Az aradi vértanúkra emlékezett Kalocsa – az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig

„A föld alól, a magyar föld alól 
A vértanúk szent lelke földalol: 

E nagy napon, hol emlék s béke leng, 
A bús bitókra hittel nézzetek!”

– hangzott el Bolvári Kinga 12. B osztályos tanuló szavalatában, aki Juhász Gyula Vértanúink című versét mondta el, a Himnusz és a Szózat közös eléneklése által keretezett ünnepély irodalmi felütéseként.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A továbbiakban Perity Lajos, a Szent István Gimnázium igazgatója mondott emlékező beszédet.

Emléked örökké élni fog szíveinkben, emléked élni fog az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig.”– idézte mottóként Teleki Lászlónak gróf Batthyány Lajosról, az első független és felelős magyar kormány miniszterelnökéről mondott gondolatait, majd az 1848-49-es szabadságharc 13 honvédtisztjének Aradon, illetve Batthyány Lajosnak Pesten 1849. október 6-án történt kivégzését a levert szabadságharc utáni bosszú és megtorlás tetőpontjának, történelmünk egyik legfájdalmasabb eseményének nevezte, amelyet szándékosan a bécsi forradalom évfordulójára időzítettek.

Azonban a mai emléknapon nemcsak a gyászt kell felidéznünk, hanem azt a hitet is, amelyről az aradi vértanúk is tanúbizonyságot tettek: egy széthúzó világban is van erő az összetartozásban. Az aradi tizenhármak mindannyiunknak példát adnak arra, hogy a hűség, a bátorság és a tisztesség soha nem megy veszendőbe! Mindegyikük élete és halála üzenet a mához”– mondta a gyászünnep szónoka, majd az Aradi 13 életének és áldozatvállalásának üzenetét így foglalta össze:

• A német anyanyelvű, de magyar nemzetiségű Aulich Lajos arra tanít bennünket, hogy a valódi hazaszeretet a szakszerű, hűséges és önzetlen szolgálatban nyilvánul meg, még akkor is, ha a legvégső áldozatot követeli.
• A szerb származású katona, Damjanich János a magyar szabadság ügyét választotta, és tettekkel bizonyította, hogy a haza iránti elkötelezettség nemzetiségtől független.
• A magyar nemzetiségű Dessewffy Arisztid a hősiesség, az elkötelezettség, a lelki nyugalom és az áldozatkészség mintája.
• Az örmény-magyar származású Kiss Ernő megmutatta, hogy a legnehezebb körülmények között is meg lehet őrizni a méltóságot és a becsületet.
• A horvát származású Knezich Károly teljes szívvel állt a magyar ügy mellé. Azt üzeni: az összefogás nemzetiségen túlmutató erő.
• A német Lahner György hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő megmutatta, hogy háttérben meghúzódva is lehet és kell fontos munkát végezni.
• A székely származású, örmény gyökerekkel rendelkező Lázár Vilmos alakja a szívós kitartás, a megingathatatlan hazafiság és az áldozatkészség emléke.
• Az osztrák Leiningen-Westerburg Károly, aki a magyar szabadságért harcolt, arra figyelmeztet: a szabadság ügye egyetemes, nem ismer határokat.
• A kecskeméti születésű Nagysándor József megmutatta, hogy a nehéz pillanatokban is bátran kell cselekedni, vállalni kell a kockázatot a közös célért, és a legnehezebb időkben is meg kell őrizni az emberi tartást.
• Az osztrák származású Poeltenberg Ernő, aki könnyen választhatta volna a biztonságot, mégis a magyar szabadság mellé állt, bizonyítja: a valódi elköteleződés és az igazi hűség az elvekhez és az igazsághoz köthető, mindig áldozattal jár.
• A német polgári családból származó Schweidel József a forradalom kitörésekor Bécsből habozás nélkül hazavezette ezredét, ezzel azonnal a magyar szabadság ügye mellé állt. Példát mutatott a haza iránti hűségről és a jó ügy melletti kiállásról.
• A magyar kisbirtokos családból származó Török Ignác, kiváló hadmérnökként végzettsége és képességei birtokában a magyar ügy szolgálatába állt, ahol megmutatta professzionalizmusát és elkötelezettségét.
• A magyar Vécsey Károly, aki utolsó kivégzettként végig nézte társai halálát, a kötelességteljesítés és a megbékélés szempontjából mutat példát.

Az aradi tizenhárom mellett meg kell emlékeznünk a Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosról is, aki a hazája iránti elkötelezettségben és a törvényesség betartása melletti kiállásban állítható példaként”– mondta Perity Lajos, hozzátéve:

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

„AZ EGYKORI MINISZTERELNÖK ÉS AZ ARADI VÉRTANÚK KÜLÖNBÖZŐ HÁTTERŰ, MÁS-MÁS GONDOLKODÁSÚ EMBEREK VOLTAK, MÉGIS EGY ÜGYBEN ÖSSZEFORRTAK – HITTEK A SZABADSÁGBAN, HITTEK A MAGYAR SZABADSÁGBAN.”

Magyarország története sokszor szólt megosztottságról, politikai csatározásokról. De voltak pillanatok, amikor a nemzet legjobbjai félretették a nézetkülönbségeket, és közösen álltak ki a haza jövőjéért”– mondta Perity Lajos, nemzeti gyásznap üzenetét így foglalva össze: 

„NEM AZ SZÁMÍT, HOGY MI VÁLASZT EL MINKET, HANEM AZ, AMI ÖSSZEKÖT.”

Az emlékezésből merítsünk erőt a jövőhöz, és tanuljunk azoktól, akik életükkel és halálukkal mutatták meg: a közös haza mindig erősebb, mint a bennünket szétválasztó falak”– mondta a szónok, beszéde zárásaként kiemelve: ha ’48-as hősök képesek voltak a különbségeket félretenni, és a legnagyobb áldozatot meghozni, akkor

„NEKÜNK IS KÉPESNEK KELL LENNI FÉLRETENNI A SZÉTHÚZÁST, A GYŰLÖLKÖDÉST, AZ EGYMÁSRA MUTOGATÁST, ÉS MEG KELL TALÁLNI A KÖZÖS ÜGYET, AMELY ÖSSZEKÖT BENNÜNKET. EZ LEHET PÉLDÁUL EGY BOLDOG, BÉKÉS MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSE.”

Az ünnepi beszéd elhangzását követően Perity Lajos, valamint Vincze András alpolgármester Kalocsa Város Önkormányzata nevében megkoszorúzta a Batthyány-szoborcsoportot.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Ezt követően a Kalo Lokálpatrióta Egyesület és a Fidesz küldöttei helyezték el koszorúikat az emlékmű lábazatán, az emlékező közönség soraiból pedig többen mécsest gyújtottak a mártírok tiszteletére.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)