A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékeztető emléknap. Országgyűlésünk az erről szóló, Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot 2010-ben fogadta el. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A Himnusz hangjai után, Póli Róbert előadásában hallhatta a csekély számú megemlékező gyülekezet, József Attila Bús magyar éneke című versét. Ezután Török Ferenc önkormányzati képviselő lépett a mikrofonhoz. Szónoklatában emlékeztette a hallgatóságot az I. Világháborút követő szégyenletes „békeszerződéshez” vezető okokról, Gróf Károlyi Mihály miniszterelnök történelmi bűneiről:
Neki köszönhetjük, hogy az I. Világháború befejezésének pillanatában az erős, ütőképes magyar hadsereget, ahelyett, hogy Magyarország határaira visszarendelte volna, azt leszerelte, hagyta szétzülleni.
A békediktátum következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának ötvenhét százalékát. Területe így 93 ezer négyzetkilométerre, lakossága pedig 7,6 millióra csökkent. Megtiltották az országnak az Ausztriával való egyesülést, a Habsburg-ház restaurációját. A magyar hadsereg létszámát harmincötezer fős önkéntes haderőben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget.
Az ország legsúlyosabb vesztesége azonban a magyar nemzetiségű lakosság elvesztése volt, akiknek a száma 3,2 millióra becsülhető. Romániába 1,6 millió, Csehszlovákiába 1 millió, az új szerb-horvát államba 0,5 millió, Ausztriába pedig 70 ezer magyar került.
De amire ellenségeink nem számítottak: ez a veszteség, a minket ért igazságtalanság az ország megcsonkítása, általuk nem várt módon, nem megtörte nemzetünket, ellenkezőleg megerősítette a nemzeti összetartozást, amely megmaradásunk, nemzeti létünk, identitásunk alapja ma is. Beszéde végén Török Ferenc kiemelte, hogy ma is vannak, akik diktátumokat akarnak ránk kényszeríteni, de az ország jelenlegi vezetése érzi ezt a felelősséget és nem engedi, hogy újra nélkülünk, a hátunk mögött döntsenek. A szónok úgy fogalmazott, hogy ma is vannak „vörös grófok”, akik pénzért, hatalomért, hajlandóak eladni hazájukat.
Róluk az ítéletet majd meghozzuk mi magyarok 2018 tavaszán! A megemlékezés koszorúzással, majd a Szózat hangjaival fejeződött be.