Ünnepi műsor a színházban

Az egybegyűlteket Madainé Szilágyi Anita konferanszié köszöntötte, majd az ünneplők közösen elénekelték a Himnuszt.
A Magyar Honvédség 15. Légvédelmi Rakétaezred 1991. március 15-én kapta csapatzászlaját Kalocsa Város Önkormányzatától, és az önkormányzat hozzájárulásával fölvette Kalocsa Város nevét. A jubileumot ünnepélyes zászló-szalagkötéssel ünnepelték meg.

A csapatzászlóra szalagot kötött Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Bálint József polgármester és Kinyóné Lakatos Melinda alpolgármester, „zászlóanya”, valamint a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre nevében: dr. Kovács György nyugalmazott mérnök ezredes és Facskó Jánosné „zászlóanya”.

Képgaléria megtekintése (39 db kép)

A Katolikus Általános Iskolások műsora

A forradalom és szabadságharc emlékére az „Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott” című ünnepi műsort Buresné András Szilvia és Herrmann Ildikó, a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai állították össze, és az intézmény 6.A osztályos tanulói adták elő.

Képgaléria megtekintése (39 db kép)

Ez után Kardos Alexandra, a Belvárosi Általános Iskola 4. osztályos tanulója – a IV. Wass Albert Vers- és Prózamondó Verseny győztese – mondta el „Petőfi Sándor: 1848” című versét, majd

AZ ÜNNEP KAPCSÁN DR. MÓCZA GYÖRGY, A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÓRHÁZ FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, A KALOCSAI SZENT KERESZT KÓRHÁZ VEZETŐJE OSZTOTTA MEG AZ EGYBEGYŰLTEKKEL GONDOLATAIT.

Kalocsaiak a 48-as események forgatagában

A kórházi vezető beszédével bejelentkezett a kalocsai polgárok közé, és méltónak is bizonyult, hiszen a városban élt negyvennyolcasok történeteit úgy mutatta be, hogy az bármely kalocsainak is becsületére válna. Miközben ugyanis megemlékezett az 1848-as március idusának történéseiről, kiemelve abban a márciusi ifjak úttörő szerepét, nem mulasztotta el, hogy megemlékezzen a később Kalocsán élt és tevékenykedett Holmeyer Ferenc és Malatin Antal nyomdászokról, akik Landerer és Heckenast nyomdájában részt vettek a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatásában.
De nem csak róluk.

Képgaléria megtekintése (39 db kép)

Ács Károly a kalocsai népgyűlés nemzetőrség megszervezője volt. A kalocsai nemzetőr tüzérek a vezetése alatt három ágyú huszonnyolc lövésével megfordulásra kényszerítettek egy Baja felé tartó császári hajót. Ezért a szabadságharc bukása – és tíz hónap bujdosás – után Ácsra hat év várfogság várt. Ennek letöltését követően köztisztviselő és tanáremberként képviselő lett, és jövedelméből egy tekintélyes összeget a gazdasági iskola alapítására, illetve a Tudományos Akadémia támogatására ajánlott föl.

Nagy Ignác a Kalocsai Törvényszék elnöke Kecel ’48-as küldötte volt az országgyűlésben. Ezért a szerepvállalásért később őt is elítélték. Az egykori képviselő is városunk megbecsült polgára volt.
A sort folytatni is lehetne, hiszen bátor példájukat sok kalocsai követte.

Később az orvostársadalomnak a forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepét is fölidézte, kiemelve a szintén kalocsai kötődésekkel rendelkező Flór Ferenc történetét, Ő az 1831-es kolerajárvány idején, mindössze 22 évesen Kalocsa járványorvosa, később a 48-as honvédség egészségügyi szervezetének megszervezője, országos tábori főorvos volt. Szolgálatáért másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték.

Petőfi

Szintén kiemelte a lánglelkű, ifjú költő Petőfi Sándor áldozatvállalását. A költőre – egyszersmind a szabadságharc minden hősére és áldozatára Márai Sándor megrendítő szavaival emlékezett:

Ő, a szerelmes öcsénk, aki elment a csatába és meghalt valamiért, ami az élet értelme. Milyen is volt? Egészen fiatal volt. A láng volt benne. Szertelen volt és gyöngéd táblabíró és őrnagy, huszonhat éves és Petőfi, tudott angolul és franciául, megírta a művét és meghalt a hazáért. „Ilyen csak egy volt”- mondjuk halkan, és a szívünkhöz szorítjuk művét, mint az anyák a halott gyermek cipőjét. Az egyházi szerepvállalás

Később szólt az egyház képviselőinek a szabadságharcban mutatott szerepvállalásáról. Az egyházfik nemcsak tábori lelkészként, hanem esetenként fegyverrel is kiálltak a hazáért, mások, mint Nádasdy Ferenc kalocsai érsek pedig pénzügyileg támogatta a nemzet ügyét.
[Erről a kérdéskörről a Kossuth Rádió március 15-én sugárzott, „Tanúim lesztek! – A római katolikus egyház félórája” című műsorában elhangzott interjúban dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek is részletesen szólt – A szerk.]

Képgaléria megtekintése (39 db kép)

Az ünnepi szónok végül aktualitásokról is beszélt, így szól az általa vezetett kórházban az utóbbi időben zajlott fejlesztésekről, köztük a nemrégiben beszerzett, várva várt CT-ről és két digitális röntgengépről, valamint az újonnan épült épületrészekről is.

De a legfontosabb a jól képzett, hivatását lelkiismeretesen gyakorló orvos, ápoló – mondta, majd megköszönte a lehetőséget, hogy ő méltathatta a ’48-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, és

VÉGÜL KIFEJEZTE ABBÉLI REMÉNYÉT, HOGY AZ ITT ÉLŐK ŐT IS ELFOGADJÁK MAJD KALOCSAI POLGÁRKÉNT.

A továbbiakban a városi hagyományok szerint szintén a március 15-ei ünnephez kötődő városi szavalóverseny korosztályos kategóriáinak győztesei adták elő kategóriájuk kötelező versét, Arany János Rendületlenül, Kányádi Sándor Nyergestető, Petőfi Sándor A vén zászlótartó, illetve a Négy nap dörgött az ágyú, valamint Papp Róbert Pilleszárnyú március című költeményeit.

Ezzel zárult az 1948-as forradalom tiszteletére szervezett városi ünnepség, amelyet követően az egybegyűltek a szomszédos térre vonultak, ahol megkoszorúzták a Batthyány-kormány szoborcsoportját. A koszorúzás alatt a kecskeméti Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis adott díszőrséget.

A koszorúzásról külön cikkben számolunk be.