Október 6, a „forradalom és szabadságharc leverésének szimbóluma” – Megemlékezés és koszorúzás a nemzeti gyásznapon

Nemzeti hagyományaink szerint a megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével kezdődött és a Szózat hangjaival zárult. Kállai Sándor köszöntő szavai után a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola Belvárosi Általános Iskolájának ünnepi műsorát láthatták a megjelentek. A Filvig Ágnes és Bors János, felkészítő tanárok összeállította műsor az Aradi Tizenhárom és a Pesten ugyanaznap kivégzett Batthyány Lajos mellett a szabadságharc többi hóhérkézre került vezetőjéről és hőseiről is megemlékezett.

Képgaléria megtekintése (20 db kép)

A továbbiakban Illés Péter, az Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola igazgatója mondott emlékező beszédet.

Felidézte: az Aradi Vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a [harmadik] bécsi forradalom és von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon – mutatott rá a szónok, aki fel is sorolta a birodalmi megtorlás október 6-án Aradon kivégzett áldozatait:

Lőpor és golyó általi halállal haltak:

• Lázár Vilmos főtisztet
• Dessewffy Arisztid
• Kiss Ernő és
• Schweidel József tábornokokat büntették.

Kötél általi halálra ítélték:

• lovag Poeltenberg Ernőt
• Török Ignácot
• Lahner Györgyöt
• Knezić Károlyt
• Nagysándor Józsefet
• gróf Leiningen-Westerburg Károlyt
• Aulich Lajost
• Damjanich Jánost és
• gróf Vécsey Károlyt.

HALÁLUK NAPJA A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉNEK SZIMBÓLUMA LETT.

A kivégzéssel I. Ferenc József osztrák császár, magyar király célja az elrettentés volt, de

AZ ORSZÁGOT NEM LEHETETT „MEGGYŐZNI” ARRÓL, HOGY A FORRADALOM IGAZSÁGTALAN LETT VOLNA.

A szabadságharc nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani, és a bukás ellenére

A NEMZETBEN NEMCSAK TOVÁBB ÉLT, DE TOVÁBB IS ERŐSÖDÖTT A SZABADSÁG ÉS A FÜGGETLENSÉG ESZMÉJE.

Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés útján.

Képgaléria megtekintése (20 db kép)

Illés Péter fölidézte a forradalom és hősei iránti európai rokonszenvet bizonyító esetet, amikor Londonban sörgyári munkások felismerték Haynaut, és „Ezt Aradért kapod!” felkiáltással megverték és végigkergették a város utcáin, és talán meg is ölik, ha a rendőrség nem siet segítségére – erről mindmáig emléktábla tanúskodik.

A szónok rámutatott: napjainkban is sokat tanulhatunk azoktól, akik annak idején életüket adták a szabadságért és önállóságért, mégpedig azt:

AZ ÖSSZEFOGÁS NAGYON FONTOS A MAI VILÁGBAN IS.

Sajnos a mindennapokban jellemző a széthúzás és az ellentét, de akkor is össze kell fognunk, ha nézeteink, elveink nem egyeznek. Példát kell vennünk azokról a hősökről, akik a magyar ügyért feláldozták magukat, hősiesen harcoltak a szabadságért, pedig sokan származásuk szerint nem, csak szívükben voltak magyarok”– mondta Illés Péter, hozzátéve: ez a nap nem örömünnep, de lehetőséget ad, hogy megéljük magyarságunkat, büszkék legyünk elődeinkre, és tovább vigyük örökségüket a mai világ kihívásai közepette is.

A megemlékezés utolsó mozzanataként annak szónoka, Illés Péter, valamint dr. Filvig Géza polgármester és Simon Zoltán alpolgármester Kalocsa Város Önkormányzata nevében koszorút helyezett el a Batthyány-szoborcsoportnál az Aradi Vértanúk tiszteletére, majd a megjelentek virágokkal rótták le kegyeletüket a mártírok előtt.

Képgaléria megtekintése (20 db kép)