A március 12-én ünnepelt Gergely nap nem csak a tavasz közeledtének hírnöke, hanem számos hagyomány őrzője is, melyek az idők során formálódtak, alakultak - írja blogbejegyzésében a népszokások.hu.
Eredetileg Gergely napját IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, elődjének, I. (Nagy) Gergely pápának tiszteletére, aki az iskolák alapítója és a gregorián éneklés megteremtője volt. Ehhez a naphoz Európa-szerte számos ünnep, felvonulás, diákpüspök-választás és vetélkedő kapcsolódott, melyek a diákság körében különösen népszerűek voltak.
Gergely napja a magyar néphagyományokban különleges helyet foglal el, hiszen nem csak a tavasz közeledtét jelzi, hanem a közösségek összetartozását, a hagyományok ápolását és az elődök tiszteletét is szolgálja.
A Gergely naphoz kötődő szokások:
A Gergely-járás hagyománya mára már csak szórványosan jelenik meg, de bizonyos területeken, mint például a Mura-vidéken, még mindig tartják. A gyerekek szalagos kalappal, kosarat és erszényt cipelve járják a házakat, hogy összegyűjtsék az adományokat, amelyeket aztán megosztanak vagy a tanítónak adnak. E népszokás célja ma már inkább a közösségépítés és a hagyományőrzés.
Forrás és kép: nepszokások.hu
Beláthatatlan károkat okoz az ötven év után hazánkban megjelent száj- és körömfájás vírus, amely nemrégiben Szlovákiában is felütötte a fejét. Tamás Ferenccel, a Hérkány Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével jártuk körbe a legfontosabb kérdéseket a Fókuszban Podcast első adásában.
