A kalocsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) szervezésében pénteken este hét órai kezdettel megtartott megemlékezésen megjelenteket Horváth Szilveszter megyei roma önkormányzati elnök köszöntötte, megemlékező beszédet pedig Schmidt Rajmund önkormányzati képviselő mondott. Az alkalmon megjelent a szónok mellett több önkormányzati képviselő, valamint Simon Zoltán alpolgármester is, akik más emlékezőkkel együtt koszorúkat és mécseseket helyeztek el a „roma holokauszt” áldozatai előtt tisztelgő, a Roma Közösségi Ház kerítésén elhelyezett emléktáblánál.
A Domokos Julianna konferansziéi szerepvállalása mellett zajlott megemlékezés a cigány és a magyar Himnusz hangjaival vette kezdetét.
A cigány Himnusz ezúttal nem hangfelvételről szólalt meg, hanem Horváth Szilveszter, a Bács-Kiskun megyei cigány önkormányzat elnöke adta azt elő, aki később néhány gondolatát is megosztotta az egybegyűltekkel. Autentikus előadását videóra is vettük. Az első hangokról sajnos lemaradtunk, aki azokra is kíváncsi, máskor vegyen részt a kalocsai RNÖ rendezvényein!
Miután Kolompár Patrícia, a kalocsai Dózsa György Szakgimnázium diákja elmondta Choli Daróczi József Elvitték a cigányokat című versét, Horváth Szilárd szólt az emlékezőkhöz, örömét fejezve azért, hogy a kalocsai RNÖ már évek óta minden évben megtartja ezt a megemlékezését. Úgy vélte az emlékezés a cigányság számára, de a többségi társadalom számára is fontos, hiszen sok cigány honfitársunkat vesztettük el a náci népirtás során.
Kiemelte: ezt a megemlékezést ilyen következetességgel csak Kalocsán rendezik meg, így ez számára kötelező program , ahogy fogalmazott „nem mondható le”, és azt szeretné, ha az elkövetkezendő években sokkal többen jelennének meg, hogy leróják kegyeletüket az áldozatok előtt, hiszen, amint mondta
Rólunk szól, szüleinkről, nagyszüleinkről, akiket elhurcoltak."Horváth Szilveszter örömét fejezte ki a városi önkormányzat alpolgármesteri szintű képviselete miatt, és azért, hogy a Polgármesteri Hivatal és az RNÖ vezetősége között nagyon jó a kapcsolat, ami nem mindenütt van így.
A továbbiakban Schmidt Rajmund önkormányzati képviselő mondta el beszédét.
Nem csináltunk semmit! Élni akarunk!”– idézte a szónok, amit a halálra szánt cigányok kiabáltak a szemtanúk szerint, amikor 1944. augusztus 2-án egyetlen éjszaka alatt mintegy 3.000 romát leölve fölszámolták az auschwitzi haláltábort. Rájuk emlékezünk, és arra a sok ezer cigány férfira, nőre és gyerekre, akiket második világháború során értelmetlenül legyilkoltak a nácik és kollaboránsaik.
Mindenkinek tudnia kell, hogy azokban a vészterhes időkben bárki áldozattá válhatott, akinek a náci eszme alapján nem volt megfelelő a származása, nem volt megfelelő a vallása, vagy nem volt megfelelő a politikai hovatartozása”– mondta Schmidt Rajmund, majd történelmi kitekintésként fölidézte, hogy a porajmosnak –mint cigányok elleni, tágabb értelemben vett népirtásnak – már a XIX. századtól megvoltak az áldozatai. A hátrányos megkülönböztetés, a gettósítás a Horthy-rendszerben csak fokozódott: korlátozták szabad mozgásukat, kiszorították a kereskedelemből. A roma holokauszt első közvetlen előzményeként 1934-ben Endre László cigányügyi államtitkár követelése volt a romák koncentrációs táborba zárásáról és a cigány férfiak sterilizálásáról, ’38-tól pedig egy rendelet értelmében minden cigányt gyanús személynek kellett tekinteni.
Az 1940-es években a cigányságnak a zsidókéhoz hasonlóan embertelen, méltánytalan bánásmódot és megaláztatásokat kellett elszenvedniük. Gettóba zárták őket, ruhájukon fekete háromszöget viselve megjelölték, majd elrendelték, hogy az auschwitzi koncentrációs táborba szállítsák őket.
1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka az elkülönített cigány barakkokban kiirtottak minden cigányt, férfiakat, asszonyokat, gyerekeket.
A szónok azt is fölidézte, amikor május 16-án föllázadtak a cigányok, nem engedelmeskedtek gyilkosaiknak, nem álltak sorba és nem hagyták magukat szó nélkül lemészárolni. Ezt az ellenállást kegyetlen megtorlás követte, de amint Schmidt rámutatott, mégis ez a helytállás teremtette meg az esélyt a túlélésre néhány romának.
Az Európai Bizottság 2015-ben hozott határozatot arról, hogy a nemzeti kormányok augusztus 2-át iktassák be a nemzeti emlékezet napjai közé, emlékezzenek meg végre a legyilkolt, ártatlan roma áldozatokról is.
A szónok rámutatott: az akkor néhány év alatt milliókat elpusztító és megnyomorító megkülönböztetés számos formában jelen van a mai világban is. Így a megkülönböztetés jelen van az iskolai szegregációban, amely megtagadja a cigány gyermekektől a jobb jövő esélyét.
Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a cigányok elleni előítéleteka társadalom egy részben sajnos még mindig jelen vannak.
A porajmos borzalma és a romák elleni diszkrimináció évszázados történelme húzódik meg a mai kihívások mögött, és motiválja a mai hősöket szembenézni ezekkel a kihívásokkal.
„Azért jöttünk össze, hogy közösen mondjuk ki: okultunk az európai történelem és a saját történelmük egyik legfájdalmasabb fejezetéből” – mondta Schmidt, hozzátéve:
A politikai nemzet erejét növeli, ha tiszteljük egymásban az embert és tiszteljük egymásban a magyart. A kirekesztés kevésbé, az egymásnak kölcsönösen megadott tisztelet azonban gazdagabbá tesz mindannyiunkat. A kölcsönös tisztelet lehet a kulcs, amely kaput nyithat számunkra, hogy még közös múltunk szégyenéből és fájdalmából is új világot formálhassunk!”Beszéde zárásaképpen Schmidt Rajmund azt kívánta, hogy a magyarság és Kalocsa is erre a tiszteletre építse föl önbecsülését és az egymással való közös munkát, végül az áldozatokra tisztelettel való emlékezésre buzdított.
Ezt követően a megjelentek közül a megyei roma önkormányzat nevében Horváth Sziveszter, a városi önkormányzat részéről Kákonyi István, Schmidt Rajmund, Tihanyi Tiborné képviselők kíséretében Simon Zoltán alpolgármester, valamint az RNÖ részéről Sztojka István elnök koszorút helyezett el az áldozatok emlékére a Porajmos emléktáblánál, majd a megjelentek mécseseket helyeztek el az emléktáblánál.
A rendezvényt követően a szervező RNÖ a Roma Közösségi Házba invitálta a megjelenteket, ahol agapéval – fasírttal, kelt kiflikkel és üdítőitalokkal –vendégelték meg a megemlékezés résztvevőit.