Ezeréves intelmek és napjaink aktualitásai a huszadikai ünnepen

A Betlenné Dajkó Ágnes vezényelte Kalocsai Fúvószenekari Egyesület valamint a kecskeméti Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis díszőrségének közreműködésével zajlott megemlékezésen elsőként Póli Róbert előadásában Reményik Sándor Mindennapi kenyér című versét hallgathatták meg az egybegyűltek, majd dr. Bálint József osztotta meg a részt vevőkkel ünnepi gondolatait.

Képgaléria megtekintése (54 db kép)

A polgármester első királyunk érdemeinek, az ezer esztendő után is érvényes örökségének méltatásával vezette fel beszédét. Istvánnak fia, Imre herceg számára írott intelmeiből idézett, köztük az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról, a kegyességről és irgalmasságról, valamint a vendégek befogadásáról és gyámolításáról. Utóbbival kapcsolatban István király Róma példáját hozza fel, amely azáltal vált dicsőbbé, hogy „sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról”. Az idegenek különböző nyelveket, szokásokat és fegyvereket hoztak magukkal, ezzel elrettentették az ellenséget, és emelték az udvar fényét.

„... Mert az egynyelvű és egyszokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”Bálint József aktuális, sokat idézett soroknak nevezte a fentebbi intelmeket. Mint mondta,

meg kell találnunk azt a középutat, amelyet nagy királyunk is megtalált.

Vajon egyszerű ez? Bizony nem. Nem mondhatjuk, hogy minden számunkra idegen nép, más vallás, más kultúra eleve rossz, csak azért mert nem ismerjük, s amit nem ismerünk, attól félünk. Ugyanakkor meg is kell védenünk magunkat. Meg kell védenünk, amit elértünk ezer esztendő alatt! A városatya szerint e nehéz kérdéseken Szent István is sokat tépelődhetett.

Képgaléria megtekintése (54 db kép)

Talán az arany középút, az aurea mediocritas és az európai összefogás képes lesz arra, hogy kezelje ezt a problémát. Bízunk benne – mondta Bálint József napjaink megosztó migrációs problémájára utalva.

Az ünnepi szónok azt is hangsúlyozta, hogy az érsekség jelenléte nélkül Kalocsából talán soha nem lett volna város, kulturális és oktatási központ, és a mai Kalocsa sem tudna létezni és fejlődni a főegyházmegye és a város konstruktív együttműködése nélkül.

Mi tehát ezer szállal kötődünk első királyunk személyéhez. Ezért hívják így gimnáziumunkat, ezért ez a neve a kalocsai főutcának, és rendezzük már meg hosszú évek óta a Szent István Napok rendezvénysorozatot. Ezért állítottunk évekkel ezelőtt Szent István szobrot. – zárta gondolatait Kalocsa első embere, hozzátéve, hogy államalapítónk szobrát idén építkezési munkálatok miatt nem lehet megkoszorúzni, de jövőre már a megújult Szentháromság téren örvendezhetünk városunk épülésének, szépülésének.

Képgaléria megtekintése (54 db kép)

Az ünnepi beszéd után az önkormányzat nevében dr. Bálint József polgármester, Kinyóné Lakatos Melinda alpolgármester és dr. Kiss Csaba jegyző, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nevében dr. Bábel Balázs érsek, Fülöp Ernő apát-kanonok, érseki irodaigazgató, és dr. Mészáros István prépost, templomigazgató, majd a városban működő intézmények, politikai pártok, társadalmi szervezetek helyeztek el koszorút a város új Szent István emlékhelyénél, Simor Márton szobrász országzászló emlékművén.