

- hangoztatja az Orpheus Állatvédõ Egyesület.

A tudatos fogyasztói döntések hosszabb távon ösztönözhetik a jobb állattartási körülményeket, a minõségibb termelést és a fenntarthatóbb megoldásokat.

A természetben élõ állatokról sem szabad megfeledkezni

Az állatvédelem harmadik fontos területe a természetben élõ állatok védelme. A szélsõséges idõjárás, az aszályos idõszakok és a természetes élõhelyek változásai egyre több kihívást jelentenek a vadon élõ állatok számára.

Az idei aszály is ráirányította a figyelmet arra, hogy a természetben élõ állatok számára mennyire fontos a megfelelõ vízhez és táplálékhoz való hozzáférés, valamint az élõhelyek megõrzése.

„A természet tisztelete nem évszakhoz kötött. Télen és nyáron is figyelnünk kell arra, hogyan hat a környezetünk az állatokra, és ha szükséges, felelõsen segítséget is kell nyújtanunk"

- emeli ki Seres Zoltán.

Ugyanakkor a természetben élõ állatok segítése során is fontos a körültekintés: nem minden látszólag egyedül maradt vagy segítségre szoruló állat valóban bajban van. Sok esetben a természetes viselkedés része, hogy az állat egy idõre eltávolodik a fajtársaitól vagy a szülõjétõl.

Az Állatok világnapja minden napra szóló üzenet

Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szerint az állatok védelme nem merülhet ki egyetlen világnaphoz kapcsolódó kampányban. A valódi változást a mindennapi felelõs döntések hozhatják el: megfontolt állatvállalás, ivartalanítás, megfelelõ tartási körülmények, felelõs gazdálkodás, tudatos vásárlás és a természet tisztelete.

„Az állatvédelem ott kezdõdik, amikor az ember megérti: az állat nem tárgy, nem ajándék, nem divat és nem egyszer használatos kellék. Érzõ élõlény, amelyért az ember döntései után hosszú éveken keresztül felelõsséggel tartozik"

- fogalmaz Seres Zoltán.

Október 4., az Állatok világnapja ezért jó alkalom arra, hogy ne csak szeretettel gondoljunk az állatokra, hanem felelõsséggel is tegyünk értük - az otthonunkban, a gazdaságokban és a természetben egyaránt.

Forrás és kép: Orpheus Állatvédõ Egyesület