Száz évvel az igazságtalan trianoni békediktátum után – Megemlékezés és koszorúzás a Nemzeti Összetartozás Napján

Kalocsán délelőtt 10 órakor zászlófelvonással indult a nap – erről portálunk külön hírt adott.
A városi megemlékezést délután négy órai kezdettel tartották az Asztrik téri Országzászló emlékműnél. Alkalmasabb helyszínnek tűnhetne az első világháború áldozatainak és minden magyar hősnek emléket állító Magyar Hősök emlékműve, azonban az ünnepléshez, megemlékezéshez kevésbé alkalmas helyre áthelyezett szobor új helyét eltart majd egy darabig megszokni, így, emelvényétől megfosztva a korábbi méltóságteljességét sem sugározza, az előtte lévő tér is szűk egy városi megemlékezéshez – még ha a mostani alkalomra nem is érkeztek tömegek – így inkább a Szent István monogramos emlékműre esett a választás.

Az ott összegyűltek az ünnepély nyitányaként közösen elénekelték a himnuszt, majd Pécsi Vivien önkormányzati képviselő mondott megemlékező beszédet.
A szónok a trianoni tragédiával kapcsolatban a legfájdalmasabbnak nem az ország területe és nemzeti vagyona mintegy kétharmadának elveszítését, hanemaz elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar kirekesztettségét láttatta. Ez sokak számára nehézzé, sőt gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való őszinte belenyugvást.

„Ami igazságtalan volt valaha, az is marad az idők végezetéig”

„AZ IDŐ A SEBEKET GYÓGYÍTJA, A CSONKÍTÁST NEM”

– mutatott rá Pécsi Vivien, majd a békediktátum aláírása után nyolc évvel, 1928-ban kiadott Kalocsai Újságból idézett:

minden magyar szív sóvárogja az igazságszolgáltatást, a trianoni kényszerbéke revízióját. Ezt fogja követelni Kalocsa társadalma is Urnapján délután.”

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

A sebek akkor még frissek voltak, azonban a mostanáig eltelt száz év sem változtatott azon a tényen, hogy ami történt, az nem tárgyalás volt, hanem diktátum, büntetés, amit egy olyan háború elvesztéséért mértek ki ránk, amelynek nem volt igazságos oldala.

Tíz éve azonban Trianon évfordulója a magyarság részekre szakításának gyásznapjából nemzeti összetartozásunk emléknapjává emelkedett – mutatott rá a szónok, idézve Magyarország alaptörvényét: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”

„A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM KÖVETKEZTÉBEN AZ ELMÚLT SZÁZ ÉVBEN A MAGYARSÁG AZ ÖSSZEOMLÁS HELYETT AZ ÉLNI AKARÁSÁRÓL, AZ ÚJRAKEZDÉSI KÉPESSÉGÉRŐL ÉS AZ ALKALMAZKODNI TUDÁSÁRÓL TETT TANÚBIZONYSÁGOT”

– folytatta Pécsi Vivien, hozzátéve: az összetartozás évének legfontosabb üzenete, amely az emlékév hivatalos megnyitóján hangzott el:

A szellemiekben összeépült haza úgy erősít bennünket, hogy senki ellen nem irányul, példát mutat, és bizonyítja, hogy csak a múltját ismerő, biztos jövőképpel bíró nemzetek lehetnek egyenrangú partnerei egymásnak"Az önkormányzati képviselő-testület legifjabb tagjaként a fiatalokat is megszólította, mondván:

A jövő, a változtatás az ifjúság kezében van.

Az összetartozást és a nemzettudatot sokféleképpen lehet erősíteni – mutatott rá.

Kirándulhattok Erdélyben, síelhettek a Felvidéken, bulizhattok a Vajdaságban, de ez mind egy pillanatnyi, rövid kapocs, amelyet barátsággal megélünk. Az értékeket viszont meg kell ismerni, ha egy erdélyi szaktárssal találkozol,ne tekintsd külföldinek, ha a Felvidéken töltöd a szünidőt, nézz utána, hol is vagy éppen”– bíztatta az ifjúságot a szónok, hozzátéve: a legfontosabb, hogy élményeiket, ismereteiket add tovább barátaiknak, leendő gyermekeiknek, és a határon túli, nehéz sorsú magyarsággal együtt gondolkozzanak együtt a közös jövőről.

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

Az idei centenárium, a nemzeti összetartozás éve az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk.

A dacot már felválthatja a büszkeség, hogy száz év alatt sem feledkeztünk meg egymásról, együtt tudunk gondolkodni (...) Igazán elszakadni nem tudunk és nem is fogunk egymástól – Szétszórva bár, de összetartozunk!”– zárta szónoklatát Pécsi Vivien, majd Filvig Géza polgármesterrel és Simon Zoltán alpolgármesterrel közösen Kalocsa város önkormányzata nevében megkoszorúzta az emlékművet.

Ezt követően több társadalmi szervezet és magánszemély is koszorút, illetve mécsest helyezett el az Országzászló emlékmű lábazatán.

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

Nemzeti hagyományaink jegyében az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.

Nem sokkal később, fél öttől ünnepi, érseki szentmisét tartottak a Nagytemplomban az Összetartozás napi megemlékezések lezárásaként.

Járásszerte rendezvények a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján – Font Sándor ökumenikus istentiszteleten vett részt Solton

Font Sándor: „A 100 évvel ezelőtt „halálos ítéletnek” szánt döntés következményeként szétszakították Magyarországot. A magyar nemzetet ennek ellenére nem sikerült eltörölni, voltunk, és bízunk benne: leszünk is!

bővebben ...